Név, besorolás:
Tajga: a mérsékelt övezet hideg-mérsékelt övének éghajlata. Idegen elnevezése szubarktikus öv, amely az arktikus, azaz sarkvidéki területek közelségére utal. Tundra: a hideg övezet sarkköri övében található
Példatáj:
Tajga: csak az északi féltekén alakult ki. Ide tartoznak Kanada délebbi területei, Eurázsiában pedig
Balti-pajzstól az Ohotszki-tengerig húzódó, Szibériában egyre szélesebb sáv.
Tundra: a sarkköri öv széles sávot foglal el Észak-Amerikában és Eurázsiában, a déli féltekén azonban csupán néhány szigetre és az Antarktisz peremvidékére korlátozódik.
Uralkodó szél:
Tajga: nyugatias szelek, néha sarki szél
Tundra: sarki szelek
Talaj:
Tajga: a kevés humuszt termelő, ritka aljnövényzete miatt a csapadékot áteresztő tajga alatt kilúgozott, szürke színű, tápanyagban szegély podzoltalaj alakult ki.
Tundra: az övben köves, homokos, igazi szerkezet nélküli tundratalaj alakult ki.
Természetes növényzet:
Tajga: természetes növénytakarója a tajga, Földünk legnagyobb fenyőerdője
Tundra: a sarkköri öv a hideg övezet még növénytakaróval rendelkező része, uralkodóan a főként mohákból, zuzmókból álló tundra borítja. A tajga felé nyírrel kevert, fenyvesekből álló erdős tundra jelenti a határt. Jellemzőek a törpe növésű cserjék, melyek a felszínre borulva és egymáshoz bújva keresnek menedéket a zord hideg elől.
Vízjárás:
Tajga: 5-7 hónapon át jég borítja a folyókat
Tundra: rövid jégmentes időszak
Mezőgazdaság:
Tajga: a térség lakossága elsősorban fakitermeléssel, prémes állatok tenyésztésével foglalkozik.
Nagyobb városokat csak az öv déli részén, vagy fontos ásványkincs-lelőhelyek mellett találunk
Tundra: halászat, vadászat, rénszarvastenyésztés, ásványkincsek kitermelése
Problémák:
Tagja: a gyakori fagyváltozékonyság miatt igen jelentős az aprózódás, a nyárra felengedő folyók erózióján kívül fontos a csuszamlások, talajfolyások szerepe is. Ezek oka a fél-három méter mélyen egész évben fagyott altalaj (örök fagy)