Arany János ballada költészete

Arany János ballada költészete
(1817-1882)

Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben.

 

Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyző lett.

 

Ez biztosította a családalapítás lehetőségét, 1840-ben meg is házasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek Ercsey Julianna néven jegyzik (törvénytelen gyermek és egy évvel idősebb Aranynál). Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László. 1844-tõl (Szilágyi István rektor unszolására) fordítgatott görög és angol (Shakespeare) drámákat. 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány címû vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját.

 

Igazi sikert, elismerést és Petõfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára. 1847-ben ismét megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Ebben az idõben sok epikus mûvet írt: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, valamint ekkor írta a Toldi estéje nagy részét is. Az 1848-as forradalom külső szemlélője volt egy ideig. Rövid ideig nemzetőr volt, majd BM-i fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. Elveszítette állását, Világos pedig még az anyagi összeomlást is jelentette. Fél évig Geszten, a Tisza családnál nevelősködött. 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban.

 

Egyre többet szenvedett a testi ill. lelki problémái miatt. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe (Csaba-trilógia első része: Buda halála). 1865-ben az MTA titkára lesz, 1870-ben főtitkára. 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költõ. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az 1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten töltötte. Ekkor írta titokban, nem a nyilvánosság elé szánta az Õszikék (kapcsos könyv) verseit. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882 október 22-én halt meg.

Ballada költészete

Ballada: Mindhárom műnem megvan benne. Az olasz „ballare” táncolni szóból ered. A középkorban Villon műformaként alkalmazta (8 soros oktáv versszakot követett egy 4 soros ajánlás (összefoglalta a mű tartalmát). Keret műfaj, mind a három műnem megtalálható benne (líra, dráma, epika).

Lírai vonás: versszakokból áll, lelki állapotot ábrázol és költői képeket tartalmaz

Epikus vonás: Történetet beszél el, hosszabb mint egy vers

Drámai vonás: Tragikus eseményeket beszél el. Van tetőpontja és tartalmaz párbeszédet.

Előadás módja: sűrített, szaggatott, tömör

Arany balladáinak jellemzői: Középpontjában a hűség, hősiesség, bűn és bűnhődés motívumai állnak. A lélek mélységeit ábrázolta.

A balladák csoportosítása:

• Eredet szerinti csoportosítás
  • Népballadák: szájhagyomány útján terjed, középkorban alakult ki.
  • Műballadák: skót, székely népballadák ihlették
• Keletkezés szerint
  • Korai balladák: 1847-1848 nincs bonyodalom
  • Történelmi balladák: 1848-1852 népies stílus, női sors jelenik meg benne
  • A nagykőrösi évek: 1852-1860
  • Őszikék korszak: 1860
• Szerkezet szerint
  • Egyszólamú, lineárisan előrehaladó
  • Többszólamú, párhuzamos szerkesztésű
  • Egyszólamú, körkörös felépítésű
• Téma szerint
  • Történelmi témájú: A walesi bárdok
  • Parasztballadák, népi témájú: Vörös rébék, Tengeri-hántás
  • Lélektani: bűn és bűnhődés áll a középpontban
  • Nagyvárosi balladák: A hídavatás

 

Ágnes asszony

Geszten hallotta a történetet.

Műfaj: lélektani ballada

Szerkezete: Egyszólamú, körkörös. Van egy állandó visszatérő helyszín: Patak (pillérnek nevezzük). Pillér versszakok: 1, 20, 26

1. 1-4. Versszak: Helyszín a patak, időtartam pár óra
2. 5-7. Versszak: helyszín a börtön, időtartam pár nap/hét. Elkezd megőrülni.
   8-19. Versszak: helyszín a tárgyalóterem. Időtartam pár óra. A bíróság szembesíti tettével, Ágnes meg van zavarodva, csak a véres lepedőre tud gondolni. A bírák megsajnálják és elengedik.
3. 20-26. Versszak: Ágnes ismét otthon van, a parton. Egy élet végéig tartó bűnhődést látunk (nem kap feloldozást). Időtartam több 10 év.

Költői eszközök:
Refrén: Oh! Irgalom atyja, ne hagyj el.
Metafora: Lepedő – lelkiismeret, fehár – tisztaság, piros – gyilkosság. Liliomról pergő harmat.

Verselés: Ütem hangsúlyos, 4/4, fél keresztrímes, a refrén időmértékes