Mária Terézia Mária Terézia Bécsben született 1717. május 3-án. Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő.
Mária Terézia 1736. február 12-én Bécsben feleségül ment Lotharingiai Ferenc István herceghez. Házasságukból 16 gyermek született, így létrejött a Habsburg-Lotharingiai-ház.
III. Károlynak nem született fiú örököse, így 1722-ben bevezette a Pragmatica-Sanctio-t (törvényes szabályozás, leányági örökösödés). Ez lehetővé tette a leányágon való örökösödést. Lányát, Mária Teréziát tudatosan felkészítette az uralkodásra. Lányát, Mária Teréziát 1740.-ben koronázták királynővé.
Beiktatását korábbi vállalásával ellentétben II. Frigyes porosz király nem ismerte el. Kirobbant az osztrák örökösödési háború. Az 1740 és 1748 között dúló háború során Ausztria elveszítette az iparilag fejlett Sziléziát, amely Poroszországhoz került. Mária Terézia megtarthatta trónját, de elvesztette az örökösödési háborút.
1741-ben Mária Terézia a Pozsonyban összegyűlt magyar országgyűléshez fordult, hogy segítsenek neki fegyverrel megmenteni a koronát.A magyar nemesek azonban „Vitam et sanguinem!” („Életünket és vérünket…!”)közfelkiáltással kiálltak a királynő mellett, aki cserében érvénytelenítette III. Károly király néhány magyarellenes intézkedését, illetve törvényben rögzítette a nemesi földbirtokok adómentességét, továbbá engedélyezte a magyar nyelvű vezényletet is. Ennek fejében az osztrák örökösödési háborúban 11 magyar huszárezred (mintegy 35 000 katona) harcolt a Habsburg trónért Európa hadszínterein.
A poroszok által elszakított Szilézia visszaszerzését Ausztria sikertelenül kísérelte meg a hétéves háborúban (1756-1763 között).
1754-ben Mária Terézia bevezette a kettős vámrendszert, ami erősen visszavetette a magyar ipar fejlődését. A vámrendelet célja az volt, hogy a birodalom önellátóvá váljon.
Mária Terézia a hadügy tekintetében is sok reformot indított el. Bevezette az állandó hadsereget.
Mária Terézia nagyon fontosnak tartotta az oktatás kérdését. A nagyszombati egyetemet 1777-ben Budára helyeztette, 1773-ban pedig feloszlatta a jezsuita rendet. 1777-ben adta ki az alsó fokú iskolarendszert gyökeresen átalakító Ratio Educationis-t, melynek értelmében minden 6 és 12 év közötti gyermek tanköteles lett.
1765-től uralkodásának végéig felvilágosult abszolutista elvek mentén kormányzott, így ebben az időben országgyűlést sem hívott össze.
Hadik András:
– 1741-ben a Beleznay-huszárezredbe került, és részt vett az osztrák örökösödési háborúban (1740-48), amely III. Károly halála után, a Habsburgok nőági trónutódlása miatt folyt.
Hadik András 1744-ben már ezredes, 1747-ben tábornok, 1753-ban pedig a korábbi Ghillányi-huszárezred tulajdonosa lett. A hétéves háborúban (1756-63), melyben Szilézia birtokáért csapott össze Mária Terézia és II. Frigyes porosz király, számos huszárcsínyt hajtott végre: Neisse ostromlott várába az ostromgyűrűn áttörve 400 katonát vitt be; majd Frankenstein mellett 350 huszárral megfutamított egy porosz ezredet. Németalföldön Antwerpen ostrománál jeleskedett. Amikor 1757-ben a kolini csatában az osztrák seregek megverték II. Frigyes porosz király csapatait, Hadikot a védtelenül hagyott Berlin ellen küldték. Ő volt a haditanács egyetlen magyar elnöke.
A felvilágosult abszolutizmus: Európa több uralkodója rokonszenvezett a felvilágosodás eszméivel, a kormányzati módszereikben igyekeztek azokat megvalósítani, közigazgatási és jogi reformokat hajtottak végre.
Mária Terézia rájött, hogy ahhoz, hogy a birodalom újra “tündököljön” reformokat kell végrehajtani. 3 nagy reformot hozott.
1)• 1749-ben Haugwitz gróf javaslatára megadóztatta az örökös tartományba lévő nemeseket.
2)• 1754-ben Kaunitz (pénzügyminiszter) javaslatára létrehozta a Vámrendeletet.
– Ez egy merkantilista elvekre épülő vámhatár volt. Eszerint két határ létezett a birodalomban. Az egyik volt, ami az egész birodalmat körülvette, erre az volt a jellemző, hogy az ipari termékekre nagyon magas vámot szabott ki, de az alapanyagok behozatalát nem annyira korlátozta. Ezzel az volt a céljuk, hogy az iparcikkeket exportáljanak.
-A másik vámhatár a magyar és az osztrák határ között volt. Itt a magyar termékek közül az iparcikkekre magas volt a vám, de a behozott iparcikkekre pedig alacsony, ezzel ellentétben a mezőgazdasági termények kivitele a magyaroknak volt kedvezőbb, a behozatalát pedig védték. Ez az intézkedés a magyar gazdaság agrárjellegét erősítette.
Hatása: Ennek hatására Magyarország vámuniót alakított a tartomány többi részével. A magyar mezőgazdaság megerősödött, ezzel a majorsági gazdálkodás szerepe nőtt, megindult az erősebb nemesi árutermelés. Ez konzerválta a meglévő politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokat. A fő exportcikk a bor, az élő állat és a búza lett.
3) Az adóbevétel növelésére irányult a harmadik intézkedés. A legfőbb adóalany a paraszt volt, tehát védeni kellett őket (felvilágosult). Nagyon sokféle adó terheli a parasztokat:
• Állami adók: hadiadók (forspont, kvártély, elszállásolás, porció), országgyulés költségei, vármegyék költségei.
• Egyházi adók: tized.
• Földesúri adók: kilenced, robot, ajándék, banalitások (földesúri monopóliumok).
A sok adó miatt lázongások törtek ki az ország egész területén.
Erre 1767-ben Magyarország területére (Erdély kivételével) bevezették az úrbéri pátenst (urbárium). Ebben szabályozták a paraszti terheket. A paraszti szolgáltatás a telek nagyságától tették függővé (sessio). Évente 52 igás vagy 104 gyalog robotot kellett teljesíteni. Szabályozta ezen felül az ajándék nagyságát is. Ez a rendelet törvényes viszonyt teremtett a földesúr és a jobbágy között. De ez megindította a jobbágyság erőteljesebb differenciálódását, hisz a nyugati megyék be tudtak kapcsolódni a mezőgazdasági kereskedelembe, így ott néhány paraszt felemelkedett.
Mária Teréziára jellemző volt, hogy rendeletekkel kormányzott.
• 1754 Határrendelet
• Urbárium
• 1777-ben adta ki az alsó fokú iskolarendszert gyökeresen átalakító Ratio Educationis-t, melynek értelmében minden 6 és 12 év közötti gyermek tanköteles lett.
• Fejlesztette a közegészségügyet, minden településen kötelező volt egy bába, és járásonként egy orvos.
• 1761 Államtanácsot hozott létre
Magyar Nemzeti Testőrséget hozott létre (120 főből állt), ennek az volt a célja, hogy udvarhű arisztokrata csoportot hozzon létre, itt volt testőr Batsányi János.
• Szegényházakat, dologházakat, árvaházakat állítatott fel.
Férjének, I. Lotaringiai Ferenc császárnak 1765-ben bekövetkezett halála után legidősebb fia, József Benedek főherceg lett a császár, II. Józsefnéven. Ausztriában társuralkodóként kormányzott anyja mellett, bár anya és fia sok politikai kérdésben igen ellentétes álláspontot foglalt el. A felvilágosodás filozófusainak szellemében nevelkedett József a radikális reformokat sürgette, konzervatív gondolkodású anyja azonban nem fogadta el ezeket.
Mária Terézia 1780. november 29-én hunyt el Bécsben. A magyar és cseh királyi székben II. József követte, akit Magyarországon „kalapos király”-nak neveztek, mert nem fogadta el a magyar alkotmányt, és nem koronáztatta meg magát.