A KÉTPÓLUSÚ VILÁG KIALAKULÁSA
- az angolszász hatalmak (USA, N-Br) és a SZU között mindig is nagy különbségek voltak (demokráciák vs kommunista diktatúra), és csak a német fenyegetés kényszerítette őket szövetségbe; a háborús győzelem után azonban az együttműködés megszakadt
- 1945-49: Európa kettészakadása
- Nyugat-Európában mindenütt demokratikus választásokat tartanak, míg Kelet-Európában a szovjetek mindenütt kommunista kormányokat segítettek hatalomra (Churchill 1946-ban Fultonban tartott beszédében használta a „vasfüggöny” kifejezést: ez választja el Ny.- és K.-Európát)
- tovább növeli a különbséget az 1947-es Marshall-terv, melynek keretében az USA hatalmas összeget ad az európai újjáépítésre – mivel azonban feltétele a demokrácia, a SZU megtiltja Kelet-Európának a pénz elfogadását
- mivel N-Br. ekkorra elgyengült, a demokratikus országok védelmét az USA vállalja magára: 1947: Truman-elv: a világon mindenütt megakadályozzák a kommunizmus terjedését
- kialakul a kétpólusú világrend, amelyben mindent a két szuperhatalom érdekei és szembenállása határoz meg
- a két szuperhatalom élesen különbözik egymástól, magát tekinti felsőbbrendűnek, így hajlamosak a másikban a legfőbb rosszat látni (USA: „mi vagyunk a demokrácia, a SZU diktatúra”, SZU: „mi az elnyomott népeket képviseljük, az USA az imperialista kizsákmányolókat”)
A HIDEGHÁBORÚ
- megalakul a két szembenálló katonai szövetség:
- 1949: NATO (Észak-Atlanti Szerződés Szervezete), ez a demokratikus országok katonai szövetsége (alapító tagok: USA, Kanada, nyugat-európai országok, később még többen)
- 1955: Varsói Szerződés, ez a kommunista országok kat. szövetsége (SZU, kelet-európai országok)
- folyik a fegyverkezési verseny: a SZU-nak 1949-től van atomfegyvere (hidrogénbomba: USA 1952, SZU 1953!), a ’60-as évekre mindketten elegendő atomfegyverrel rendelkeznek ahhoz, hogy többször (!) elpusztítsák az egész világot
- mégsem tör ki közöttük háború, mert hamar rádöbbennek, hogy egy atomháborút senki nem nyerhet meg (az atomcsapások nyomán bekövetkező „nukleáris tél” az egész életet elpusztítaná a bolygón (egy fegyver, amit nem lehet bevetni – mit lehet vele csinálni? fenyegetni a másikat) – ez a kölcsönös elrettentés politikája: azért halmozzák az atomfegyvereket, hogy elriasszák a másikat a támadástól
- ezért hidegháború zajlik (a „forró háború” lenne az igazi fegyveres összecsapás): próbálnak minél több országot a befolyásuk alá vonni – a hidegháború korában több helyi háború zajlott, ahol a két szuperhatalom harcolt egymással, de sosem közvetlenül egymás ellen (a legtöbb ilyen Délkelet-Ázsiában volt: Korea, Vietnam)
- 1950-53: koreai háború
- Korea a háború után kettészakadt a kommunista Észak- és a demokratikus Dél-Koreára (Észak vez. Kim Ir Szen)
- 1950-ben Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát (szovjet és kínai támogatással), az amerikaiak segítséget küldtek – 1953 fegyverszünet, de Koreát a mai napig nem egyesítették
- a hidegháború csúcspontja az 1962-es kubai rakétaválság volt:
- a SZU rakétákat telepített Kubába (innen elérhetik az egész USÁ-t), cserébe amiatt, hogy az USA korábban Törökországba telepített rakétákat
- Kennedy tiltakozik Hruscsovnál, végül mindketten ígéretet tesznek a rakéták visszavonására
- 1960-75: vietnami háború
- Vietnam is kettészakadt: Észak kommunista (vez. Ho Si Minh), Dél demokratikus állam
- 1960-tól Délen partizánháború zajlik, a kommunisták megpróbálják belülről megdönteni az országot – az amerikaiak fegyvereket, majd katonákat küldenek
- 1968 k. félmillió amerikai katona, Északot bombázzák, kegyetlenségek – az am. tévé közvetíti, az USÁ-ban egyre többen tiltakoznak a háború ellen
- 1973 béke, 1975 a kommunisták egyesítik a két országrészt
- zajlik a versengés az űrkutatásban is:
- 1957: első mesterséges tárgy az űrben a szovjet Szputnyik műhold
- 1961: első ember az űrben a szovjet Jurij Gagarin
- 1969: első ember a Holdon az amerikai Neil Armstrong