Népesedési viszonyok a 18. században
Mátyás uralkodása alatt, az ország lakossága 4 millió, aztán 1600 körül a török pusztítás miatt visszaesik 3 millióra (törökök, járványok + a gyerekeket rabszolgának elviszik a gyerekeket (17)).
1720-körül megint 4 millió lesz a lakosság (Rákóczi után), és 1790-re ez a 4 9 millióra nő.
A török kiűzése után, az ország közepe alig lakott. Betelepítették és beengedték az országba azokat, akik be akartak jönni.
Lakosság pótlása
-Spontán bevándorlás: román és szerb
-Belső vándorlás észak és nyugat felől: tótok, szlovákok (mert ott nem volt török). Ezért Buda és Pest lesz szlovákkal teli.
-Szervezett betelepítés külföldről: Buda és Solymár környékén németeket, míg Tolna és Baranya megyében svábokat.
Mátyás királynál a lakosság 80%-a magyar ajkú volt, és a török kiűzés után a magyar ajkúság 40%-ra csökkent.
Gazdasági viszonyok a 18. században
A mezőgazdaság a legfontosabb. Nyugat-Magyarországon a 3 nyomásos gazdálkodás dominál: 2 bevetve, 1 ugaron. A legfejletlenebb, töröktől visszafoglalt területeken a 2 nyomásos/vad talajváltó gazdálkodás dominál: ha a föld kimerül, arrébb mennek újat keresni.
Az állattenyésztésre a ridegtartás jellemző: áll a legelőn, de nem foglalkoznak az állattal.
Az ipar nálunk fejletlenebb, a céhes ipar él, a manufaktúrák is épphogy megjelennek.
Az államszervezet a 18. században
Bécs -> itt van a magyar kancellária ->
Pozsony -> itt van a magyar kamara: pénzügyi kérdésekkel foglalkoznak.
Itt van a magyar helytartótanács, de ez felköltözik Budára a század második felére.
Az igazságszolgáltatás
– Királyi Curia: ez a legfelsőbb bírói fórum 1. Királyi tábla
2. Hét személyes tábla
– Kerületi táblák
– Vármegyei Bíróságok
Az országgyűlés
Felsőtábla
Ide tartoznak: a főnemesek és főpapok, akik személyre szóló meghívót kapnak ide.
Alsótábla
Ide tartozik: az alsó papság, köznemesek, városok közös meghívóval jöhetnek, és a vármegyék választják ki a képviselőiket (2), a városok és az alsó papság képviselői tehát.
Egy törvény elfogadása: elfogadja az alsó- és felsőtábla és felterjesztik az uralkodónak felirat formájában. Aztán az uralkodó válaszol rá a leiratban. Ha nem fogadja el a játék újra indul. Ha elfogadja, az országgyűlésen kihirdetik, de csak akkor válik törvénnyé, ha a megyékben is kihirdetik.
III. Károly uralkodása (1711-1740)
– III. Károly volt az, aki VI. Károlyként volt Német-Római császár is egyben. Csak lánya született, ami viszont kisebb probléma, mert
– 1723 – elfogadja a Pragmatica Sanctio-t: ez lehetővé teszi a nőági örökösödést, + országaik (nagy ország) egységes és feloszthatatlan államot alkotnak.
Pár évre rá kiadja a fontos vallási rendeletét
– 1731 – Carolina Resolutio (dekretális eskü): a szabad vallások helyzetét stabilizálja, ő a katolikust favorizálja → protestáns/református: magánemberként gyakorolhatják, de nyilvános helyen csak egyes kijelölt helyeken lehet templomot építeni. Olyan esküformát kell letenni, ahol Máriára esküszik, hivatalnok nem lehetett protestáns.
Mária Terézia uralkodása (1740-1780)
Ekkorra már felnőtt nő, férje Lotaringiai Ferenc, jó házasságban élnek, szerelem házasság volt, hűségesek. Kb. 16 gyereket szült, és több mint 10 életben is maradt.
Rendelkezései
1754 – Kettős Vámhatár Rendelete
– a birodalom külső határain a külső országok felé lesz egy határ, és
– a birodalmon belül, lesz egy határ a magyar és az osztrák terület között.
Ennek az volt az oka, hogy a külországból való ipari termék ne tudjon bejönni, ugyanakkor Magyarországról ne tudjon agrár termék kimenni -> itthon és Ausztriában adjuk el, mert drága: ha be akarok hozni olcsót, az könnyebben megoldható.
1767 – Úrbéres Pátens (rendelet):
a jobbágyok terheit szabályozza, úgy, hogy nekik az kedvező legyen. Ekkor alakul ki a jó király legendája: a jó uralkodó akarata nem tud eljutnia gonosz főurak miatt a néphez. A királynak érdekében áll ez, mert akkor adóznak rendesen a főuraknak megszabta, hogy mennyit kapnak, mert kizsákmányolták a jobbágyokat:
1) megszabja, hogy mennyit szedhetnek be a nemesek
2) robot szabályozása -> 52 nap igásrobot / évi 140 nap gyalogos robot
3) szabályozta a jobbágytelek milyenségét: a jobbágyé legyen egy ház, kert, belső és külső telek és egy rét.
Ugyanakkor a falu közösen használja a legelőt, erdőt, vizeket, tavakat..stb.
1777 – Ratio Educationis:
tanügyi rendelete, 6-12 éves korig muszáj iskolába járni. Ezek felett az állam ellenőrzi az egyházi iskolákat, és tan-kerületeket hoz létre.
A falvakban dolgozni kell, nem működik ez a rendszer.
II. József uralkodása (1780-1790)
Kalapos király -> le kell tenni a koronai esküt, ami köti Magyarország törvényeihez és szokásaihoz, de ezt nem akarta és a koronát kivitte Bécsbe. Ő is főleg anyja után abszolutista uralkodó volt -> vezényelt: felülről érkező reformsorozat, amit a népre ráerőltettek….
Felvilágosult lépései
1781 – az egyházzal kapcsolatos törvénycsomag kiadása →
– Türelmi Rendelet: vallásszabadság a protestáns vallásnak + hivatalt vállalhatnak
– Cenzúra: kiveszi azt az egyház kezéből, és az államéba rakja (korlátozza a sajtószabadságot).
– Szerzetesrendek: feloszlatják az olyan rendeket, amelyek csak imádkoznak, de nem gyógyítanak, vagy tanítanak.
– Pápai bullák/oklevelek kihirdetését állami engedélyhez köti. A római Pápa ennek nem nagyon örül -> fordított kanosszajárás (VII. Gergely vs. III. Henrik). Most a Pápa jön Bécsbe, de nem jár sikerrel, József nem vonja vissza a rendeletet.
1784 – Kloria-Kloska felkelés: késéssel, de leverték, vezetőit kivégezték.
1785 – kiadja a fenti zavargás hatására a Jobbágy Rendeletét:
– eltörli a JOBBÁGY NEVET, de a kötelmek maradnak:
– Szabad költözés
– Tanulhat szabadon
– Szabad párválasztás
1784 – Nyelvrendelet: kötelezővé teszi a német nyelvet és a latint (a deáknyelvet a háttérbe szorítja): elnémetesítő, központosító szándéka miatt feszültséget kelt.
– Magyarországot kerületekre osztja, háttérbe szorítja a vármegyéket, a nemeseknek a befolyása csökken, itt politizálnak.
– Elkezdik felmérni a nemesség birtokait, és ezért azok azt hiszik, hogy adómentességüket elveszítik…
Az 1780-as évek végén nem alakulnak úgy a dolgok, mint ahogy az elvárható lenne külpolitikai szempontból:
– Háború a törökökkel -> II. József csapatait vereség éri
– 1783 – a Francia Forradalom vereséget okoz az uralkodónak.
Beteg és a halálán van. A halálos ágyán visszavonja rendeleteit, kivéve kettőt: