Történelem érettségi

A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei

1848. február 23.

Párizsban kitört a forradalom. A pozsonyi diétán az ellenzékiek elérkezettnek látták az időt a cselekvésre.

1848. március 3.

Kossuth elmondta híres felirati beszédét:

  • az Ellenzéki Nyilatkozat azonnali elfogadását követelte,
  • alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is.

1848. március 13.

Bécsben kitört a forradalom. Metternich megbukott, a császár ígéretet tett az alkotmányra, sajtószabadság lépett életbe.

1848. március 14.

A bécsi forradalom hírére a főrendek elfogadták a március 3-i felirati javaslatot, és elhatározták, hogy Bécsben országgyűlési delegáció fogja azt átadni a királynak.

1848. március 15.

A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra.

A pesti megmozdulás fő szervezői fiatal értelmiségiek (pl. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Petőfi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom „akcióterve”: a szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegző Tizenkét pont és Petőfi forradalmi hangvételű verse, a Nemzeti dal, mely írások máig szimbolizálják március 15-ét.

Röplapok segítségével délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gyűlést hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt már jelen. Fontos megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, bár az kétségkívül számos helyen elhangzott. A Múzeum-kertből a tömeg a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A Nemzeti Színházban este a nép kívánságára Katona József darabját, a Bánk bánt tűzték műsorra, ezt azonban valószínűleg félbeszakította a betóduló forradalmi tömeg. Más városokkal ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres erővel feloszlatni a tüntetéseket, a forradalom vérontás nélkül zajlott.

Tizenkét pont:

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.

2. Felelős minisztérium Buda-Pesten.

3. Évenkénti országgyűlést Pesten.

4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben.

5. Nemzeti őrsereg.

6. Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján.

7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.

8. Esküdtszék.

9. Nemzeti Bank.

10. A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.

11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.

12. Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgali egyesítése.

Következmények:

Az Európai forradalmak miatt meginog a Habsburgok helyzete, az uralkodó ( V. Ferdinánd) engedményt tesz, elfogadja az országgyűlés határozatait –> megszülettek az áprilisi törvények:

Eltörlik az úrbéli terheket (jobbágy)

Eltörlik a cenzúrát

megvalósul a kötelező örökváltság

Létrejön Magyarország első felelős kormánya

A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) Magyarország első felelős kormányavolt. 1848. március 23-án az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette a kormány névsorát.

Tagjai:

Miniszterelnök: Batthyány Lajos

Igazságügy miniszter: Deák Ferenc

Pénzügyminiszter: Kossuth Lajos

Belügy miniszter: Szemere Bertalan

Közmunkaügyi miniszter: Széchényi István

Hadügyminiszter: Mészáros Lázár

Vallás, oktatás ügyi : Eötvös József

Ipar, kereskedelmi : Klauzál Gábor

Királyszemélye körüli min.: Eszterházy Pál

A párizsi forradalom híre 48. márc. 1-n ért el Pozsonyra. Kossuth márc. 3-n az alsóházban felirati javaslatot tett, melyben a jobbágyfölszabadítás, a közös teherviselés és független nemzeti kormány felállítása volt. Az alsóház ezt azonnal elfogadta. István nádort és helyettesét viszont Bécsbe hívták, hogy ne lehessen összehívni a felsőházat csak később. Végül is a főrendek március 14-n fogadták el a felirati javaslat továbbfejlesztett változatát. Kossuthtal az élen küldöttség indult Bécsbe, hogy a királlyal szentesíttessék. A bécsi forradalom hírére, és, hogy segítsenek a küldötteknek, Budapesten is kitört a forradalom (“márciusi ifjak”: Petőfi, Vasvári? Irinyi, Jókai, Degré Alajos; Pilvax, nyomda, Buda, Táncsics, stb.). István nádor erőteljes közbenjárásának köszönhetően V. Ferdinánd jóváhagyja a forradalom követeléseit.

1848. április 11-én az uralkodó szentesíti az Áprilisi törvényeket.

A törvények 3 lépésre bonthatók:

Feudalizmus lebontása

  • ősiség eltörlése
  • tized eltörlése
  • úriszék eltörlése
  • úrbéri terhek és szolgáltatások eltörlése

Polgári állam felépítése

  • önálló, felelős Magyar Kormány
  • népképviseleti országgyűlés Pesten
  • 3 évenkénti, általános, titkos választás
  • közteherviselés
  • bevett vallások egyenjogúsítása
  • sajtó és szólásszabadság
  • hitelintézet felállítása
  • városi önkormányzatok létesítése
  • Állam egységének megteremtése
  • Magyarország és Erdély uniója
  • Partium visszacsatolása Magyarországhoz

A törvények, annak ellenére, hogy előírták a jobbágyfelszabadítást, nem rendezték a kérdést. Ugyanígy nem rendezték a Habsburg uralkodóházhoz való viszonyt, ugyanis a Pragmatica Sanctio értelmében ők voltak az ország törvényes uralkodói.

A legnagyobb gond azonban az uralkodó kérdése volt. Ugyanis az uralkodó a külügy és hadügy feje. De a hadsereg a felállítandó Nemzeti Kormánynak tartozik engedelmességgel. Ugyanígy a külügyeknél is külföldön nem tekintették külügyminiszternek az éppen felelős minisztert, és nem is hívták annak. A király személye körüli minisztert nevezték néha külügyminiszternek. Nem tartalmazta a nemzetiségi kérdést sem.

1848. júniusában lezajlottak a népképviseleti választások, ahol a radikálisok háttérbe szorultak (lsd. Petőfi: Apostol – választási vereségeit beleírja), és a liberálisok kerültek be nagy számban.

1848. március 23. Batthyány miniszterelnöki körlevélben elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással.

1848. március 28. A március 28-i királyi leirat átdolgozásra javasolta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az úrbéri törvényjavaslatot, amit azonban az országgyűlés nem fogadott el.

1848. április 11. V. Ferdinánd szentesítette az új törvényeket. (áprilisi törvények)

1848. július 5. Ekkor gyűlt össze az első népképviseleti országgyűlés Pesten.

1848. július 11. Kossuth elmondta híres megajánlási beszédét. A legendás felkiáltás:

“megadjuk” kétszázezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását jelentette.

1848. nyár-ősz Harc a szerb felkelők ellen.

1848. szeptember 5. Széchenyit megrendült idegállapotban Döblingbe szállították.

1848. szeptember 11. Jellasich horvát bán átlépte a Drávát, és a főváros felé nyomult. Batthyány beadta lemondását.

1848. szeptember 28. Lamberg Ferenc császári biztost a pesti nép felkoncolta.

1848. szeptember 29. A magyar csapatok fővezére, Móga János altábornagy Pákozd térségében legyőzte Jellasich hadseregét. Közben Jellasich tartalék hadoszlopát, amelyet Róth és Philipovics vezettek,

Perczel Mór és Görgey Artúr csapatai késztettek megadásra Ozoránál.

1848. október 3. Az udvar elfogadta Batthyány lemondását. Ugyanakkor a törvények ellenére feloszlatta az országgyűlést. Jellasichot kinevezték teljhatalmú királyi biztossá.

1848. október 8. A végrehajtó hatalmat ideiglenes jelleggel az Országos Honvédelmi Bizottmányra (OHB) ruházta a parlament. Elnöke Kossuth Lajos lett.

1848. október 6. Bécsben ismét kitört a forradalom. A bécsi udvar Olmützbe költözött. Latour hadügyminisztert a bécsi nép meggyilkolta. A császári hadak főparancsnoka Windischgrätz herceg lett, aki a királytól teljhatalmat kapott a bécsi és a magyar forradalom leverésére.

1848. október 30. Móga altábornagy vonakodott Jellasichot egészen Bécsig üldözni, mivel a határ átlépése már több lett volna, mint önvédelem. (A hadsereg nem kapott egyértelmű felhatalmazást az országgyűléstől.)

Október 30-án Kossuth közbelépésére mégis előrenyomultak, de Schwechatnál a császári sereg megállította őket. Kossuth a lemondott Móga helyett Görgey Artúrt nevezte ki a feldunai sereg parancsnokává. Görgey ütőképes sereget kovácsolt a hadból.

1848. december 2. Az udvarban lemondatták V. Ferdinándot, és helyébe Ferenc Józsefet ültették trónra. Az országgyűlés nem ismerte el törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá.

1848. december 16. Windischgrätz vezetésével kb. 44 ezer katona lépett országunk területére. A főváros felé tartó, túlerőben lévő sereggel Görgey nem vállalt csatát. Perczel Mór viszont, aki vállalta az ütközetet december 30-án csatát vesztett.

1848 vége

1848 utolsó napjaira világossá vált, hogy a főváros nem tartható. Az országgyűlés úgy döntött, hogy a képviselőházat és a kormányzatot Debrecenbe telepíti át, ami meg is történt.

Eközben Erdélyben Bem seregei visszafoglalták Kolozsvárt, majd 1849 elejénMarosvásárhelyt.

1849. január 5.Windischgrätz bevonult Pestre. Hadjáratát győztesnek vélte, Batthyányt fogságba vetette, és hozzálátott az 1847-es állapotok restaurálásához. Ugyanekkor Görgey Vácott nyilatkozatot adott ki (váci nyilatkozat), amelynek célja az volt, hogy megőrizze a tisztikar egységét.

  • Kész volt a király által szentesített alkotmányosságot minden külső ellenséggel szemben megvédeni,
  • követeli a hadsereg szakszerű irányítását: hadügyi kérdésekben ne az OHB, hanem a hadügyminiszter (Mészáros Lázár) döntsön.

1849. január-február Görgey északi hadjárata.

1849. február 9. A piski csatában Bem legyőzte Puchner hadait.

1849. február 26-27. Kápolna térségében az újonnan kinevezett főparancsnok, Dembinski összecsapott Windischgrätz seregével. A csata tulajdonképpen eldöntetlen maradt. A magyar had veszteségei nem voltak túl nagyok, de a sikertelenségért a tisztikar Dembinskit hibáztatta. (Dembinski valóban nem volt jó választás. A tisztikarral nem tudta elfogadtatni magát, nem tudta kihasználni csapattestei

erejét, parancsai egymásnak ellentmondóak voltak.)

A kápolnai csata következményei

Windischgrätz a csata után azt hitte, ez már a végső győzelem volt. Ezt isjelentette az uralkodónak. Ekkor az udvar kiadta az olmützi “oktrojált” (kényszerített) alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország a központosított birodalom egyik tartománya. E manifesztum soha nem lépett életbe.

A tiszafüredi magyar táborban a tisztek Dembinski leváltását, Görgey ismételt kinevezését követelték. Szemere Bertalan kormánybiztos, majd Kossuth is belátták, hogy a fővezér csakis ő lehet. Az OHB mégis Vetter Antalt nevezte ki fővezérnek, aki egy csatavesztés és betegség után távozott beosztásából. Március végén Görgey került a seregek élére.

1849. március 11. Bem serege beveszi Nagyszebent. Az ellenséges erők kimenekültek az országból:

Erdély felszabadult.

1849. április-május

A tavaszi hadjárat:

  • április 2.: Gáspár Sándor győzelme Hatvannál.
  • április 4.: Klapka és Damjanich győzelme Tápióbicskénél.
  • április 6.: Isaszegnél a magyar fősereg is győzött.

Az udvar a vereség hírére Windischgrätz helyébe Welden táborszernagyot nevezte ki.

  • április 10.: Görgey győzelme Vácnál.
  • április 19.: Görgey győzelme Nagysallónál.
  • április 26.: Komárom felmentése a császári ostrom alól.
  • május 4-21.: Buda sikeres ostroma.

1849. április 14.

A Függetlenségi Nyilatkozat. A debreceni református Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház történelmünkben második trónfosztását. (Az európai diplomáciában a Függetlenségi Nyilatkozat inkább ártott a magyar szabadságharc ügyének, mivel sem a francia, sem az angol politikusok nem kívánták a Habsburg-monarchia szétesését, a cárnak pedig jogalapot teremtett a beavatkozásra.)

1849. május eleje

Megalakult az új kormány:

Szemere Bertalan (miniszterelnök, belügyminiszter)

Batthyány Kázmér (külügyminiszter, földművelési, ipari, kereskedelmi miniszter)

Vukovics Sebő (igazságügy)

Csány László (közlekedésügy)

Horváth Mihály (vallás- és közoktatásügy)

Duschek Ferenc (pénzügyminiszter)

A honvédelmi miniszter Görgey lett, de nem hagyta ott csapatát, így átmenetileg Mészáros vezette a tárcát.

1849. május 9. I. Miklós cár közzétette azt a nyilatkozatát, amelyben megígérte, hogy katonai segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a magyar szabadságharc leveréséhez.

1849. június Betört az országba az orosz Paszkievics herceg 200 ezer fős serege. A császári haderő ezzel egyidőben Haynau táborszernagy vezetésével lépett magyar földre. Görgey úgy tervezte, hogy a két ellenséggel külön-külön kell megmérkőzni. Miközben az oroszok benyomulását késleltetik, a komáromi erődrendszerre támaszkodva kell csapást mérni az osztrákokra és lehetőség szerint áttörni Bécs irányába.

Áttörési kísérletek: június 16. Zsigrádnál, Sempténél (vereségek).

  • Június 21.: Perednél győzelem, de az áttörést megakadályozza egy orosz segélycsapat.
  • Június 26-án Kossuth elfogadja Görgey tervét a komáromi csapatösszevonásról.
  • Június 28-án a honvédsereg vereséget szenvedett Győrnél.

A győri vereség hatására Kossuth új haditervet akar. Június 29-én egy Pesten tartott tanácskozáson elvetette a Komárom melletti csapatösszevonás tervét, és úgy határozott, hogy a sereg a kormányt fedezve Szeged irányába vonuljon vissza.

  • Június 30-án egy háromtagú küldöttség (Csány, Aulich, Kiss Ernő) közölte Görgeyvel a parancsot, aki bár nem értett egyet a tervvel de biztosította a küldöttség tagjait engedelmességéről.

1849. július 2. Haynau támadását Görgey igen kemény csatában visszaverte. Ő maga is súlyos fejsérülést szenvedett. Görgey csapatával ezután észak felé fordult, megkerülő hadművelettel sikerült kijátszania Paszkievics seregét, majd sikeres manőverek után augusztus 9-én érkezett Aradra, hogy egyesüljön a többi csapattesttel.

1849. július 28. Az országgyűlés elfogadta a nemzetiségi törvényt. Ezt megelőzően több tárgyalás történt a románokkal, egyezség született a szerbekkel is. A törvényt már nem tudták végrehajtani.

1849. augusztus 9. Miután a magyar fősereg Dembinski vezényletével Szőreg mellett csatát vesztett, a fővezérséget Kossuth Bemre bízta. Bem augusztus 9-én Temesvárnál veszi át a parancsnokságot, ahol a magyar csapatok megütköztek Haynauval. A csatában elfogyott a tüzérség lőszere, Bem megsebesült, így a magyar sereg elvesztette az ütközetet.

1849. augusztus 13. Kossuth a reménytelen helyzetben lemondott, a haditanács és a kormány Görgeyt teljhatalommal ruházta fel. Augusztus 13-án Görgey Világosnál Paszkievics seregei előtt letette a fegyvert.

1849. augusztus-szeptember

Utóvédharcok:

  • Damjanich János augusztus 17-én Aradon,
  • Dessewffy Arisztid augusztus 19-én Karánsebesnél,
  • Vécsey Károly augusztus 21-én Borosjenőn tette le a fegyvert.
  • Munkács augusztus 26-án,
  • Pétervárad szeptember 5-én,
  • végül a komáromi erődrendszer október 2-án nyitotta meg kapuit. (Klapka György elérte, hogy a várvédők sértetlenül távozhattak.)

1849. október 6. Haynau parancsára ezen a napon Aradon kivégeztek tizenhárom honvédtábornokot, és ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük