Kommunikáció: Minden olyan folyamat, amiben információ továbbítása történik. Ez történhet emberek, gépek vagy emberek és gépek között.
Közlemény: jelek, jelsorozatok, adatok, amelyek információt hordoznak, az amit az adó közöl a vevővel (pl. csengő /óra vége, tűzoltónak riasztás/;amit a telefonba beszélünk)
Információ: a közlemény tartalmi oldala, amely adott esetben új ismeretet ad, és ezáltal valamilyen ismerethiányt csökkent (ami eszedbe jut a csengő hallatán)
Kódoló (jelátalakító): a közleményt alakítja át egy másik jelrendszerbe, Pl.: mikrofon a mobiltelefonban
Adó: a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén
Csatorna: az adó és a vevő közti vezeték, közeg, fizikai mező, amely átviszi, közvetíti az üzenetet, Pl.: elektromágneses mező, amin a rádióhullámok haladnak
Vevő: a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra
Dekódoló: a kódolt jelek visszaalakítását végzi
Zaj: minden a közleményhez keveredő zavaró jelet, ami nem része az információnak, zajnak tekintünk. A közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó torzító, zavaró jel. (pl.: digitális jelnél hibás számjegyek)
Védekezés a zaj ellen
Analóg jel esetén: zajszűrés, szigetelés. Például a hang esetében hangszigetelés, elektromos jel esetében elektromágneses árnyékolás, elektromos szigetelés. Cél a jel/zaj arány növelése is lehet.
Digitális jel esetén: Szigetelés. Ha a zaj hibákat okozott az adatbitekben, hibajavító eljárásokat és ellenőrző bitek használnak.
Redundancia (terjengősség mértéke)
Redundáns közleményben, adathalmazban az információ nem a lehető legtömörebb formában van jelen.
Minden információ tartalmaz ismétlődő jeleket.
Az adatmennyiség jóval nagyobb, mint az információmennyiség.
Ez az alapja a tömörítésnek.
A redundáns adathalmazban a hibák nagy valószínűséggel javíthatók, annál biztosabban minél nagyobb a redundancia.
A kommunikáció főbb jellemzői
adattömeg: azon információ praktikus mennyisége, amit egy üzenettel át lehet vinni. Ezt gyakorlati okok korlátozzák. A szóbeli üzenet néhány mondat, a füstjelek is csak egyszerű üzenetek átvitelét teszik lehetővé. Az elektronikus eszközökön átvihető üzenet mennyisége is korlátozott.
sebesség: az a sebesség, amivel az üzenet terjed. A futárok idejében az ember, vagy a ló sebessége volt. Később ezt a vonat és egyéb közlekedési eszköz megnövelte, míg manapság az elektromos és optikai kommunikáció idején elérte a természettörvények által megengedett maximális értéket, azaz a fény sebességét.
hatótávolság: az a legnagyobb távolság, amelyen az adott módszerrel a kommunikáció történhet. A füstjelek pl. két közeli hegycsúcsot kötöttek össze, míg ma a műholdas közvetítés az egész világot.
adatátviteli sebesség: az átvitt adatmennyiség (információ) és az átviteléhez szükséges idő hányadosa
A kommunikációs folyamatok típusai
a résztvevők száma szerint
két ember közötti kommunikáció
tömegkommunikáció
az üzenet kódolásának jellege szerint
verbális kommunikáció (alapja a nyelv, eszközei a beszéd)
nem verbális kommunikáció (mimika, tekintet, mozgásos kommunikáció, gesztusok, testtartás, kulturális szignálok, írásjelek)
Példák a kommunikációs modell megvalósulására
egyirányú, közvetett kommunikáció (rádió, TV)
közlemény: az aktuális műsor (hang, kép+hang)
információforrás: a stúdióban lévő bemondó
kódoló: a stúdióban levő mikrofon
adó: a stúdió berendezései, a rádió vagy TV adó
csatorna: az elektromágneses mező (rádióhullámokkal)
zaj: elektromos eszközök által gerjesztett hullámok, vagy „éteri” zavarok
vevő: a rádióvevő vagy TV készülék
dekódoló: a készülékben levő hangszóró, képcső
felhasználó: a hallgató, néző
kétirányú, közvetett kommunikáció (mobiltelefon)
közlemény: az, amit a telefonba beszélünk
információforrás, felhasználó: a kommunikáció irányától függően felváltva a két személy
kódoló: a készülékben levő mikrofon
adó: a mobilkészülék, ill. az átjátszóadó
csatorna: az elektromágneses mező (amin a mobilok kommunikálnak)
zaj: elektromos eszközök által gerjesztett hullámok, vagy „éteri” zavarok, vagy háttérzajok
vevő: az átjátszóadó ill. a mobilkészülék
dekódoló: a készülékben levő fülhallgató
kétirányú, közvetlen kommunikáció (beszélgetés)
közlemény: a beszélgetés témája
információforrás, felhasználó: a kommunikáció irányától függően felváltva a két személy
kódoló: az adott nyelv, a beszélő hanglejtése, mimikája
adó: hangképző szervek (szájüreg, hangszálak, …)
csatorna: levegő, hanghullámokkal
vevő: hallószervek (fül, dobhártya, …)
dekódoló: az adott nyelv
Internetes kommunikációs fajták
Fórum: A kommunikáció egyik formája, egyféle üzenőfal használata webes felületen. Ez is a csoportos kommunikációs módok közé tartozik, mint a levelező lista, az IRC, az MSN vagy egy régebbi internetes szolgáltatás, a hírcsoport-kezelés. Sajátossága a sávszélesség igénye, ebben a web alapú chatre hasonlít. Amíg azonban a chat forgalma, az egy-egy szobában elhangzottak csak azok számára olvashatóak, akik oda belépnek, a webes fórum általában nyitott, azaz általában bárki számára olvasható.
Egy webes fórum webolvasóval elérhető szöveges, képeket is tartalmazó anyag. A fórum kezelésére alkalmas webhelyek általában két szinten csoportosítják a hozzászólásokat. Az első szint a témakörök szintje, ezt általában a webhely üzemeltetője tervezi meg és hozza létre. Új témakört akárki nem alkothat. Az egyes témakörökben kapnak helyet a témák, topic-ok. Topic-ot csak regisztrált felhasználó nyithat.
A fórumot általában bárki olvashatja, bejegyzést azonban csak regisztrált felhasználó tehet. A topic-ba csak odatartozó témájú írásokat illik elhelyezni. A bejegyzést egy weblapon található űrlap segítségével lehet tenni. Az űrlap tartalma fórumfüggő. Van, ahol elegendő csak a hozzászólás tartalmát megadni, másutt e-mail cím és URL is megadható, sőt esetenként kötelező is. Egy hozzászólás – elhelyezését követően – általában nem módosítható, törölhető, így elküldését érdemes igen alaposan megfontolni!
A fórumok ritka kivételtől eltekintve moderáltak. Ez a fórum alapelveivel ellentétes (illetve általános jogi, etikai normákba ütköző) anyagok közzétételének megakadályozását, illetve a már közzétett ilyen információ törlését jelenti. Ezt a moderátor végzi. A moderálás abban is megnyilvánul, hogy a fórumba nem illeszkedő topic-okat a moderátor törölheti.
Szintén a moderátor kezeli, kezelheti azt is, hogy egy topic meddig marad nyitva. Azokat a topic-okat, amelyekhez elég sokáig senki sem szól hozzá, a moderátor lezárja. Az ilyen topic tartalma olvasható, de ebbe írni már nem lehet.
Blog: A kommunikáció, vagy inkább önkifejezés sajátos formája a nagy nyilvánosság számára elérhető webes napló. Neve egy szóalaki eltorzításból ered: web log, majd: blog. Alakilag a fórumhoz hasonlít, mert mindenki számára olvasható (habár egyes blogmotorok a privát bejegyzés fogalmát is kezelik, ezek még olvasásra is csak a blog tulajdonosa számára érhetőek el) és csak egy személy által írható speciális fórum. Szemben a fórummal, a blog tartalmára nézve semmi megkötöttség nincs: éppen a lényegéhez tartozik, hogy a személyes megjegyzésektől a naplószerű írásokon át egészen a napi eseményekkel vagy a sajtószemlézéssel bezárólag bármi belefér egy blog kereteibe.
A blog önkifejező forma, kommunikálásra annyiban ad lehetőséget, hogy az egyes bejegyzéseket az olvasók kommentálhatják akár regisztráció nélkül is (szemben a webes fórumokkal). A kommentár nem mindig megfelelő stílusú és tartalmú: a blog gazdájának ezért módja van a neki nem tetsző kommentárokat törölni.
Sokan úgy vélik, a blog az egyik, ha nem a legtipikusabb képviselője a web 2.0-nak, azaz a felhasználók által kialakított interaktív webnek. Más vélemény a sajtó egy új, mindenki által elérhető, nemcsak olvasható, de írható, formájának tekintik a blogot.
Webes chat: a cél ugyanaz, mint a többi online csevegési lehetőség kapcsán: valós időben becenévvel azonosított felhasználók csoportos vagy egyéni beszélgetését lehetővé tenni.
MSN Messenger: az ICQ népserűsége arra indította az egyik legnagyobb szoftvergyártót, hogy saját, hasonló szolgáltatást indítson. Ekkor már létezett az MSN (Microsoft Network) Passport szolgáltatás – egy webhelyen rögzítjük alapadatainkat, majd ezzel lehet különféle szolgáltatásokat igénybe venni-, ami személyes azonosítást végez, így a használatát ahhoz kapcsolták.
MSN-kliens használatával mód van kép és/vagy hangátvitelre is. A géphez kapcsolt Webkamera képe megjeleníthető partnerünk gépén a kliens megfelelő ablakában és viszont.
Mód van MSN-kliens használatával a párbeszédbe másokat is meghívni, így alakítható ki többszereplős, csoportos beszélgetés. Lehetséges állomány továbbítása is két szereplő között.
Közösségi web, pl. iwiw, MyVip: Több olyan webhely is létrejött az utóbbi időben, amely egymást ismerő emberek kommunikációját hivatott megoldani. Az ilyen üzemeltető vállalkozások finanszírozása mögött szinte mindig reklám áll, ezért a résztvevőknek ingyenes.