Informatika érettségi

A kommunikáció általános modellje

Kommunikáció: Minden olyan folyamat, amiben információ továbbítása történik. Ez történhet emberek, gépek vagy emberek és gépek között.

Közlemény: jelek, jelsorozatok, adatok, amelyek információt hordoznak, az amit az adó közöl a vevővel (pl. csengő /óra vége, tűzoltónak riasztás/;amit a telefonba beszélünk)

Információ: a közlemény tartalmi oldala, amely adott esetben új ismeretet ad, és ezáltal valamilyen ismerethiányt csökkent (ami eszedbe jut a csengő hallatán)

Kódoló (jelátalakító): a közleményt alakítja át egy másik jelrendszerbe, Pl.: mikrofon a mobiltelefonban

Adó: a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén

Csatorna: az adó és a vevő közti vezeték, közeg, fizikai mező, amely átviszi, közvetíti az üzenetet, Pl.: elektromágneses mező, amin a rádióhullámok haladnak

Vevő: a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra

Dekódoló: a kódolt jelek visszaalakítását végzi

Zaj: minden a közleményhez keveredő zavaró jelet, ami nem része az információnak, zajnak tekintünk. A közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó torzító, zavaró jel. (pl.: digitális jelnél hibás számjegyek)

Védekezés a zaj ellen

Analóg jel esetén: zajszűrés, szigetelés. Például a hang esetében hangszigetelés, elektromos jel esetében elektromágneses árnyékolás, elektromos szigetelés. Cél a jel/zaj arány növelése is lehet.

Digitális jel esetén: Szigetelés. Ha a zaj hibákat okozott az adatbitekben, hibajavító eljárásokat és ellenőrző bitek használnak.

Redundancia (terjengősség mértéke)

  • Redundáns közleményben, adathalmazban az információ nem a lehető legtömörebb formában van jelen.

  • Minden információ tartalmaz ismétlődő jeleket.

  • Az adatmennyiség jóval nagyobb, mint az információmennyiség.

  • Ez az alapja a tömörítésnek.

  • A redundáns adathalmazban a hibák nagy valószínűséggel javíthatók, annál biztosabban minél nagyobb a redundancia.

A kommunikáció főbb jellemzői

adattömeg: azon információ praktikus mennyisége, amit egy üzenettel át lehet vinni. Ezt gyakorlati okok korlátozzák. A szóbeli üzenet néhány mondat, a füstjelek is csak egyszerű üzenetek átvitelét teszik lehetővé. Az elektronikus eszközökön átvihető üzenet mennyisége is korlátozott.

sebesség: az a sebesség, amivel az üzenet terjed. A futárok idejében az ember, vagy a ló sebessége volt. Később ezt a vonat és egyéb közlekedési eszköz megnövelte, míg manapság az elektromos és optikai kommunikáció idején elérte a természettörvények által megengedett maximális értéket, azaz a fény sebességét.

hatótávolság: az a legnagyobb távolság, amelyen az adott módszerrel a kommunikáció történhet. A füstjelek pl. két közeli hegycsúcsot kötöttek össze, míg ma a műholdas közvetítés az egész világot.

adatátviteli sebesség: az átvitt adatmennyiség (információ) és az átviteléhez szükséges idő hányadosa

A kommunikációs folyamatok típusai

  1. a résztvevők száma szerint

    • két ember közötti kommunikáció

    • tömegkommunikáció

  2. az üzenet kódolásának jellege szerint

  • verbális kommunikáció (alapja a nyelv, eszközei a beszéd)

  • nem verbális kommunikáció (mimika, tekintet, mozgásos kommunikáció, gesztusok, testtartás, kulturális szignálok, írásjelek)

Példák a kommunikációs modell megvalósulására

  1. egyirányú, közvetett kommunikáció (rádió, TV)

közlemény: az aktuális műsor (hang, kép+hang)

információforrás: a stúdióban lévő bemondó

kódoló: a stúdióban levő mikrofon

adó: a stúdió berendezései, a rádió vagy TV adó

csatorna: az elektromágneses mező (rádióhullámokkal)

zaj: elektromos eszközök által gerjesztett hullámok, vagy “éteri” zavarok

vevő: a rádióvevő vagy TV készülék

dekódoló: a készülékben levő hangszóró, képcső

felhasználó: a hallgató, néző

  1. kétirányú, közvetett kommunikáció (mobiltelefon)

közlemény: az, amit a telefonba beszélünk

információforrás, felhasználó: a kommunikáció irányától függően felváltva a két személy

kódoló: a készülékben levő mikrofon

adó: a mobilkészülék, ill. az átjátszóadó

csatorna: az elektromágneses mező (amin a mobilok kommunikálnak)

zaj: elektromos eszközök által gerjesztett hullámok, vagy “éteri” zavarok, vagy háttérzajok

vevő: az átjátszóadó ill. a mobilkészülék

dekódoló: a készülékben levő fülhallgató

  1. kétirányú, közvetlen kommunikáció (beszélgetés)

közlemény: a beszélgetés témája

információforrás, felhasználó: a kommunikáció irányától függően felváltva a két személy

kódoló: az adott nyelv, a beszélő hanglejtése, mimikája

adó: hangképző szervek (szájüreg, hangszálak, …)

csatorna: levegő, hanghullámokkal

vevő: hallószervek (fül, dobhártya, …)

dekódoló: az adott nyelv

Internetes kommunikációs fajták

Fórum: A kommunikáció egyik formája, egyféle üzenőfal használata webes felületen. Ez is a csoportos kommunikációs módok közé tartozik, mint a levelező lista, az IRC, az MSN vagy egy régebbi internetes szolgáltatás, a hírcsoport-kezelés. Sajátossága a sávszélesség igénye, ebben a web alapú chatre hasonlít. Amíg azonban a chat forgalma, az egy-egy szobában elhangzottak csak azok számára olvashatóak, akik oda belépnek, a webes fórum általában nyitott, azaz általában bárki számára olvasható.

Egy webes fórum webolvasóval elérhető szöveges, képeket is tartalmazó anyag. A fórum kezelésére alkalmas webhelyek általában két szinten csoportosítják a hozzászólásokat. Az első szint a témakörök szintje, ezt általában a webhely üzemeltetője tervezi meg és hozza létre. Új témakört akárki nem alkothat. Az egyes témakörökben kapnak helyet a témák, topic-ok. Topic-ot csak regisztrált felhasználó nyithat.

A fórumot általában bárki olvashatja, bejegyzést azonban csak regisztrált felhasználó tehet. A topic-ba csak odatartozó témájú írásokat illik elhelyezni. A bejegyzést egy weblapon található űrlap segítségével lehet tenni. Az űrlap tartalma fórumfüggő. Van, ahol elegendő csak a hozzászólás tartalmát megadni, másutt e-mail cím és URL is megadható, sőt esetenként kötelező is. Egy hozzászólás elhelyezését követően általában nem módosítható, törölhető, így elküldését érdemes igen alaposan megfontolni!

A fórumok ritka kivételtől eltekintve moderáltak. Ez a fórum alapelveivel ellentétes (illetve általános jogi, etikai normákba ütköző) anyagok közzétételének megakadályozását, illetve a már közzétett ilyen információ törlését jelenti. Ezt a moderátor végzi. A moderálás abban is megnyilvánul, hogy a fórumba nem illeszkedő topic-okat a moderátor törölheti.

Szintén a moderátor kezeli, kezelheti azt is, hogy egy topic meddig marad nyitva. Azokat a topic-okat, amelyekhez elég sokáig senki sem szól hozzá, a moderátor lezárja. Az ilyen topic tartalma olvasható, de ebbe írni már nem lehet.

Blog: A kommunikáció, vagy inkább önkifejezés sajátos formája a nagy nyilvánosság számára elérhető webes napló. Neve egy szóalaki eltorzításból ered: web log, majd: blog. Alakilag a fórumhoz hasonlít, mert mindenki számára olvasható (habár egyes blogmotorok a privát bejegyzés fogalmát is kezelik, ezek még olvasásra is csak a blog tulajdonosa számára érhetőek el) és csak egy személy által írható speciális fórum. Szemben a fórummal, a blog tartalmára nézve semmi megkötöttség nincs: éppen a lényegéhez tartozik, hogy a személyes megjegyzésektől a naplószerű írásokon át egészen a napi eseményekkel vagy a sajtószemlézéssel bezárólag bármi belefér egy blog kereteibe.

A blog önkifejező forma, kommunikálásra annyiban ad lehetőséget, hogy az egyes bejegyzéseket az olvasók kommentálhatják akár regisztráció nélkül is (szemben a webes fórumokkal). A kommentár nem mindig megfelelő stílusú és tartalmú: a blog gazdájának ezért módja van a neki nem tetsző kommentárokat törölni.

Sokan úgy vélik, a blog az egyik, ha nem a legtipikusabb képviselője a web 2.0-nak, azaz a felhasználók által kialakított interaktív webnek. Más vélemény a sajtó egy új, mindenki által elérhető, nemcsak olvasható, de írható, formájának tekintik a blogot.

Webes chat: a cél ugyanaz, mint a többi online csevegési lehetőség kapcsán: valós időben becenévvel azonosított felhasználók csoportos vagy egyéni beszélgetését lehetővé tenni.

MSN Messenger: az ICQ népserűsége arra indította az egyik legnagyobb szoftvergyártót, hogy saját, hasonló szolgáltatást indítson. Ekkor már létezett az MSN (Microsoft Network) Passport szolgáltatás egy webhelyen rögzítjük alapadatainkat, majd ezzel lehet különféle szolgáltatásokat igénybe venni-, ami személyes azonosítást végez, így a használatát ahhoz kapcsolták.

MSN-kliens használatával mód van kép és/vagy hangátvitelre is. A géphez kapcsolt Webkamera képe megjeleníthető partnerünk gépén a kliens megfelelő ablakában és viszont.

Mód van MSN-kliens használatával a párbeszédbe másokat is meghívni, így alakítható ki többszereplős, csoportos beszélgetés. Lehetséges állomány továbbítása is két szereplő között.

Közösségi web, pl. iwiw, MyVip: Több olyan webhely is létrejött az utóbbi időben, amely egymást ismerő emberek kommunikációját hivatott megoldani. Az ilyen üzemeltető vállalkozások finanszírozása mögött szinte mindig reklám áll, ezért a résztvevőknek ingyenes.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük