A Hunyadi-család felemelkedése
Luxemburgi Zsigmond halála után 2 királyt is választanak, de előtte Habsburg Albert lesz a király (1437-1439), s utána: V. László csecsemő, Albert gyermeke és Jagelló Ulászló (I. Ulászló) (1439-1444). Hunyadi János is Ulászlót támogatja.
Hunyadi János apja valószínűleg Serba fia Vajk volt. Havasalföldről Magyarországra hazaköltözött Kenéz. A török elleni harca jutalmául 1409-ben Hunyad várát adományozzák neki. Hunyadi János az Al-Dunát védi a portyázó törököktől. Sikeres harca után Szöményi bán lesz (ő a király megbízottja, 4 millió hold ura.)
1441-ben egy nagyobb török portyázó sereget semmisít meg, s ezért Erdélyi vajdának nevezik ki. (Erdély bírája is ő). 1442-ben Gyulafehérvárnál egy jelentősebb török sereget semmisít meg, ezzel európai hírűvé válik. Serege zsoldosokból, familiárisokból és huszitákból álltak. Hunyadi minden csatájában számított a környező nép felkelésére is.
Hunyadi nagy hadjárata
1443-ban Hunyadi vezetésével egy több 10 ezres sereg indul Drinápoly felé. Ahogy a sereg vonul Dél felé a Balkánon szerbek, albánok, románok és bosnyákok csatlakoznak a sereghez. Az ellene küldött kisebb seregeket legyőzik. A szultán békét ajánl, olyan elfoglalt magyar végvárakat (Szendrő, Galambóc) akar visszaadni, ami már török kézen van.
1444. november 10. Várna: A magyarok és szövetségeseik vereséget szenved, az ifjú király is meghal, Hunyadi is menekülni készül. Oka: A pápai és nyugat-európai hajók nem tudták elzárni a Boszporuszt, mert túl kevés hajójuk volt. A tapasztalatlan király volt a parancsnok.
Hunyadi kormányzósága
V. László négy éves, III. Frigyes (Habsburg) neveli Bécsben.
1445. országgyűlés Magyarországon: 7 főkapitányt választanak, az egyik Hunyadi.
1446. június. pesti országgyűlésen Hunyadit kormányzóvá választják (gubernátor): a király kiskorúsága idejére ő irányítja az országot.
Intézkedései: A főuraktól visszaveszi a királyi földeket, a megbízhatatlan főurakat lemondatja a főtisztségekről. Beszedi az állami adókat, ezért az állam bevételei jelentősen növekednek. Hunyadi a bevételek egy részéből a hadsereget fejleszti.
1448. október közepe: balkánra megy a törökök ellen. II. Rigómezei csatában seregét legyőzik a törökök.
V. László uralkodása és a nándorfehérvári diadal
1453. V. László elfoglalja a trónt. 13 évesen. Cillei Urlik (főur) befolyása alatt tartja a királyt. 1453 után Hunyadi lesz az ország főkapitánya, és Beszterce grófja.
1453. május végén a törökök elfoglalják Bizáncot, II. Mehmed vezetésével. 1456. július: elkezdi II. Mehmed ostromolni Nándorfehérvárt (Belgrád). Szilágyi Mihály volt a vár parancsnoka (Hunyadi nagybátyja). Kapisztrán János (pap) a pápa megbízására Keresztes sereget szervezett a törökök ellen. 1456. július 21. Dugovics Titusz leugrott a mélybe, ezzel megakadályozva, hogy felkerüljön a török zászló. III. Callixtus pápa elrendelte, hogy délben egész Európában harangozzanak a magyarok tiszteletére.
A Cillei párt a Hunyadiak ellen
Cillei Ulrik Nándorfehérvárra siet, ahol a két Hunyadit megzsarolja, de a várban megölik. V. László király Garai László nádor segítségével elfogatja a két Hunyadit. 1457 tavaszán kivégzik Hunyadi Lászlót. Ezután rövidesen Prágában V. László is meghall. Szegeden 1458 januárjában Garai nádor és a Szilágyi testvérek megegyezést kötnek, hogy Hunyadi Mátyást királlyá segítik, és Szilágyi Mihály 5 évig kormányzó lesz mellette.
Mátyás királysága
1458. január. 20. Mátyást a pesti országgyűlés királlyá választotta. A fiatal király rövidesen bebizonyította, hogy nem báb a főurak kezében. Szilágyit rövidesen lemondatja a kormányzóságról, Garait a nádoriról és újlakit az erdélyi vajda tisztségről. A lemondatott főurak helyeire saját familiárisait helyezi. A fosztogató huszitákat szétverte, minden tisztségbe megpróbálta saját köznemesi híveit ültetni. Uralkodása első részében a köznemességre támaszkodva a rendi államot szilárdította meg. A köznemeseknek jelentős beleszólást hagyott az ország ügyeibe (rendi országgyűlés, nemesi vármegye). Sikerült a főurak hatalmát visszaszorítani.
Mátyás törökellenes harcai
Első hadjáratát még 1458-ban vezette Szerbiába. 1463-ban visszaszerzi Jajca várát, 1464-ben Szerberniket is visszaszerzi. Legnagyobb győzelmüket 1479-ben nyerték el Kenyérmezőnél, ahol Kinizsi Pál és Báthori István vezette a királyi sereget. Ekkorra már kialakult a királyi zsoldossereg. Ez kb. egy 30 ezres sereg volt, Kelet-Európában a legerősebb. Megerősítette a déli végvárvonalat.
A rendi monarchia megszilárdításának háttere
A főurak (Garai) amikor látták, hogy Mátyás önálló útra tér II. Frigyes Német-Római Császárt hívták meg a trónra. Mátyás legyőzi a császár hadait, és 1463-ban békét kötnek. A királyi hatalom megerősödését segítette az árutermelés növekedése is. A kertészet és a szőlő művelésen kívül a szarvasmarha, a ló és a juh tenyésztés is növekedett. A jobbágytelkek egy részében is növekedett az árutermelés. Az ipar fejlődött, de céhes keretek között maradt. A behozatal (luxuscikkek, ipari termékek és textil ipari termékek értékek) értéke meghaladta a kivitel értékét, ezért az ország-fejlesztésének hiányzó költségeit a jobbágyok adóiból fizették ki.
Társadalom
A népesség 3,5-4 millió fő, a lakosság többsége falvakban lakik. 800-900 mezőváros, 8 szabad királyi város (5000 fős népességgel, de Buda 8000 fős; pl. Eperjes, Kassa, Sopron.
Mátyás külpolitikája
Podjebrád György cseh királlyal 10 éves háborút folytat (apósa) végül győz Mátyás, de a trónon osztoznia kell a lengyel jagellókkal. Cseh trón: Mátyás és Jagelló.
1485-ben elfoglalja Bécset és indul a Német-Római Császár választáson. A német rendek azonban helyette III. Frigyes Ágostot támogatják, Miksát, fiát választották meg.
Megerősíti a Boszniai végvári vonalat, 1482-ben maga vezeti seregét Boszniába. Ezalatt Kinizsi Pált szerbiába küldi harcolni.
Rövidesen meghal Mehmed szultán, így Mátyás megpróbál egy Nemzetközi szövetségek összehozni a török ellen, de nem sikerül, mert félnek tőle. 1483-ban békét köt 5 évre.
1485-től figyelme egyre inkább az utódlás felé fordul. A főurakkal és a hadsereg vezetőivel hűségnyilatkozatot irat alá, melyben kötelezik magukat természetes fia Corvin János támogatására.
Mátyás belpolitikája
Mátyás az 1460-as évek második felétől egyre ritkábban hívja össze az országgyűlést, rendeletekkel kormányoz. Az állam irányítását a király nem a főurakból álló királyi tanáccsal, hanem a kancelláriával intézte ki.
A gazdasági ügyekért a kincstartóság felelős. A legfőbb bírói fórum a király személyes jelenlétének bírósága. Ezekben a hivatalokban köznemesi vagy polgári származású hivatalnokok dolgoztak.
„Füstpénz”: jobbágyi háztartásonként évi 20 dénár.
Rendkívüli hadiadó: 1 aranyforint, évente többször is, ezt is jobbágyháztartásonként.
A király védte a jobbágyokat a túlzott földesúri adóztatástól, szabad költözési jogokat többször megerősítette.
MINDEZEK MIATT: jövedelme megközelíti az angol királyét, állandó zsoldossereget tart. 8000 gyalogos, 20000 lovas: „Fekete sereg”.
1471-ben a főurak összeesküvést szerveznek a király ellen. (Jannus Pannonius, Vitéz János). A király leszámol az összeesküvőkkel, ettől kezdve azonban még ritkábban hívja össze a rendi országgyűlést, a köznemességet erősíti a főurakkal szemben.
Mátyásnak sikerült egy erős sok jegyében központosított monarchát létrehozni és az országot fejleszteni.
Mátyás életében továbbra is gondot okozott a nem megfelelő utód. Élete végéig Corvin János helyzetét erősítette (hercegi cím, birtokok).
1490. április 6-án váratlanul meghalt, halála után is alakja megmaradt a nép körében, mint az igazságos és a nagy király.
Létrehozta a Corvina könyvtárat, amelyben több, mint 5000 könyv volt. (ez soknak számít!)
Visegrádot reneszánsz stílusban építette újra, több híres reneszánsz gondolkodót hivatott udvarába.