Németország a két világháború között
Forradalom:
1918. november 3. Kiéli matrózok, fellázadnak november 9-én II. Vilmos lemond és elhagyja az országot.
Berlinben kikiáltják a köztársaságot és egy ideiglenes kormány alakul. Fridrich Ébert vezetésével.1919 január Weimarban alkotmányozó nemzetgyűlés van, ahol a szociáldemokraták 40%-ot, a katolikus centrum párt 20%-ot és a demokrata párt is 20%-ot ért el. Megszületik az alkotmány az államforma szövetségi köztársaság lesz. A kormányfő a kancellár, aki felelős a birodalmi gyűlésnek Reischtag. A birodalmi gyűlés tagjai titkos választással kerülnek be. Az államfő a köztársasági elnök, akit 7 évre választanak meg, ő a hadsereg parancsnoka ő nevezi ki a kancellárt, és ő írja ki a választásokat is. Ezt a posztot Friedlich Ébert fogja betölteni.
Weimari Köztársaság:
szélső bal, és szélső jobb puccskísérletek.
1918-ban a kommunista párt próbált puccskísérletet.
1919 januárjában berlini felkelés, amit levernek és kivégzik Rósa Luxemburgot és Karl Liebenechtet.
Bajorországban lelövik a-tanácsköztársaságot.
A kommunistáktól féltek nagyon.
1920 Wolfgang Kapp szélső jobboldali puccskísérletet hajt végre, de ezt az általános sztrájkhullám megdönti és a szélső jobb, visszavonul Bajorországba.
1923. november Müncheni sör puccs és ezt Hitler dolgozza ki, de leverik és Hitlert 5 évre, ítélik, de csak 13 hónapig van börtönben, és ez alatt megírja a Mein Kampf című könyvét.
Mein Kampf:
csak törvényesen szerezheti meg a hatalmat
a párizsi békeszerződés megsemmisítése, azaz a revízió
Lebenzrau /élettér/ minden német egy országba egyesítése anschluss
az európai német birodalom megteremtése
Németország legyen világbirodalom
a fajelmélet a német felsőbbrendű faj, vannak másodlagos fajok, ezek a rokonnépek a skandinávok a hollandok és a magyarok is és az összes germán nép.
Vannak alsóbb rendű rabszolga népek ezek a keleti népek és a szlávok
Vannak kiirtandó fajok ezek a zsidók és a cigányok.
Hitler kiszabadulása után ujjá szervezi pártját és a párt szervezetét, kiterjeszti az egész országra, megalakul az NSDA
Személyek:Ernst Rhöm SZA vezető, Herman Göring a légierő vezetője, Josef Goebels propaganda és kulturális miniszter, Rudolf Hess Hitler személyes helyettese
A Weimari Köztársaság külpolitikája
1919-1923-ig szembeszegülés a békeszerződéssel ezért a franciák és a belgák megszállják a Rajna vidékét
1923 Gusztáv Stresemann lesz az államfő, aki a teljesítés politikáját követi, azaz fizetik a jóvátételeket, és Berlin ekkor válik világvárossá
A Weimari Köztársaság bukása
1929 gazdasági válság, ezért nő a munkanélküliség és a szélsőséges pártok előre tudnak törni.
1932 választások 14,3%-ot érnek el a kommunisták és 38 %-ot az NSDA, de a köztársaság a kommunisták előretörésétől fél.
Hindenburg hezitál, hogy Hitlert kancellárrá válasszák-e. Habsburgi front Rajna vidék politikusai, és Junkel nagybirtokosok és a szélső jobb nyomást gyakorolnak Hindenburgra és 1933. január 30-án Hitler kancellár lesz.
A náci hatalomátvétel:
Hitler szépen lassan lebontja a demokratikus kereteket és új választásokat ír ki, de nem jár sok sikerrel.
1933. február 27. Felgyújtják a reischtagot, és a nácik megvádolják a kommunistákat, hogy ők gyújtogattak. Dimitrovot aki bolgár származású volt, megindul a lipcsei per. A nácik elvesztik a pert. A valódi gyújtogató egy holland fogyatékos volt.
Az új választások az NSDAP szempontjából eredménytelenek, ezért megszületik a felhatalmazási törvény, ami azt jelenti, hogy a kancellár rendeletekkel a parlament jóváhagyása nélkül kormányozhat.
1933. június. Betiltják az összes pártot az NSDAP kivételével. Már vannak koncentrációs táborok és itt politikai foglyokat, és hadifoglyokat tartanak.
Hitler hatalmának biztosítása:
SA Sturm Alteilung azaz rohamosztag, ez a náci párt félkatonai szervezet 1933-ban 1 millió fizetett hivatalos tagja van, illetve 3,5 millió tartalékos vezetője Ernst Rhöm. Tovább szeretnék vinni a hatalmat és szociális ígéretek teljesítését, akarják elérni.
SS Hitler testőrsége, azaz a Schutz Staffel megerősödik.
Gestapó: politikai és titkos rendőrség. Feladatuk a politikailag ellenszenves emberek eltávolítása.
1934. június 29-30-ig a hosszúkések éjszakája több száz SA vezetőt legyilkolnak.
1934. augusztus 2. Meghal Hindenburg, ezért Hitler egyesíti a kancellári és államfői tisztséget, vagyis fhürer vagyis vezér lesz.
A birodalmi hadseregnek új esküt kell tenni Hitlerre. Innentől kezdve totális diktatúra van. Tehát mindenre kiterjesztik az állami ellenőrzést. Ifjúsági szervezetek alakulnak. Az egyik a Jungen Volk a 10-14 éveseknek és a Hitler Jugendek a 14-18 éveseknek. Megkezdődik a zsidóüldözés.
1935 nünbergi törvények: megfosztják a zsidókat az állampolgárságuktól
1938 november9-10-ig „Kristály éjszaka” A zsidó boltokat és zsinagógákat támadnak meg, betörik az ablakokat, a zsidókat pedig kártérítésre kötelezik.
Szovjetunió a két világháború között
Előzmények
1917. november 7. A forradalom bolsevik hatalomátvétel.
1918-22-ig polgárháború és intervenció.
Hadikommunizmus, ami, azt jelenti, hogy mindent be kell szolgáltatni a kormánynak.
1921. Parasztlázadások Pétervárott és Kronstadt.
NEP
1921-ben bevezetik a NEP-et, ami egy új gazdaságpolitika.
A terményszolgáltatásokat megszüntetik helyette, bevezetik a terményadót. Így a fölösleget piacra lehet vinni. A kis üzemeket visszaadják a tulajdonosoknak a középüzemeket, pedig bérelhetik, ezek miatt rövid idő alatt behozzák a háborús veszteségeket. 8 órás munkaidő lesz és néhány külföldi beruházás, és ez azt eredményezi, hogy megszűnik az éhínség.
Szovjetunió létrehozása:
1917-ben önrendelkezést hirdetnek a népeknek, ami nem valósul meg.
1922. december 30-án megszületik Szovjetunió, vagyis a CCCP.
A párt és az állam összefonódik.
1924-ben az alkotmány szabad nyelvhasználatot engedélyez, de mindenki tanulja az oroszt, ha jót akar magának.
Sztálin hatalomra kerülése
1922-ben Lenin megbetegszik agyvérzések sora, következik és leépül. Ekkor Sztálin a párt főtitkára és ezért magánőrizetbe veszi Lenint, aki figyelmeztetni akarja a pártot, de nem tudta. Trockij hisz a világuralomban, ellenben Sztálin szerint elég, ha a kommunizmus egy országban megvalósul.
1924-ben Lenin meghal.
1927-ben győz a központi bizottságon belül a Sztálin által képviselt irány a saját embereit, nevezi ki, például Frunze helyett Vorsilov lesz a hadügyminiszter.
1934-ben elindul a terror. Amikor a főtitkárra szavaznak Sztálin 3 szavazatot, kap Kirov pedig 292-t, eltűnik a 41 szavazatszedő Sztálin, kiáll, hogy ő nyert és Kirovot meggyílkolják. Óriási tisztogatás jön létre a párt vezetésében.
1966-ból 1108-at megölnek. A központi bizottság 136 tagjából 110-et megölnek.
1934-38 között nyílt terror tömeges tisztogatások koncentrációs táborok és gulágok.
Koncepciós perek például Buharinál.
KGB: 1936-ig Jagoda a vezetője
1938-ig Jezsov
1938-tól Beríja a vezetője
A KGB úgy alakult ki, hogy először volt a VCSK, abból lett a GPU, és aztán a KGB ezek a titkos rendőrök. Bírósági tárgyalások nem voltak nyilvánosak nem lehetett felebezni a bírói döntés ellen.
Személyi kultusz virágzik Sztálin körül. Versek vázák, poharak fényképek mindenütt jelen vannak.
Szentírásnak tartották írásait. Egyházellenes volt a rendszer. A fiatalok körében az lesz a jó, aki beárul másokat, vagyis mindenki, figyel mindenkit.
Gazdaságpolitika:
Sztahanovizmus mindent 150 százalékosan teljesítenek, az élmunkások egymásra ígérnek.
Tervgazdálkodást bevezetik, megszüntetik a NEP-et. Kolhoz: termelő szövetkezetek, Szovhoz, alakítanak. Felkelések: kulákok kitelepítése, olyan parasztok, akik tudtak gazdálkodni és haszonra tettek szert.
1932-34 Ukrajnában óriási éhínség van. Intenzív iparosítást indítanak.
Ötéves tervet dolgoznak ki. Egymás után nyílnak az ipari üzemek. /Sztálin és Hitler kölcsönösen tisztelték egymást./ Cigány és zsidó üldözés-Szibériába telepítik őket.
1936-ban meghirdetik a nyugatra emigráltaknak, hogy jöjjenek vissza, megbocsátják bűneiket és még lakást is, kapnak, és ezek tömeglakások voltak. Egyházüldözés.