A trópusi-afrikai államok gazdasági- és társadalmi problémáinak okai, a felzárkózás lehetőségei
A társadalmi problémák:
Ezeket korábbi tételekben már érintettük:
Túlnépesedés. Rengeteg gyermek születik, s a gazdaság nem tudja eltartani a felnövő generációkat.
Éhezés, éhínség.
Háborúk, népirtások.
Rossz korszerkezet: az eltartottak nagyon nagy aránya.
Gyenge egészségügyi ellátás, gyenge szociális háló. Járványok, magas gyermekhalandóság.
Magas az analfabéták aránya a népességen belül.
A gazdasági problémák:
Fejletlen gazdaság.
Rossz gazdasági szerkezet. Gyenge feldolgozóipar. Csak a bányászat, a kitermelőipar fejlett.
Egy lábon álló gazdaság kiszolgáltatottság. Pl. Nigériában csak a kőolajbányászat és a petrolkémia fejlett. Emiatt nagy a függés az olajtól és annak világpiaci árától. S Nigéria az egyik legfejlettebb gazdaságú trópusi-afrikai állam.
Gyenge lábakon álló mezőgazdaság. Túllegeltetés a legelők elsivatagosodása.
Ezek miatt alacsony nemzeti jövedelem.
A természeti környezet pusztítása, felélése erdőirtás.
A problémák okai:
A társadalmi problémák okai a gazdasági problémák és fordítva.
Mindkettőre hatással voltak a következő tényezők:
A gyarmati múlt: Ezek az országok sokáig a fejlett országok gyarmatai voltak, emiatt a gazdasági szerkezetük egyoldalú.
Kedvezőtlen, vagy rossz természeti adottságok (sivatagi, félsivatagi klíma, vagy esőerdő).
Fejletlen infrastruktúra, oktatás, s egészségügy. Oka az alacsony nemzeti jövedelem, s a diktatórikus rendszerek, akik elsősorban fegyverkezésre költenek.
Etnikai sokszínűség: A gyarmati rendszer széthullásakor az új határok mesterséges határok lettek. Ezek nem vették figyelembe az etnikai határokat. Így ezen országok többsége etnikailag igen kevert lakosságú. Pl. Nigériában négy nagy törzs él, de mellettük számtalan kisebb is, s az egyetlen közös nevező az angol nyelv közöttük. A háborúk többségét ez okozza jelenleg.
Diktatórikus rendszerek: Ezek célja a népesség kizsákmányolása, s a diktatúra kiszolgálóinak meggazdagodása. Emiatt nem költenek sem az infrastruktúra, sem az oktatás, sem az egészségügy fejlesztésére.
Polgárháborúk, háborúk. Az alapvetően gyenge infrastruktúrát elpusztítják.
Egyoldalú gazdasági függés a fejlett országoktól: A fejlett országok elsősorban nyersanyagokat bányásznak ezekben az országokban, s nem érdekük a gazdaság egyéb ágazatainak fejlesztése.
A felzárkózás lehetőségei:
Béke, az oktatás, az infrastruktúra és az egészségügy fejlesztése. Népességszabályozás, felvilágosítás, fogamzásgátlás. A mezőgazdaság korszerűsítése, a feldolgozóipar fejlesztése. A nyersanyagok helyben felhasználása, feldolgozása, késztermékek terítése a világpiacon.
Ilyen országok pl.: Ruanda, Burundi, Uganda, Közép-Afrikai Köztársaság, Burkina Faso, Nigéria, Mali, Niger.