Az energiaforrások, energiahordozók csoportosítása, jelentőségük

Energiahordozók fogalma:

Energiahordozók csoportosítása:

• Elsődleges energiahordozók: a természetben előforduló energiatartalmú anyagok és mozgások. pl.: kőszén, szél. Lehet fogyó és megújuló.

• Fogyó (fosszilis) energiaforrás: Melyek bányászatával a földkéregben lévő készletek fogynak. pl.: kőszén, uránérc, kőolaj, földgáz.

• Megújuló energiaforrás: Belátható időn belül újra „termelődnek” pl.: vízenergia, szélenergia, napenergia, geotermikus energia.

• Másodlagos energiahordozók: Az elsődleges energiaforrások átalakításával nyert energia pl.: villamos energia.

FOGYÓ ENERGIAFORRÁS: szenek, szénhidrogének, ill. az uránérc, mert bányászatukkal a földkéregben lévő készletek fogynak, és megújulásokhoz több millió évre van szükség.

Kőolaj, földgáz kialakulása:

• Szerves eredetű, állati eredetű.

• Nagy nyomás, magas hőmérséklet, hosszú idő és oxigéntől mentes környezet kell a kialakulásához.

• Tengereken fúrótornyokkal termelnek ki kőolajat, szárazföldön olajkutakkal.

• Fontos vegyipari alapanyag IS.  műanyaggyártás.

Legnagyobb kőolajtermelők: Közel-Kelet országai pl.: Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Perzsa-öböl területe, Fontos: Dél-Amerikában Venezuela, Afrikában Nigéria, USA. Kanada (olajhomok, olajpala). Oroszország.

A földgázt felhasználása: vegyipari alapanyagként, háztartási fűtőanyagként.

Legnagyobb földgáztermelők: Oroszország (kb.: 50%), Norvégiakészletei az Északi-tengeren vannak. Azerbajdzsán.

Szenek keletkezése:

• Növényi eredetű. Nagy nyomás, magas hőmérséklet, hosszú idő és oxigéntől mentes környezet kell a kialakulásához.

• Szénülési (szénképződési) sor: tőzeglignitbarnakőszénfeketekőszénantracit (tőzegnek a legrosszabb, az antracitnak a legjobb a fűtőértéke.

Szén jelentőségének változása:

• Kitermelése visszaesett, mert megjelentek más energiahordozók.

• Kitermelése környezetszennyező, elégetése során szén-dioxid keletkezik. Kéntartalma a levegőbe jutva, s átalakulva savas esőt okoz.

• Kitermelése, szállítása drága.

• Ennek ellenére a világ energiatermelésében még mindig meghatározó!!!

Legnagyobb kitermelő: Kína, USA, India, Ausztrália, Oroszország.

Atomenergia-uránérc

Felhasználása a 20. század közepén kezdődött az atomerőművek megjelenésével. Az atomerőművekben dúsított uránból álló fűtőelemeket használnak. Az atomreaktorban ezekből nagy mennyiségű energia nyerhető. Az atomerőművek nem szennyezik a környezetet, de minden nukleáris létesítmény veszélyt jelenthet meghibásodás esetén (Fukushima, Csernobil). Ezért fokozottan ellenőrzik őket, mérik a sugárzás szintjét. A környezetre az elhasznált, kiégett fűtőelemek jelentenek veszélyt. Ezek sugárzó (radioaktív) anyagok, elszállításuk, tárolásuk, megsemmisítésük jelentős gondot okoz.

Legnagyobb uránérc kitermelők: Kanada, Ausztrália, Nigéria, Dél-Afrikai Köztársaság. Magyarország egyetlen atomerőműve Pakson található. Az ország energia-szükségletének jelentős hányadát fedezi.

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSok: szélenergia, napenergia, vízenergia. Geotermikus energia, mely a Föld belső hőjét használja fel. Árapály erőművek az apály-dagály váltakozását, valamint a hullámzás erejét hasznosítják.

Energiafelhasználásában bekövetkezett változások

• Tendencia a XX. században és a jövőben:

A fogyó energiaforrások kitermelése  egyre kevesebb van belőlük  globális energiaválság fenyeget.

Környezetszennyezés: fosszilis energiahordozók elégetése  savas esők, növekvő üvegházhatás. Bányászatuknál: talajszennyezés, tájrombolás. A külszíni fejtések tájromboló hatásúak, s mérgezik a környezetet (pl. az olajhomok bányászata során keletkező zagytározók szivárgásnál katasztrófát okozhatnak).

• Energiahordozó kitermelésének és felhasználásnak változásai: növekedik a megújuló energiaforrások aránya, de még mindig 80 % fölötti a fosszilis energiahordozó jelentősége.

• Mérséklés lehetőségei:

Energiatakarékosság.

Zöld energiák= megújuló energiák használata.

Újrahasznosítás.