Az operációs rendszer olyan rendszerszoftver, amely a kezeli és vezérli a hardvert, valamint a felhasználó részére könnyen kezelhető és programozható felületet nyújt. A számítógép bekapcsolásakor önműködően elindul (ROM-ban található BIOS nevű program indítja el). Amennyiben egy számítógépen több operációs rendszer is van a rendszerbetöltő program (Boot Manager), az MBR (Master Boot Record) bejezései alapján, lehetőséget biztosít az operációs rendszer kiválasztására és futtatására.
Az operációs rendszer feladatai:
biztosítja a felhasználói programok futtatásának lehetőségét
biztosítja a számítógép alkatrészeinek kezelését és vezérlését (eszköz-kezelés, memória-kezelés, hálózat-kezelés, állomány-kezelés, ütemezés)
biztosítja a felhasználó és a számítógép közötti kapcsolatot
Az operációs rendszer alapvető feladata, hogy betöltse és végrehajtsa a felhasználói programokat. Egy felhasználói program futtatásakor (Például: MS Word 2003) az operációs rendszer a következő műveleteket végzi:
biztosítja a program elérését egy háttértárolón
betölti a programot és az adatait az operatív memóriába
processzor-időt biztosít a végrehajtáshoz
biztosítja a hozzáférést a program számára szükséges I/O egységekhez
Az operációs rendszer jellemzői:
Felhasználói felület:
karakteres
grafikus
Futatható feladatok (programok) száma:
Egyfeladatos: A felhasználó egyszerre csak egy programot használhat.
Többfeladatos: A felhasználó egyszerre több programot is használ. Mivel általában csak egy processzor van a PC-ben ezért ezt időosztással valósítja meg. A futó alkalmazások azonos időközönként egymást váltva veszik igénybe a CPU-t. Ha egy időben túl sok programot indítunk el, ritkán kerül sor egy-egy programra. Ilyenkor tapasztalhatjuk a programok lelassulását. Az időosztást az operációs rendszer irányítja, azaz az operációs rendszer visszaveszi a processzort a futó alkalmazástól, ha lejárt a neki kiosztott időszelet.
Felhasználók száma:
Egy felhasználó: egyszerre csak egy felhasználó jelentkezhet be és futtathat programokat
Többfelhasználós: egyszerre több felhasználó jelentkezhet be és egymástól függetlenül futtathat programokat.
Ismertebb operációs rendszerek:
MSDOS (1981) Karakteres, egy felhasználós, egyfeladatos, (egy időben egy program futtatására képes) operációs rendszer. Fájlrendszere FAT 16 bites.
WINDOWS 3.0, 3.1 (1990-92) MS DOS-on keresztül vezérli a számítógépet. (Nem önálló operációs rendszer). Grafikus felhasználói felülete van. (WINDOWS -ablakok) Egy felhasználós, többfeladatos (Egy időben több programot is képes futtatni, multitask). Fájlrendszer FAT 16 bites
WINDOWS 95, 98, Millennium Teljesen áttervezett grafikus felület, egy felhasználós, többfeladatos, FAT32
WINDOWS NT, 2000, XP, 2003 Grafikus felület több felhasználós, többfeladatos, FAT32, NTFS
Linux karakter és grafikus felület (X-Window), többfeladatos és több felhasználós, fájlrendszere ext2, ext3
…
Windows
Adatszerkezet és fájlkezelés
Fa struktúra szerinti adattárolás történik. Az adatszerkezet kiindulópontja az Asztal. Ebből nyílnak a Sajátgép, Hálózatok és Lomtár logikai mappái. Az Asztal mappában található objektumok természetesen a munkaasztalról is elérhetőek, de megjelennek a fájlkezelésre szolgáló eszközökben is.
Sajátgép
A Sajátgép logikai mappa tartalmazza a saját (lokális) helyi gépünk erőforrásait, úgymint
lokális háttértárolóink meghajtóit (floppy lemez, merevlemez, CD-ROM meghajtókat, illetve a helyi hálózat által nyújtott hálózati meghajtókat)
saját gépünk beállításait tartalmazó Vezérlőpult logikai mappát.
Dokumentumok és megosztott dokumentumok mappákat
A Sajátgép és a belőle nyíló objektumok tartalmát több nézetben tekinthetjük meg, amit az eszköztáron állíthatunk be.
A Ikonok nézet a fájlok és mappák nevét és ikonjait jeleníti meg.
A Kis ikonok nézetben a mappa- és fájlnevek egymás mellett jelennek meg. Ebben a nézetben a sorbarendezés (pl. ábécérendben) balról jobbra halad, így alakítva ki az ablakban megjelenő oszlopokat.
A Lista nézet az iménti adatokat oszlopokba rendezve jeleníti meg. A legtöbb esetben ez a legpraktikusabb nézet.
A Részletek nézet a fájlok és mappák kicsinyített ikonjain és nevén kívül tartalmazza az adott adattípus leírását, a fájl méretét, és az utolsó módosítás idejét. Amennyiben a lista valamelyik oszlopa nem elég széles, az oszlopfejléceket elválasztó vonal húzásával állíthatjuk megfelelő szélességűre. Ha az elválasztó vonalra kettőt kattintunk, az oszlop szélessége automatikusan a legszélesebb bejegyzés hosszához igazodik.
Az oszlopfejlécre kattintva sorba is rendezhetjük az objektumokat (ábécérend, típus, méret, vagy az utolsó módosítás dátuma szerint). Újbóli kattintással válthatunk a növekvő és csökkenő rendezés között.
Az ikonok elrendezését és megjelenítését a Nézet menüből is. Nagy ikonok, Kis ikonok, Lista, Részletek) Ugyanerre az eredményre jutunk, ha az egér jobb gombjával az ablak területén kattintunk, majd a felbukkanó helyi menüből választjuk ki a megfelelő parancsot.
Érdemes megjegyezni: a legtöbb művelet – használjuk akár a Sajátgépet, a Windows Intézőt, vagy a legtöbb felhasználói programot – több módon is elvégezhető:
Menü segítségével. A programjainkban a rendelkezésre álló parancsokat logikusan felépített menüből választhatjuk ki.
Eszköztárról. A leggyakrabban használt parancsok ikonjai a menüsor alatti eszköztáron megtalálhatóak (pl. másolás, kivágás, beillesztés, nyomtatás, stb.)
Helyi menüvel. Az egér jobb gombjának lenyomásával az aktív objektumra vonatkozó, leggyakrabban használt parancsok listáját hívhatjuk elő.
Billentyűkombinációval. A gyakorlott felhasználók munkájának meggyorsítására szolgálnak a billentyűkombinációval előhívható parancsok, pl. másolás, beillesztés, nyomtatás, stb.
Lomtár
Az Asztalon található Lomtárba kerülnek alapértelmezés szerint a lokális gép merevlemezéről törölt fájljaink és mappáink. Ha ezeket a fájlokat később valóban szükségtelennek találjuk, innen törölhetjük azokat, illetve a tévedésből törölt állományokat innen állíthatjuk vissza eredeti állapotukba. (Fájl menü – Lomtár ürítése, ill. Fájl menü – Előző méret, Fájl menü – Törlés) A Lomtár tartalmát többi mappánkhoz hasonlóan kezelhetjük, onnan fájlokat törölhetünk, másolhatunk, stb.
Érdemes tudni, hogy
A Lomtárba kerülő „törölt” fájlok valójában ugyanannyi helyet foglalnak el a háttértárolón, mintha le sem töröltük volna, így a valóban törölni kívánt fájlokat rögtön el lehet távolítani a Lomtárból is.
A Windows a törlési folyamat megkezdése előtt rákérdez, valóban törölni kívánunk-e. A Lomtár ikonra az egér jobb gombjával kattintva a Tulajdonságok paranccsal állíthatjuk be a Lomtár viselkedését: kívánjuk-e a törlési jóváhagyás megjelenítését, mekkora lemezterületet szánunk a Lomtárba átkerülő fájlokra, illetve kívánjuk-e egyáltalán a Lomtárban ideiglenesen megtartani őket.
Ha egy állományt a merevlemezünkről biztosan törölni kívánunk, a SHIFT+DEL billentyűkombinációval törölve nem kerülnek a Lomtárba, hanem azonnal megsemmisülnek.
Windows Intéző
A Windows Intéző a fájl- és mappakezelést megkönnyítő segédprogram. Felépítését tekintve hasonlít a korábbi Windows verziók fájlkezelőihez: kettéosztott ablakában baloldalt a háttértároló(k) fa struktúrába rendezett tartalmát, jobboldalt a kiválasztott mappa tartalmát láthatjuk.
Indítása: a Start menü Programok, Kellékek csoportjából, vagy az asztalon a Sajátgép ikonra a SHIFT billentyű lenyomásával egy időben történő kétszeres kattintással.
A Windows Intéző megjeleníti a számítógépen található fájlok, mappák és meghajtók hierarchikus felépítését. Megjeleníti a számítógépen meghajtó-betűjellel rendelkező hálózati meghajtókat is. Megtekinthető a Hálózati helyek mappa is, amely megjeleníti a helyi hálózathoz csatlakozó számítógépeket. A Windows Intéző segítségével másolhatók, áthelyezhetők, átnevezhetők és kereshetők a fájlok és mappák. Például megnyitható a másolni vagy áthelyezni kívánt mappa vagy fájl, és másik mappába vagy akár másik meghajtóra húzható át.
A helyi meghajtókon a Windows telepítésével a merevlemezen létrejön egy jellemző adatszerkezet, azonban ez a szerkezet nem állandó vagy rögzített, a felhasználó tetszése szerint hozhat létre új mappákat, fájlokat; sok esetben a felhasználónak kell létrehoznia és kezelnie az általa készített dokumentumok tárolására szolgáló könyvtárszerkezetet is. A C meghajtón általában megtalálható fa struktúra a következő mappákat tartalmazza:
Documents and Settings: ide kerülnek a számítógépet használók egyéni beállításait és (ha más helyet nem adunk meg) felhasználói programokkal készített dokumentumaikat őrző saját mappák.
Windows: Ez a mappa és belső mappái tartalmazzák magát a Windows rendszert.
Program Files: A rendszerre telepített felhasználói programok gyűjtőhelye
Ha egy mappa további belső mappákat tartalmaz, a bal oldali panelen a mappa előtt álló + jelre kattintva bonthatjuk ki azt. Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a jobb panelen a belső mappák egyikére kettőt kattintunk. Ekkor a kiválasztott mappa tartalma is láthatóvá válik.
Új mappák létrehozása
Válasszuk ki azt a mappát, amelyen belül szeretnénk létrehozni az újat. Itt a kétféleképpen hozhatunk létre új mappát:
Fájl menü – Új – Mappa
Jobb egérgomb – Új – Mappa
Ezután megjelenik az új mappa. A rendszer által felkínált név helyére gépeljük be a kívánt könyvtárnevet, majd üssük le az ENTER billentyűt. Új mappák létrehozásához ismételjük meg a műveletet. A mappák elnevezésére maximum 255 karaktert használhatunk, akár ékezeteket, szóközt is. Nem használhatjuk azonban a következő karaktereket: \ / ? * ” | < >
Új fájlok létrehozása
Ha egy új fájlt szeretnénk létrehozni, válasszuk ki azt a mappát, amelyben tárolni kívánjuk.
Fájl menü – Új – fájltípus kiválasztása
Jobb egérgomb – Új – fájltípus kiválasztása
A fájltípus kiválasztása után az új fájl megjelenik a kívánt helyen. Ezután nevezzük el. Az így létrehozott fájl azonban még üres. Kétszeri kattintással megnyithatjuk és szerkeszthetjük.
Ezzel a módszerrel csak a leggyakrabban használt fájltípusokat hozhatjuk létre. Más fájlokat, pl. Office dokumentumokat kényelmesebb a megfelelő alkalmazással (pl. szövegszerkesztő program) létrehozni.
Vágólap
A vágólap a Windows által biztosított elkülönített memóriaterület. Használata: egy kijelölt objektumot (szöveg, szövegrész, kép, hang, fájl, mappa, stb.) ide másolva bármely Windows-os alkalmazásba beilleszthetjük, egymás után többször is. Egyszerre azonban csak egy objektum kerülhet a vágólapra.
A vágólap tehát az adatok átvitelére használható egy programon belül, de programok közt is.
A Windows egyik hasznos szolgáltatása, hogy a Vágólapra kép formájában ki tudjuk tenni a teljes képernyő (PrintScrn) vagy az aktív ablak (ALT+PrintScrn) tartalmát, hogy aztán dokumentumainkba beilleszthessük, vagy egy rajzolóprogrammal módosítsuk. E jegyzet képeinek többsége is ezzel a módszerrel készült.
Fájlok és mappák másolása
Másoláskor a következőképpen járunk el: jelöljük ki a másolandó fájlt vagy mappát egy kattintással. Az objektum vágólapra való másolásához használhatjuk
Az eszköztár másolás ikonját
A Szerkesztés menü Másolás parancsát
Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü másolás parancsát
vagy a CTRL+C billentyűkombinációt.
Ezután nyissuk ki azt a mappát, ahová az objektumot másolni kívánjuk. A beillesztéshez használjuk
Az eszköztár beillesztés ikonját
A Szerkesztés menü Beillesztés parancsát
Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü beillesztés parancsát
vagy a CTRL+V billentyűkombinációt.
Fájlok és mappák áthelyezése
Előfordulhat, hogy adataink tévedésből rossz helyre kerültek, vagy fájljainkat szeretnénk más mappákba úgy átmozgatni, hogy eredeti helyükön ne maradjon róluk másolat. Fájlok vagy mappák áthelyezésekor a következőképpen járunk el: jelöljük ki az áthelyezendő fájlt vagy mappát egy kattintással. Az objektum vágólapra való másolásához használhatjuk
Az eszköztár kivágás ikonját
A Szerkesztés menü Kivágás parancsát
Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü kivágás parancsát
vagy a CTRL+X billentyűkombinációt.
Ezután nyissuk ki azt a mappát, ahová az objektumot átmozgatni kívánjuk. A beillesztéshez használjuk
Az eszköztár beillesztés ikonját
A Szerkesztés menü Beillesztés parancsát
Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü beillesztés parancsát
vagy a CTRL+V billentyűkombinációt.
Meghajtók, mappák, fájlok tulajdonságai
Egy fájl, mappa vagy meghajtó tulajdonságait akkor is leolvashatjuk, ha éppen nem vagyunk Részetek nézetben. Ezt többféleképp tehetjük meg: válasszuk ki az objektumot egyszeres kattintással, majd
kattintsunk az eszköztár Tulajdonságok gombjára
használjuk a Fájl – Tulajdonságok parancsot
üssük le az ALT+ENTER billentyűkombinációt
az egér jobb gombjával kattintva válasszuk a helyi menüből a Tulajdonságok parancsot.
Meghajtó tulajdonságai: címke, felhasznált és szabad terület, kapacitás. Az eszközök fülre kattintva a lemez fizikai karbantartását végző segédprogramokat érhetjük el. A Megosztás fülre kattintva elérhetővé tehetjük a kiválasztott elemet (meghajtó, mappa) helyi hálózatunkon keresztül más felhasználók részére is.
Mappa és fájl tulajdonságai: Típus, hely, méret, létrehozás, utolsó hozzáférés, módosítás dátuma, attribútumok.
Fájlok és mappák átnevezése
Ha egy fájlt vagy mappát át kívánunk nevezni, egyszeres kattintással válasszuk ki. Ezután több lehetőségünk van:
A Fájl menüből válasszuk az Átnevezés parancsot
Az egér jobb gombjával kattintva válasszuk a helyi menüből az Átnevezés parancsot
Kattintsunk újra (nem dupla kattintás!)
Ezután írjuk be az új nevet. A művelet (pl. ha véletlenül rossz mappát jelöltünk ki, vagy a dupla kattintás sikerült túl lassúra) az ESC billentyűvel visszaléphetünk.
Fájlok és mappák törlése
A kijelölt fájl vagy mappa törlésére több eszközünk van, törölhetjük:
A DEL billentyű használatával
Az eszköztár Törlés gombjára kattintva.
A Fájl menü Törlés parancsával
Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü Törlés parancsával
Húzzuk a kiválasztott elemet az Asztalon található (és az Intéző bal oldali paneljében is elérhető) Lomtár ikonra.
A legutolsó művelet visszavonása
A fent felsorolt műveleteket lehetőségünk van visszavonni, ha tévedésből hajtottuk végre őket: a CTRL+Z billentyűkombinációval, a Szerkesztés menü Visszavonás parancsával, vagy az eszköztár Visszavonás ikonjára kattintva.
Több fájl vagy mappa kijelölése
Egy-egy művelet több fájlt és/vagy mappát is érinthet. Ebben az esetben célszerű ezeket az elemeket egyszerre kijelölni és a műveletet csak egyszer elvégezni. Az aktív mappában kijelölést több módon végezhetünk:
Összefüggő tartományt, egymással szomszédos elemeket kijelölhetünk a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett, az egérrel az első és az utolsó elemet kijelölve
Több, nem szomszédos elemet a CTRL billentyű nyomva tartása mellett jelölhetünk ki, az egérrel az elemekre egyet kattintva
Az egér nyomva tartásával és húzásával egy téglalapalakú területet kijelölve
A Szerkesztés menü Mindet kijelöli (CTRL+A) parancsával a mappa teljes tartalmát kijelöljük.
Parancsikonok
A parancsikon egy fájl vagy mappa gyors elérésére szolgáló mutató. Jellegzetes helye az Asztal, de bármely mappában elhelyezhetjük. A Start menü például ilyen parancsikonok gyűjtője. Parancsikont rendelhetünk hozzá bármelyik programhoz, dokumentumhoz vagy nyomtatóhoz, legyen az az asztalon, vagy bármelyik mappában. Parancsikonokkal lehet a leggyorsabban elérni a gyakran használt elemeket.
Hajlékonylemez formázása
Ahhoz, hogy egy floppy lemezre adatokat írhassunk, legalább egyszer elő kell készítenünk az adatok helyét. Ezt a műveletet nevezzük a lemez formattálásának vagy formázásának. Napjainkban a piaci kínálat nagy többsége előre formázott lemezekből áll, mégis előfordulhat, hogy szükségünk van egy lemez megformázására. Akkor is a formázás műveletet használjuk, ha teljesen le kívánunk törölni egy lemezt, de mivel azon sok állomány található, a formázás gyorsabb, mint a fájlok egyenkénti törlése.
A formázáshoz nyissuk meg a Sajátgép mappát. Egyszeres kattintással jelöljük ki a formázni kívánt (A: vagy B:) meghajtót, majd válasszuk a Fájl menü Formázás parancsát.
Figyelem! A merevlemez formázásától óvakodjunk, mert ez minden adatunk és programunk elvesztését jelenti.
Hálózat
A helyi hálózaton összekötött számítógépek közt a Hálózatok logikai mappában tallózhatunk. Az itt megtalálható számítógépeknek természetesen nem láthatjuk a teljes tartalmát, csak azokat a mappáit, amelyeket a gép tulajdonosa elérhetővé tett a hálózaton, más szóval megosztott. Az osztott mappákhoz lehetőségünk van hálózati meghajtót csatlakoztatni, így munkánk közben úgy dolgozhatunk velük, mint bármelyik saját mappánkkal. A kapcsolat létrehozásának és megszüntetésének legegyszerűbb módja a jobb egérkattintás, majd a Hálózati meghajtó csatlakoztatása (ill. leválasztása) parancs.