Informatika érettségi

Operációs rendszerek

Az operációs rendszer olyan rendszerszoftver, amely a kezeli és vezérli a hardvert, valamint a felhasználó részére könnyen kezelhető és programozható felületet nyújt. A számítógép bekapcsolásakor önműködően elindul (ROM-ban található BIOS nevű program indítja el). Amennyiben egy számítógépen több operációs rendszer is van a rendszerbetöltő program (Boot Manager), az MBR (Master Boot Record) bejezései alapján, lehetőséget biztosít az operációs rendszer kiválasztására és futtatására.

Az operációs rendszer feladatai:

  • biztosítja a felhasználói programok futtatásának lehetőségét

  • biztosítja a számítógép alkatrészeinek kezelését és vezérlését (eszköz-kezelés, memória-kezelés, hálózat-kezelés, állomány-kezelés, ütemezés)

  • biztosítja a felhasználó és a számítógép közötti kapcsolatot

Az operációs rendszer alapvető feladata, hogy betöltse és végrehajtsa a felhasználói programokat. Egy felhasználói program futtatásakor (Például: MS Word 2003) az operációs rendszer a következő műveleteket végzi:

  • biztosítja a program elérését egy háttértárolón

  • betölti a programot és az adatait az operatív memóriába

  • processzor-időt biztosít a végrehajtáshoz

  • biztosítja a hozzáférést a program számára szükséges I/O egységekhez

Az operációs rendszer jellemzői:

Felhasználói felület:

  • karakteres

  • grafikus

Futatható feladatok (programok) száma:

  • Egyfeladatos: A felhasználó egyszerre csak egy programot használhat.

  • Többfeladatos: A felhasználó egyszerre több programot is használ. Mivel általában csak egy processzor van a PC-ben ezért ezt időosztással valósítja meg. A futó alkalmazások azonos időközönként egymást váltva veszik igénybe a CPU-t. Ha egy időben túl sok programot indítunk el, ritkán kerül sor egy-egy programra. Ilyenkor tapasztalhatjuk a programok lelassulását. Az időosztást az operációs rendszer irányítja, azaz az operációs rendszer visszaveszi a processzort a futó alkalmazástól, ha lejárt a neki kiosztott időszelet.

Felhasználók száma:

  • Egy felhasználó: egyszerre csak egy felhasználó jelentkezhet be és futtathat programokat

  • Többfelhasználós: egyszerre több felhasználó jelentkezhet be és egymástól függetlenül futtathat programokat.

Ismertebb operációs rendszerek:

  • MSDOS (1981) Karakteres, egy felhasználós, egyfeladatos, (egy időben egy program futtatására képes) operációs rendszer. Fájlrendszere FAT 16 bites.

  • WINDOWS 3.0, 3.1 (1990-92) MS DOS-on keresztül vezérli a számítógépet. (Nem önálló operációs rendszer). Grafikus felhasználói felülete van. (WINDOWS -ablakok) Egy felhasználós, többfeladatos (Egy időben több programot is képes futtatni, multitask). Fájlrendszer FAT 16 bites

  • WINDOWS 95, 98, Millennium Teljesen áttervezett grafikus felület, egy felhasználós, többfeladatos, FAT32

  • WINDOWS NT, 2000, XP, 2003 Grafikus felület több felhasználós, többfeladatos, FAT32, NTFS

  • Linux karakter és grafikus felület (X-Window), többfeladatos és több felhasználós, fájlrendszere ext2, ext3

Windows

Adatszerkezet és fájlkezelés

Fa struktúra szerinti adattárolás történik. Az adatszerkezet kiindulópontja az Asztal. Ebből nyílnak a Sajátgép, Hálózatok és Lomtár logikai mappái. Az Asztal mappában található objektumok természetesen a munkaasztalról is elérhetőek, de megjelennek a fájlkezelésre szolgáló eszközökben is.

Sajátgép
A Sajátgép logikai mappa tartalmazza a saját (lokális) helyi gépünk erőforrásait, úgymint

  • lokális háttértárolóink meghajtóit (floppy lemez, merevlemez, CD-ROM meghajtókat, illetve a helyi hálózat által nyújtott hálózati meghajtókat)

  • saját gépünk beállításait tartalmazó Vezérlőpult logikai mappát.

  • Dokumentumok és megosztott dokumentumok mappákat

A Sajátgép és a belőle nyíló objektumok tartalmát több nézetben tekinthetjük meg, amit az eszköztáron állíthatunk be.
A
Ikonok nézet a fájlok és mappák nevét és ikonjait jeleníti meg.

A Kis ikonok nézetben a mappa- és fájlnevek egymás mellett jelennek meg. Ebben a nézetben a sorbarendezés (pl. ábécérendben) balról jobbra halad, így alakítva ki az ablakban megjelenő oszlopokat.

A Lista nézet az iménti adatokat oszlopokba rendezve jeleníti meg. A legtöbb esetben ez a legpraktikusabb nézet.

A Részletek nézet a fájlok és mappák kicsinyített ikonjain és nevén kívül tartalmazza az adott adattípus leírását, a fájl méretét, és az utolsó módosítás idejét. Amennyiben a lista valamelyik oszlopa nem elég széles, az oszlopfejléceket elválasztó vonal húzásával állíthatjuk megfelelő szélességűre. Ha az elválasztó vonalra kettőt kattintunk, az oszlop szélessége automatikusan a legszélesebb bejegyzés hosszához igazodik.

Az oszlopfejlécre kattintva sorba is rendezhetjük az objektumokat (ábécérend, típus, méret, vagy az utolsó módosítás dátuma szerint). Újbóli kattintással válthatunk a növekvő és csökkenő rendezés között.

Az ikonok elrendezését és megjelenítését a Nézet menüből is. Nagy ikonok, Kis ikonok, Lista, Részletek) Ugyanerre az eredményre jutunk, ha az egér jobb gombjával az ablak területén kattintunk, majd a felbukkanó helyi menüből választjuk ki a megfelelő parancsot.

Érdemes megjegyezni: a legtöbb művelet – használjuk akár a Sajátgépet, a Windows Intézőt, vagy a legtöbb felhasználói programot – több módon is elvégezhető:

  1. Menü segítségével. A programjainkban a rendelkezésre álló parancsokat logikusan felépített menüből választhatjuk ki.

  2. Eszköztárról. A leggyakrabban használt parancsok ikonjai a menüsor alatti eszköztáron megtalálhatóak (pl. másolás, kivágás, beillesztés, nyomtatás, stb.)

  3. Helyi menüvel. Az egér jobb gombjának lenyomásával az aktív objektumra vonatkozó, leggyakrabban használt parancsok listáját hívhatjuk elő.

  4. Billentyűkombinációval. A gyakorlott felhasználók munkájának meggyorsítására szolgálnak a billentyűkombinációval előhívható parancsok, pl. másolás, beillesztés, nyomtatás, stb.

Lomtár

Az Asztalon található Lomtárba kerülnek alapértelmezés szerint a lokális gép merevlemezéről törölt fájljaink és mappáink. Ha ezeket a fájlokat később valóban szükségtelennek találjuk, innen törölhetjük azokat, illetve a tévedésből törölt állományokat innen állíthatjuk vissza eredeti állapotukba. (Fájl menü – Lomtár ürítése, ill. Fájl menü – Előző méret, Fájl menü – Törlés) A Lomtár tartalmát többi mappánkhoz hasonlóan kezelhetjük, onnan fájlokat törölhetünk, másolhatunk, stb.

Érdemes tudni, hogy

  • A Lomtárba kerülő „törölt” fájlok valójában ugyanannyi helyet foglalnak el a háttértárolón, mintha le sem töröltük volna, így a valóban törölni kívánt fájlokat rögtön el lehet távolítani a Lomtárból is.

  • A Windows a törlési folyamat megkezdése előtt rákérdez, valóban törölni kívánunk-e. A Lomtár ikonra az egér jobb gombjával kattintva a Tulajdonságok paranccsal állíthatjuk be a Lomtár viselkedését: kívánjuk-e a törlési jóváhagyás megjelenítését, mekkora lemezterületet szánunk a Lomtárba átkerülő fájlokra, illetve kívánjuk-e egyáltalán a Lomtárban ideiglenesen megtartani őket.

Ha egy állományt a merevlemezünkről biztosan törölni kívánunk, a SHIFT+DEL billentyűkombinációval törölve nem kerülnek a Lomtárba, hanem azonnal megsemmisülnek.

Windows Intéző

A Windows Intéző a fájl- és mappakezelést megkönnyítő segédprogram. Felépítését tekintve hasonlít a korábbi Windows verziók fájlkezelőihez: kettéosztott ablakában baloldalt a háttértároló(k) fa struktúrába rendezett tartalmát, jobboldalt a kiválasztott mappa tartalmát láthatjuk.

Indítása: a Start menü Programok, Kellékek csoportjából, vagy az asztalon a Sajátgép ikonra a SHIFT billentyű lenyomásával egy időben történő kétszeres kattintással.

A Windows Intéző megjeleníti a számítógépen található fájlok, mappák és meghajtók hierarchikus felépítését. Megjeleníti a számítógépen meghajtó-betűjellel rendelkező hálózati meghajtókat is. Megtekinthető a Hálózati helyek mappa is, amely megjeleníti a helyi hálózathoz csatlakozó számítógépeket. A Windows Intéző segítségével másolhatók, áthelyezhetők, átnevezhetők és kereshetők a fájlok és mappák. Például megnyitható a másolni vagy áthelyezni kívánt mappa vagy fájl, és másik mappába vagy akár másik meghajtóra húzható át.

A helyi meghajtókon a Windows telepítésével a merevlemezen létrejön egy jellemző adatszerkezet, azonban ez a szerkezet nem állandó vagy rögzített, a felhasználó tetszése szerint hozhat létre új mappákat, fájlokat; sok esetben a felhasználónak kell létrehoznia és kezelnie az általa készített dokumentumok tárolására szolgáló könyvtárszerkezetet is. A C meghajtón általában megtalálható fa struktúra a következő mappákat tartalmazza:

  • Documents and Settings: ide kerülnek a számítógépet használók egyéni beállításait és (ha más helyet nem adunk meg) felhasználói programokkal készített dokumentumaikat őrző saját mappák.

  • Windows: Ez a mappa és belső mappái tartalmazzák magát a Windows rendszert.

  • Program Files: A rendszerre telepített felhasználói programok gyűjtőhelye

Ha egy mappa további belső mappákat tartalmaz, a bal oldali panelen a mappa előtt álló + jelre kattintva bonthatjuk ki azt. Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a jobb panelen a belső mappák egyikére kettőt kattintunk. Ekkor a kiválasztott mappa tartalma is láthatóvá válik.

Új mappák létrehozása
Válasszuk ki azt a mappát, amelyen belül szeretnénk létrehozni az újat. Itt a kétféleképpen hozhatunk létre új mappát:

  • Fájl menü – Új – Mappa

  • Jobb egérgomb – Új – Mappa

Ezután megjelenik az új mappa. A rendszer által felkínált név helyére gépeljük be a kívánt könyvtárnevet, majd üssük le az ENTER billentyűt. Új mappák létrehozásához ismételjük meg a műveletet. A mappák elnevezésére maximum 255 karaktert használhatunk, akár ékezeteket, szóközt is. Nem használhatjuk azonban a következő karaktereket: \ / ? * ” | < >

Új fájlok létrehozása
Ha egy új fájlt szeretnénk létrehozni, válasszuk ki azt a mappát, amelyben tárolni kívánjuk.

  • Fájl menü – Új – fájltípus kiválasztása

  • Jobb egérgomb – Új – fájltípus kiválasztása

A fájltípus kiválasztása után az új fájl megjelenik a kívánt helyen. Ezután nevezzük el. Az így létrehozott fájl azonban még üres. Kétszeri kattintással megnyithatjuk és szerkeszthetjük.
Ezzel a módszerrel csak a leggyakrabban használt fájltípusokat hozhatjuk létre. Más fájlokat, pl. Office dokumentumokat kényelmesebb a megfelelő alkalmazással (pl. szövegszerkesztő program) létrehozni.

Vágólap

A vágólap a Windows által biztosított elkülönített memóriaterület. Használata: egy kijelölt objektumot (szöveg, szövegrész, kép, hang, fájl, mappa, stb.) ide másolva bármely Windows-os alkalmazásba beilleszthetjük, egymás után többször is. Egyszerre azonban csak egy objektum kerülhet a vágólapra.
A vágólap tehát az adatok átvitelére használható egy programon belül, de programok közt is.
A Windows egyik hasznos szolgáltatása, hogy a Vágólapra kép formájában ki tudjuk tenni a teljes képernyő (
PrintScrn) vagy az aktív ablak (ALT+PrintScrn) tartalmát, hogy aztán dokumentumainkba beilleszthessük, vagy egy rajzolóprogrammal módosítsuk. E jegyzet képeinek többsége is ezzel a módszerrel készült.

Fájlok és mappák másolása
Másoláskor a következőképpen járunk el: jelöljük ki a másolandó fájlt vagy mappát egy kattintással. Az objektum vágólapra való másolásához használhatjuk

  • Az eszköztár másolás ikonját

  • A Szerkesztés menü Másolás parancsát

  • Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü másolás parancsát

  • vagy a CTRL+C billentyűkombinációt.

Ezután nyissuk ki azt a mappát, ahová az objektumot másolni kívánjuk. A beillesztéshez használjuk

  • Az eszköztár beillesztés ikonját

  • A Szerkesztés menü Beillesztés parancsát

  • Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü beillesztés parancsát

  • vagy a CTRL+V billentyűkombinációt.

Fájlok és mappák áthelyezése
Előfordulhat, hogy adataink tévedésből rossz helyre kerültek, vagy fájljainkat szeretnénk más mappákba úgy átmozgatni, hogy eredeti helyükön ne maradjon róluk másolat. Fájlok vagy mappák áthelyezésekor a következőképpen járunk el: jelöljük ki az áthelyezendő fájlt vagy mappát egy kattintással. Az objektum vágólapra való másolásához használhatjuk

  • Az eszköztár kivágás ikonját

  • A Szerkesztés menü Kivágás parancsát

  • Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü kivágás parancsát

  • vagy a CTRL+X billentyűkombinációt.

Ezután nyissuk ki azt a mappát, ahová az objektumot átmozgatni kívánjuk. A beillesztéshez használjuk

  • Az eszköztár beillesztés ikonját

  • A Szerkesztés menü Beillesztés parancsát

  • Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü beillesztés parancsát

  • vagy a CTRL+V billentyűkombinációt.

Meghajtók, mappák, fájlok tulajdonságai
Egy fájl, mappa vagy meghajtó tulajdonságait akkor is leolvashatjuk, ha éppen nem vagyunk Részetek nézetben. Ezt többféleképp tehetjük meg: válasszuk ki az objektumot egyszeres kattintással, majd

  • kattintsunk az eszköztár Tulajdonságok gombjára

  • használjuk a Fájl – Tulajdonságok parancsot

  • üssük le az ALT+ENTER billentyűkombinációt

  • az egér jobb gombjával kattintva válasszuk a helyi menüből a Tulajdonságok parancsot.

Meghajtó tulajdonságai: címke, felhasznált és szabad terület, kapacitás. Az eszközök fülre kattintva a lemez fizikai karbantartását végző segédprogramokat érhetjük el. A Megosztás fülre kattintva elérhetővé tehetjük a kiválasztott elemet (meghajtó, mappa) helyi hálózatunkon keresztül más felhasználók részére is.

Mappa és fájl tulajdonságai: Típus, hely, méret, létrehozás, utolsó hozzáférés, módosítás dátuma, attribútumok.

Fájlok és mappák átnevezése
Ha egy fájlt vagy mappát át kívánunk nevezni, egyszeres kattintással válasszuk ki. Ezután több lehetőségünk van:

  • A Fájl menüből válasszuk az Átnevezés parancsot

  • Az egér jobb gombjával kattintva válasszuk a helyi menüből az Átnevezés parancsot

  • Kattintsunk újra (nem dupla kattintás!)

Ezután írjuk be az új nevet. A művelet (pl. ha véletlenül rossz mappát jelöltünk ki, vagy a dupla kattintás sikerült túl lassúra) az ESC billentyűvel visszaléphetünk.

Fájlok és mappák törlése
A kijelölt fájl vagy mappa törlésére több eszközünk van, törölhetjük:

  • A DEL billentyű használatával

  • Az eszköztár Törlés gombjára kattintva.

  • A Fájl menü Törlés parancsával

  • Az egér jobb gombjával kattintva a helyi menü Törlés parancsával

Húzzuk a kiválasztott elemet az Asztalon található (és az Intéző bal oldali paneljében is elérhető) Lomtár ikonra.

A legutolsó művelet visszavonása
A fent felsorolt műveleteket lehetőségünk van visszavonni, ha tévedésből hajtottuk végre őket: a CTRL+Z billentyűkombinációval, a Szerkesztés menü Visszavonás parancsával, vagy az eszköztár Visszavonás ikonjára kattintva.

Több fájl vagy mappa kijelölése
Egy-egy művelet több fájlt és/vagy mappát is érinthet. Ebben az esetben célszerű ezeket az elemeket egyszerre kijelölni és a műveletet csak egyszer elvégezni. Az aktív mappában kijelölést több módon végezhetünk:

  • Összefüggő tartományt, egymással szomszédos elemeket kijelölhetünk a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett, az egérrel az első és az utolsó elemet kijelölve

  • Több, nem szomszédos elemet a CTRL billentyű nyomva tartása mellett jelölhetünk ki, az egérrel az elemekre egyet kattintva

  • Az egér nyomva tartásával és húzásával egy téglalapalakú területet kijelölve

  • A Szerkesztés menü Mindet kijelöli (CTRL+A) parancsával a mappa teljes tartalmát kijelöljük.

Parancsikonok
A parancsikon egy fájl vagy mappa gyors elérésére szolgáló mutató. Jellegzetes helye az Asztal, de bármely mappában elhelyezhetjük. A Start menü például ilyen parancsikonok gyűjtője. Parancsikont rendelhetünk hozzá bármelyik programhoz, dokumentumhoz vagy nyomtatóhoz, legyen az az asztalon, vagy bármelyik mappában. Parancsikonokkal lehet a leggyorsabban elérni a gyakran használt elemeket.

Hajlékonylemez formázása
Ahhoz, hogy egy floppy lemezre adatokat írhassunk, legalább egyszer elő kell készítenünk az adatok helyét. Ezt a műveletet nevezzük a lemez
formattálásának vagy formázásának. Napjainkban a piaci kínálat nagy többsége előre formázott lemezekből áll, mégis előfordulhat, hogy szükségünk van egy lemez megformázására. Akkor is a formázás műveletet használjuk, ha teljesen le kívánunk törölni egy lemezt, de mivel azon sok állomány található, a formázás gyorsabb, mint a fájlok egyenkénti törlése.

A formázáshoz nyissuk meg a Sajátgép mappát. Egyszeres kattintással jelöljük ki a formázni kívánt (A: vagy B:) meghajtót, majd válasszuk a Fájl menü Formázás parancsát.
Figyelem! A merevlemez formázásától óvakodjunk, mert ez minden adatunk és programunk elvesztését jelenti.

Hálózat

A helyi hálózaton összekötött számítógépek közt a Hálózatok logikai mappában tallózhatunk. Az itt megtalálható számítógépeknek természetesen nem láthatjuk a teljes tartalmát, csak azokat a mappáit, amelyeket a gép tulajdonosa elérhetővé tett a hálózaton, más szóval megosztott. Az osztott mappákhoz lehetőségünk van hálózati meghajtót csatlakoztatni, így munkánk közben úgy dolgozhatunk velük, mint bármelyik saját mappánkkal. A kapcsolat létrehozásának és megszüntetésének legegyszerűbb módja a jobb egérkattintás, majd a Hálózati meghajtó csatlakoztatása (ill. leválasztása) parancs.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük