1913-1989, Nyugat 3. nemzedék (nincs köze a nyugathoz, csak kronológiai szempontból számítjuk így), posztmodern (így nagyjából érvényes minden a posztmodernre érvényes általános jellemző, ezeket mindig be lehet dobni)

–költészetének általános & legfontosabb jellemzői: lírai személytelenség, alakváltó költészet (beszédformák sokfélesége, változó lírai nézőpontok, lírai én megsokszorozása, korok, stílusok változatos felelevenítése)

még fontosak:

-formaigényesség & sokszínűség (sok műfaj, sok forma)

-gyerekverssé válás okai (miért elsősorban gyerekvers költőként ismeri a köznép 😛 ) : zeneiség, ritmusosság  a gyerekek nem olvassák, hanem hallják őket, hangutánzó szók, alliterációk, meseszerűség, színes képek játékosság, könnyedség

-fontos hatás: távol-keleti utazások  keleti filozófiák  a költészetben, műalkotásban megteremthető egység (az én & világ egysége)

-források: ősi mítoszok

-Psyché – fiktív költőnő élete & művei

(random kötetek: Medúza, A merülő Saturnus, Elysium, Áthallások, A fogak tornáca, A kő és az ember, Kútbanéző, stb stb.)

-más fontosabb művek: Négy korál, Egysoros versek, Dalok Naconxypanból (Gulácsy ihletése, ~ toposz), drámák, pl. A holdbeli csónakos, gyerekversek pl. Bóbita kötet

-a XX. Század egyik legjelentősebb műfordítója

Rongyszőnyeg

-versfüzér, ciklus – a Medúza kötet záró ciklusa, 120 vers (az Egybegyűjtött írásokban végül 160 db)

-európai hagyományok + keleti filozófiák (tao & buddhizmus) + magyar népdalok

-cím: rongy  kevésbé értékes anyag, apró darab, foszlány

szőnyeg  egybefogottság, tarkaság, színek

-alcím – dalok, epigrammák, ütempróbák, vázlatok, töredékek

-mottó: Mercutio – monológrészlet  Mab királyné  álom, fantáza, varázslat apró alakjai (szürrealisztikus kis képek) arra utal előre, hogy rövid, egyszerű, néha be sem fejezett versek, fantáziaképek, minatűrök várhatók

-hangsúly: ritmikán & zeneiségen!!!

-„játékversek” (önálló Weöres-i verstípus), de más műfajok is

-kettősség a kötetben: filozofikus tartalmak vs. játékosság, zeneiség, könnyedség (az életmű többi részével kiegészítve látszik a tartalom & jelentőség)

konkrét darabok:

4. (a szöveggyűjteményben / könyvben benne van, a verseket meg kell hozzájuk nézni)

-megszüntetett individualitás  a személyesség teljes feloldódása (buddhizmus!)  az ember = szünet nélkül áramló, mindig megújuló folyamat; a világmindenséggel való egybeolvadás

-szonett forma

143. – férfi-nő téma, sötét: nő, fehér: férfi  yinyang, nem teljesek egymás nélkül

43. & 52. – tudás (könyvből) vs. gesztus, tapasztalat; kérdés, megszólítás, elgondolkodtatás, személyesség, szépség & teljesség az apróságokban, keleti filozófiák, az élet tisztelete

49. – „nirvána” – meglepődés a természetesnek tartott dolgokon & alapvető létezésen

119. – (megzenésítve!) víz-torlasztó hegyfalak  halál; hegyek-emberek ellentéte  forma: nyugalom vs mozgalmasság – ismétlődések, igék

13. & 41. „de nehéz és jobb, ha törpék között derekabb törpe vagy a többinél”  (téma: nagyság, emberség), etikai felszólítás: hasznosság mások számára, ~ mesterember, konstruktivitás, úr / szolga – segítség, saját magának a szolgája lenni

116. & 118. – (téma: művészet, vers, ~ ars poétika!) nem a tartalom a fontos, hanem a hangzás & zeneiség, kortárs kritika: „csak játék”  nem ítéli meg magát másnak, úgy ír ahogy jólesik

118.: „a valóságon túlinak reménytelen ostroma mindez”  költészet, vallásos felfogás  művészet: eredendő egység, valóságon túliság