Irodalom érettségi

Ambrus Zoltán munkásságának bemutatása, egy szabadon választott művének értelmezése

Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Középiskoláit 1869 és 1877 között Nagykárolyban, majd Budapesten végezte. 1877 és 1881 között jogot végzett a budapesti egyetemen. De az irodalom jobban vonzotta, mint a jogtudomány, így már 1885-1886-ban a párizsi Collége de France-ban és a Sorbonne-on francia nyelvtörténeti és irodalmi előadásokat hallgatott. Hazatérve A Hét munkatársa lett. Írásokat közölt a Borsszem Jankóban is. 1900-tól az Új Magyar Szemle című lapot szerkesztette, és Voinovich Gézával a Klasszikus Regénytárt. 1917 és 1922 között a Nemzeti Színház igazgatója volt.

Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak. A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedő művelője, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Anatole France követője volt. Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtője. A francia realista próza kitűnő fordítója és méltatója. A Nyugat alapítói közé tartozott.

Egyike az első íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg. Önéletrajzi ihletésű nagyregénye, a Midás király (1891), amelyben a művészlét konfliktusait ábrázolja. A Giroflé és Girofla c. regénye (1901) a dzsentri életforma hanyatlását rajzolja meg.

Művei (regények és novellák) mintegy tizenhat kötetet tesznek ki. Egyéni hangvételű színikritikái, és a realista francia prózából készített fordításai is megőrizték nevét.

Ambrus korának egyik legnagyobb tekintélyű, igen művelt, sikeres irodalmára volt. Édesanyja nyaralót vett Gödöllőn, ahol sok cikke, írása készült Ambrusnak. Szülei és Vilma húga sírja ma is a gödöllői temetőben található. Unokája dr. Fallenbüchl Zoltán történész évekig múzeumot tartott fenn a villában, melynek kertjét Buza Barna az íróról készült szobra díszíti.

Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása

(novellaelemzés)

Az elbeszélés a bibliai Jónás-történet ironikus kifordítása. Míg az eredeti történet kettős üzenete, hogy Isten akaratának nem lehet ellenszegülni (hiszen akkor elemészti az embert, mint a hal által Jónást), másrészt pedig, hogy Isten végtelenül irgalmas (megbocsát a bűnös városnak), addig Ambrus novellája a magyar századvégi dezillúziót és a franciás dekadens-szecessziós életérzést közvetíti. Az általa alkotott világból hiányzik Isten jelenléte, a próféta nem képes szerepét betölteni, sőt maga is elbukik, a bűnösökkel tart – az ilyen világnak nincs kegyelem, mégis sajnálatra méltó, hisz minden bűnös gyarlósága ellenére gyönyörűen, szánni valóan emberi…

Cím

bibliai kapcsolódásra utal → parafrázis (átirat), a bibliai Jónás-történet átírása

(tudjuk, hogy Ambrus műve hatott Babits Jónás könyve c. művére is)

de kiforgatja a bibliai történetet: már a címből kiderül, hogy itt Ninive (a bibliai történettel ellentétben) elpusztul

a cím arra utal, hogy Ninive történetéről szól majd az elbeszélés, tehát (a bibliai történettel szemben) nem Jónás a központi alak

Időszerkezet

napszakok kitüntetett szerepe

o éjszaka – Lilith

o reggel – a Lilithtől való elszakadás(kísérletek)

a teljes mű időszerkezete nem kidolgozott

o de az alegységeken belül kitüntetett szerepet kap a hármas szám

Lilith harmadszorra „kapja meg” Jónást

3. nap után jelenti ki Jónás, hogy elmegy

Abiron 3 napig vergődik, míg felkapaszkodik Jónáshoz

népmesei szám

isteni teljességet kifejező szám (Szentháromság)

de nem indokolja semmi ezeket a „szimbolikus” jelentéseket

— eljelentékteleníti, ironizálja

Térszerkezet

Ninive (a nagyváros, mint Budapest, Párizs stb.): a bűnt, az erkölcstelen életet testesíti meg

alsóváros ↔ felsőváros a társadalom modellje

palota ↔ hordó (nyomokban fellelhető társadalomkritikai vonatkozás)

Jónás egy városa feletti magaslaton sír:

o a hegy hagyományosan Isten jelenlétének helye (vö. Biblia)

o tehát jelentése: győzött az igazság ?!!!

de Jónás Lilith szőkeségét siratja! (Isten színe előtt?!)

Ambrus megint ironizálja a bibliai történetet, jelzi, hogy másról akar beszélni…

Szereplők

Lilith

o apokrif történetek szerint Ádám első felesége, akit vele egy agyagból gyúrt Isten, ezért nem volt hajlandó alárendelt szerepet játszani; a szerény, anyaságot megtestesítő Évával szemben ő a független nőiség (feminizmus) és a női szexualitás megtestesítője

o a szecesszió témaként előszeretettel alkalmazta a „femme fatale”, a végzet asszonya, a férfit szexuális kisugárzása által elemésztő nő motívumát, s ezt gyakran kapcsolták össze Lilith alakjával (vagyis szerepeltetése szecessziós vonás)

o szegény sorból került a palotába (újra burkolt társadalomkritika: a szexualitás mint a társadalmi felemelkedés egyik lehetősége…)

o a palotában szecessziós elemek közt él: leopárdok húzta rózsaszekér, tujaliget, hinta, virágok stb.

o dekadens életérzés: értéktagadó, kizárólag az egyéni élvezeteknek élő

Lilith hódolói

o Abiron – tudós → ész

o Dáthán – vitéz → erő archetipikus

o Mikimóki – apja fővezér → gazdagság tulajdonságok:

+ összetörik, és meg kell ragasztani (mesei) a „férfi”

gyámoltalanul kötődő

Jónás

o ironizált alak, az elbeszélői hang távolságot tart tőle

o ellentmondásos alak

a bűn ellen prédikál mindkét cselekedet egyformán

maga is bűnbe esik ironizáltan jelenik meg

(pl. „asszony, te gonoszat akarsz velem” – nem lehet komolyan venni…)

Irodalmi hagyományok

mese

o hármas szám

o elbeszélői hang („Történetünk úgy kezdődik…”)

o Lilith környezete, alakja

o Mikimóki nevének hangzása ill. összetörése-összeragasztása

o Recepice nevének hangzása ill. szerepe (kerítőnő)

o meseszerű elemek (pl. Lilith aranyhaja a tükörteremben)

mintha el akarná bagatellizálni a történetet, hiszen „csak” mese

de a mesék mindig ősi igazságokat rejtenek…

a mese egyszerre távolít és közelít

példázat: jelképes, tanító szándékú történet, sorai mögött erkölcsi tanítás rejlik

o a bibliai Jónás-történet (sok más bibliai történethez hasonlóan) példázat

o Ambrus elbeszélője gyakran von példázatos párhuzamokat: „Az emberek bolondok voltak már az ókorban is.”

o ugyanakkor itt a zárlatot nem tudjuk példázatszerűen értelmezni – mi a tanulság?!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük