Oroszország keletre fordulása
I._Oroszország Keletre fordulása
A 18. század végére Oroszország megszerezte Lengyelország nagyobbik részét, ezzel ukrán és belorusz területeket is kapott.
A Krím meghódításával a Fekete-tenger lett a déli határ.
A 19. század elején sikerült tartósan behatolnia a Kaukázuson túli területekre, majd elfoglalta Finnországot és Beszarábiát.
A század közepén indult meg a távol-keleti rész meghódítása.
A 19. század második felére elfoglalták Közép-Ázsia jelentős részét, eljutottak Afganisztán és India határáig.
Az orosz gyarmatosítás sajátossága, hogy az új területeket nem választotta el tenger az anyaországtól, mellyel szervesen egybeépültek. Az orosz közigazgatási rendszert ezekre a területekre is kiterjesztették, így ezeket nem tartották hivatalosan gyarmatoknak.
pánszlávizmus:
A szláv népek testvériségét, összetartozását, összefogásának szükségességét valló irányzat. Az első szláv kongresszus 1848 júniusában ült össze Prágában, és a Habsburg Birodalom szövetségi állammá történő átalakítását szorgalmazta. A 19. században javarészt az orosz hatalmi törekvések szolgálatában állt.
Oroszország ↔ Kína
Oroszo. Kína rovására terjeszkedett
Pl. 1860 jégmentes kikötő Vlagyivosztok megszerzése
Transzibériai vasútvonal építése.
- Kína, a félgyarmat
Egyre inkább az európai nagyhatalmak befolyása alá került
1856-1860
Második ópiumháború → Kínát piacai teljes megnyitására kényszerítették
Belső nehézségek:
- Tajping-felkelés: parasztfelkelés a császári hatalom ellen, európai segítséggel verték le
→ tovább növelte a függő helyzetet
- Bokszerlázadás: az európai befolyás ellen irányult, nyolc európai hatalom verte le összefogással
További területi veszteség:
Oroszország megszállta Mandzsúriát
III. A brit gyarmatbirodalom fénykora
A hódítás színterei:
Telepes gyarmatok → Kanada és Ausztrália az őslakosok száma csekély (nagy részüket kiirtották)
Ausztrália
- Eredetileg fegyenctelepként használták
- Az aranyláznak köszönhetően nőtt a fehér lakosság aránya, fejlődésnek indult
Kanada + Ausztrália
- domíniumi státusz (van saját parlamentje és kormánya)
India
A legértékesebb gyarmat (a korona ékköve)
A brit gyarmati politika Indiában:
Tönkretették a kézműipart
- A gyapottermesztés jövedelmezőbb volt → kevesebb búzát termesztettek, éhínséghez vezetett
Következménye: szipolylázadás 1857
véresen megtorolták, köv. → India koronagyarmat (közvetlen állami irányítás alatt állt)
Helyi vezető réteget alakított ki:
kialakult egy angol kultúrán nevelkedett indiai értelmiség
- Franciaország és gyarmatai
A revansizmus miatt a gyarmati politika másodrendű.
Lassabb a gazdaság fejlődése Németországhoz képest.
Jelentős szárazföldi haderővel rendelkeztek.
Gyarmati területek:
Indokína
Észak-Afrika
Cél: az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig terjedő birodalom létrehozása → Ø
A Szuezi- csatornát részvényeit felvásárolták az angolok
1898 Fashoda meghátráltak a britek elől