middle age cities

A középkori város

A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés, mely technikai és módszerbeli újításokat hozott (nehézeke, szügyhám, két és háromnyomásos rendszer). A mezőgazdasági árutermelés felesleget hozott létre, a kereskedelem fellendülése. Európa lakossága 75 millió főre nőtt. Népvándorlások kelet felé, illetve az éghajlati változásnak köszönhetően, addig lakhatatlan területek elfoglalása (mocsarak, erdőségek). Városok alakultak Itáliában, Dél Franciaországban a X. században, majd ez a folyamat folytatódott északon, német és angol vidékeken a XIII századig. A hospesek: vendég telepesek, ismerik a mezőgazdaság kultúrát, ezért szívesen fogadták őket és kedvezményeket is kaptak a városban.

A városok:

  • általában fallal vették körül
  • az utcák kicsik és szűkösek
  • nincs csatornázás (járványok, betegségek)
  • több emeletes épület
  • ezek a városok utak csomópontján alakultak
  • kb. 4- 5000 lakó élt, de az árumegállító-joggal rendelkező nagy városokban 10 – 15000 lélekkel rendelkeztek

Társadalma:

patríciusok: vagyonos távolsági kereskedők közül kerültek ki, a leggazdagabb réteg, ők töltik be a hivatalnoki szerepet pl.: bíró, polgármester, városi tanács (szenátus), az ő házaik övezték a központot, a főteret, ahol a templom és a városháza is volt

  • a távolsági kereskedők: gildékbe tömörültek, hogy a város birtokosától jogokat szerezhessenek meg, és személyük és árujuk biztonságban lehessen
  • a kereskedők vezetésével a kézművesek szervezetbe tömörültek: kommunákba

polgárság: házzal, műhellyel rendelkeznek, mesterek szakmánként céhekbe tömörültek, szabadon rendelkezett tulajdonával

  • céhek: érdekvédelmi szerveződések, biztosították a piac szabályozását, korlátozták az iparűzők számát, kontárokat üldözték

plebejusok a plebs: a lakosság nagy részét alkotta, alkalmi munkából éltek

Önkormányzata:

  • Szabad bíróválasztás, bíráskodás
  • saját adószedés (évente, egy összegben kifizetés)
  • saját igazgatás
  • plébános választás
  • árumegállító-jog

 

Ha szeretnél olvasni egy részletesebb tételkidolgozást, nézd meg a: A középkori városfejlődés tételt.

Hasonló

  • A Reformáció és Ellenreformáció

    Története során a Katolikus Egyház sok válságot élt át, és mindig voltak törekvések a hitélet tisztaságának megőrzésére. A reneszánsz pápai udvar, a fényűzés egyik központja volt. Óriási templomokat építettek, illetve a Szent Péter Székesegyházat. A nagy pompának, azonban ára volt. Az építési költségek illetve a színvonal fenntartására több pénzre volt szükség, ezért búcsúcédulákat árusítottak. Ezzel…

  • |

    A középkor kultúrája

    1) Román stílus A XI-XII. században bontakozott ki Nyugat- és Közép-Európában a román stílus. Neve a ró- mai hagyományok követésére utal. A román építészet a római minta nyomán a félköríves don- gaboltozatot alkalmazta. A templomokat, várakat tömör falak, kis lőrésszerű ablakok, félkör- íves boltívek, dongaboltozat jellemezték. A templomok szerkezete a római bazilikákat követte: középen kiemelkedő…

  • Művelődési viszonyok és társadalom

    A társadalom rétegződése Torlódott társadalmi struktúra volt megfigyelhető. A nagybirtokosok szerepe változatlan maradt. Hatalmas tömeget képviselt az agrárproletariátus, megerősödött a módosabb parasztság. A polgárság létszáma növekedett, alacsony volt a középpolgárság és magas a kispolgárság aránya. A munkásság létszáma is nőtt, összetétele is megváltozott. Csökkent a szakmunkások és nőtt a betanított munkások, és segédmunkások aránya, ami…

  • Egyenlőség és emancipáció

    A zsidók emancipációja Magyarországon A zsidóság emancipációja a Habsburg Birodalomban az 1850-60-as években, a gazdasági és társadalmi reformokkal összhangban, nagyobb politikai ellenállás nélkül ment végbe. Az általános jogegyenlőség kérdése a kiegyezés körüli időszakban került napirendre, de addigra azonban szinte minden lényeges területen megtörtént a zsidóság tevékenységét korlátozó intézkedések felszámolása. Végleges megoldás a kiegyezéssel született. A…

  • |

    A Dózsa György-féle parasztháború

    Előzmények A parasztság helyzete: Magyarország népességszáma (Szlavónia nélkül) a XV. század végén hozzávetőleg 3,5 millióra tehető. A lakosság 90%-át a jobbágyság alkotta. A jobbágyok többségének teljesítőképességét a Mátyás-kori állami adók teljesen kimerítették. A jobbágycsaládok az állami adóterhek növekedésére összeköltözésseI válaszoltak: a XVI. század elején a családok több mint fele már fél teleknél kisebb területen élt….

  • Az I. világháborút lezáró békék

    Párizs környéki békék Szokták Párizs környéki békék (utalnak arra, hogy az európai vesztes országok békéjüket egy-egy Párizs környékén lévő kastélyban írták alá), vagy Versailles-Washington-i békerendszer (mely részben jelöli, hogy az Európán kívüli világot érintő kérdésekben Washingtonban születtek a döntések, részben pedig kifejezi, hogy minden békét azonos elvek alapján kötöttek) néven emlegetni. 1919. január 18-tól működött a békekonferencia, legfontosabb testületei a…