I._A három császár szövetsége
A német egység utáni helyzet:
Bismarck külpolitikája: cél → Franciaország elszigetelése
Eszközei: Porosz-orosz együttműködés + Ausztria
1873 három császár szövetsége
- Vilmos (Németo.)
- Sándor (Oroszo.)
Ferenc József (OMM)
→ miden európai konfliktus esetén együttműködnek
Érdekellentétek a három nagyhatalom között:
Oroszország →← Osztrák-Magyar Monarchia
Balkán
- Az Oszmán Birodalom térvesztése térnyerésre adott lehetőséget.
- A nagyhatalmak érdekeiket a nemzeti törekvések támogatása mögé rejtették.
II._A keleti kérdés és az 1877-1878as orosz-török háború
Összecsapások a Balkánon:
Elnyomott népek →← Oszmán Birodalom
Mohamedánok →← keresztények
- Bulgáriában leverték a török ellenes felkelést
A szultán elutasította Bulgária és Bosznia-Hercegovina autonómiáját
↑
A cár ezt kihasználva pánszláv eszmére hivatkozva háborút robbantott ki
A cári seregek a szerbekkel és román csapatokkal összefogva jelentős sikereket értek el.
Angol nyomásra az oroszok megálltak az előre nyomulással.
Békekötés: San Stefanóban
A törökök beleegyeztek az egész Balkán elvesztésébe.
III._A berlini kongresszus
A nagyhatalmak célja az orosz térnyerés megakadályozása
A Balkáni hatalmi viszonyok rendezése az 1878-as berlini kongresszuson történt meg.
Megállapodtak arról, hogy:
- Nem jöhet létre „nagy Bulgária”, ami a cár biztos támasza lett volna a Balkánon
- Macedónia visszakerült Törökországhoz
- Az Osztrák-Magyar Monarchia megszállhatja Bosznia-Hercegovinát (okkupáció)
- Besszarábia Oroszországé lesz
- Szerbia, Montenegró és Románia függetlenségét garantálják, Románia emellett megkapja Dobrudzsát is.
A kongresszus diplomáciai győztese egyértelműen Anglia lett.
A stratégiailag fontos Ciprus megszerzése mellett elérte, hogy Oroszország ne szerezze meg a Boszporusz vidékét, és hogy Törökország is egyben maradjon.
A feszültségek a Balkánon azonban nem csökkentek. A balkáni népek sem a nagyhatalmakkal, sem egymással nem tudták konszolidálni helyzetüket. (Pl. 1885-ös szerb-bolgár háború)
- A „kettős szövetség” (1879)
Az egyébként is ingatag három császár szövetsége a berlini kongresszus után végképp formálissá vált.
Mind Németország, mind a Monarchia belátta: végképp le kell zárni a porosz- osztrák rivalizálást.
1879-ben létrejött a Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia között a kettős szövetség.
A megállapodás szerint Oroszország támadása esetén katonailag támogatják egymást, egy német-francia háború esetében pedig a Monarchia semlegességet ígért
1882-ben Olaszország is belépett a szövetségbe, s az így „hármas szövetséggé” bővült.
Olaszországot franciaellenessége hajtotta Németország felé. Ugyanakkor komoly érdekellentétei voltak a Monarchiával Dél-Tirol és a dalmát városok miatt.
- Német-orosz viszontbiztosítási szerződés
Semlegességet ígérnek egymásnak arra az esetre, ha a Monarchia megtámadná Oroszországot. Oroszo. is semlegességet ígért egy francia-porosz konfliktus esetén.
→ Ezzel a szerződéssel Franciaország elszigeteltsége teljessé vált