- Tekintélyuralmi rendszerek Dél-Európában:
Parlamentáris demokráciák → tekintélyuralmi rendszerek ← diktatúrák
Nyugat-Európában hagyományos társ-i rétegek
jellemző érdekeit képviselték, gazdasági
és társadalmi modernizáció
Pl. Portugália, Spanyolország,
Törökország
- Köztes-Európa fogalma
Köztes-Európa fogalmát az I. világháború lezárása után vezették be. → Új régió alakult ki, melyet nyugatról Németország és Olaszország, keletről a Szovjetunió határolt.
Létrejöttének okai: a nagy birodalmak szétesése, területvesztései
A nemzetállami törekvések etnikai szempontból kevert térségekben nemzetiségi feszültségekkel járt.
Az új nemzetállamok önálló gazdaságuk kiépítése közben gazdaságilag ellentétbe kerültek szomszédaikkal, ami elzárkózáshoz, befelé forduláshoz vezetett → egész térségben lelassította a gazdasági növekedést
Köztes-Európa országainak politikai önállósága attól függött, meddig marad fenn a világháború végén kialakult hatalmi helyzet → Németország és Oroszország kiesése a nagyhatalmak közül, a francia vezető szerep.
A ’20-as években már felborulni látszottak ezek a viszonyok (pl. locarnói szerződés), de még se Németország, se a Szovjetunió nem vonta befolyása alá a területet.
Franciaország gyengülése és a térség államainak ellentétei azonban előrevetítették ezt.
Baltikum: Észtország, Lettország, Litvánia.
Kelet-Közép-Európa: Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország.
Délkelet-Európa (Balkán): Románia, Jugoszlávia, Bulgária, Albánia.
III. Nemzetállamok
Lengyelország:
A területén az I. VH-t megelőzően három birodalom osztozott: OMM, Németo., Oroszo.
A társadalmi, etnikai feszültségek a Pilsudski marsall vezette tekintélyuralmi rendszer kiépítéséhez vezettek.
Ausztria:
Nemzetállammá vált.
Szociáldemokrata vezetés, majd Dollfuss tekintélyuralmi rendszere (1933-tól).
Végig foglalkoztatta a közvéleményt az Anschluss gondolata.
Csehszlovákia:
Soknemzetiségű ország.
Megörökölte a Monarchia legfejlettebb ipari területeit.
Románia:
Eltérő gazdaságú területek egyesítésével létrejövő soknemzetiségű állam.
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság:
Eltérő gazdaságú és vallású területek tartoztak hozzá.
Szeparatista szervezkedések (pl. az usztasa mozgalom).
1929-től hivatalosan is diktatúra jött lére és Jugoszlávia lett az ország hivatalos neve.
- Kistantant
Magyarországgal szomszédos utódállamok (Csehszlovákia, Románia, Horvát-Szlovén Királyság) szövetsége.
1921-ben alakult meg.
Magyarországellenes védelmi szövetséget kötöttek, félve Mo. revíziójától.