Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
A telítetlen szénhidrogének csoportjába számos vegyülettípus tartozik, többek között az alkének, alkadiének, poliének vagy épp az alkinek. Elnevezés, felépítés: Az alkének (vagy más néven olefinek) csoportjába olyan szénhidrogének tartoznak, melyeknek molekulájában egy kettő kötés található. Elnevezésük az alkánoknál hasonló, a szénatomszám megfelelőjén alapszik, csak itt –én végződést adunk hozzá. A kettős kötés helyét az „-én” …
A kémiai reakciók, vagy kémiai változások mindig az eredeti anyagok jellemző kémiai kötéseinek felbomlásával és újak kialakulásával jár. Egy-egy kémiai reakciót szinte minden esetben kísér vagy megelőz fizikai változás is (fizikai változás például egy olyan oldódási folyamat, ahol a komponensek között reakció nem történik, csak elkeverednek, pl. cukor oldódása vízben). A kémiai reakciók lezajlódásának több …
A foszfor az V. vagy másként nitrogéncsoport eleme, 3 párosítatlan vegyértékelektronnal. A foszforatomok stabilis π-kötéseket nem tudnak kialakítani, mivel atomsugaruk nagyobb, mint a nitrogéné, elektronegativitásuk viszont kisebb. A foszfor gőzeiben négyatomos, tetraéder alakú molekulákat hoz létre (P4), egyszeres kovalens kötések vannak az atomok között a molekulában. A foszfor esetében is beszélhetünk allotrop módosulatokról. Allotrópiának nevezzük …
Az ammónia 3 hidrogén és 1 nitrogén egyesüléséből létrejövő szúrós szagú, színtelen gáz. Erősen poláris, vízben jól oldódó, levegőnél kisebb sűrűségű anyag, mely háromszög alapú piramis térszerkezettel rendelkezik, mivel egy nemkötő elektronpár helyezkedik el a nitrogénen. Egyszeresen pozitív ionképzésre képes. Az ipar már az 1800-as évek második ipari forradalma óta ismeri és használja, például műtrágyák, …
A térizomerek azonos konstitúciójú, de eltérő térbeli elrendeződésű molekulák. Egyik fajtája a geometriai, másik az optikai izoméria. Adott konstitúció esetén is előfordulhat, hogy többféle molekuláról van szó. Az alkének molekuláiban a kettős kötésű szénatompár és a hozzá közvetlenül kapcsolódó négy atom mindig egy síkban van. A molekula két részlete a kettős kötés mentén nem fordulhat …
A periódusos rendszer IV. főcsoportját első eleme után széncsoportnak nevezzük. A szén négy vegyértékelektronnal rendelkezik, szerkezetének köszönhetően gyakorlatilag megalapozat a szénalapúnak is nevezett földi életet. Gyakorlatilag minden szerves anyagban megtalálható, a szén ilyenfajta vegyületeivel a szerves kémia foglalkozik. A természetben 3 izotópja fordul elő, a 12-es, 13-as, és 14-es, a 12-es fordul elő döntő többségben, …
A kén-dioxid (SO2) a kén és oxigén kapcsolódásából létrejövő dipólusmolekula, mely V alakú, és kettős kötésekkel rendelkezik. Vízben jól oldódó színtelen gáz, mely igen reakcióképes. Oxigénnel reagáltatva kén-trioxid (SO3) molekulák jönnek létre megfelelő körülmények között. (A kén-trioxid síkháromszög alakú, kettős kötésekkel rendelkező folyékony anyag, vízzel reagálva kénsavat képez.) A reakció egyenlete a következő: 2 SO2 …
Fogalmak: jogegyenlőség: Az alapvető emberi és állampolgári jogok mindenkit egyenlő mértékben megillető jellege, a törvény előtti egyenlőség joga és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő jog. A jogegyenlőség alkotmányos alapelve tiltja a hátrányos megkülönböztetést a jogi normák megalkotása és alkalmazása során. jogorvoslat: Minden olyan kérelem, amely egy jogszabály alapján hozott döntés megváltoztatására irányul. (Elnevezése szerint a jogszabályok az …
A kisebbségi kérdés egyrészt a szuverenitáshoz, a népek államalkotási szabadságához, másrészt a kisebbségek emberi jogainak biztosításához kapcsolódok. A nemzeti kisebbség elnevezés a nemzetállami gondolat kialakulásával a 19. sz. során terjedt el, a kisebbségben élő etnikai csoportok megkülönböztetésére használták az adott ország területén élő nemzeti többséggel szemben. A soknemzetiségű államokat általában a történelmi változások hozták létre. …
A francia forradalom és a napóleoni háborúk A francia forradalom döntő változást hozott Európa történetében. Az új eszmék hatalomra jutása sértette a régi rendszer vezetőinek érdekeit, így a nagy európai hatalmak mind összefogtak Franciaország ellen. A külpolitikai fenyegetettség ellentéteket szított a forradalmárok táborában. Maga a király a háború pártján állt, mivel a forradalmi erők vereségétől …