Története során a Katolikus Egyház sok válságot élt át, és mindig voltak törekvések a hitélet tisztaságának megőrzésére. A reneszánsz pápai udvar, a fényűzés egyik központja volt. Óriási templomokat építettek, illetve a Szent Péter Székesegyházat. A nagy pompának, azonban ára volt. Az építési költségek illetve a színvonal fenntartására több pénzre volt szükség, ezért búcsúcédulákat árusítottak. Ezzel megváltották bűneiket Isten előtt.
Egy Katolikus pap, Luther Márton azonban megelégelte, a hitélet ilyetén beszennyezését.
1517. október 13.-án Wittenberg templom kapujába akasztotta ki 95 pontját.
Ebben többek között a búcsú cédulák árusítását, és a költséges szertartásokat ítélte el. Szerinte bűnt csak Isten bocsáthat meg, és egyedül a hit által üdvözülhet az ember. Szigorítani akarta a papi nőtlenséget, illetve a keresztség és az áldozás magmaradása mellett volt.
Luther pontjai gyorsan elterjedtek, és szinte minden társadalmi osztály megtalálta a magának valót.
A többségnek persze az egyházi vagyon felosztása tetszett a legjobban.
A wormsi konkordátumban a pápa kiközösíti Luthert, de néhány német fejedelem szárnyai aláveszi és Wartburg várába menekítik. Itt lefordítja németre a Bibliát.
Mindeközben kitört a háború a katolikus és a protestáns fejedelmek között, melynek végén 1555-ben megbékélnek a felek Augsburgban, és V. Károly azt a törvényt hozta, hogy „akié a föld, azé a vallás”.
Reformáció során persze nemcsak Luther bírálta felül a katolikus tanokat. Minden társadalmi osztálynak megvolt a maga reformátora.
A parasztság a kizsákmányolást akarta megszüntetni, melynek elvi kidolgozója Münzer Tamás volt. Először is az embert nem kisgyermekként, hanem felnőttként lehessen megkeresztelni, hiszen akkor már el tudja dönteni, hogy akar-e egyháztag lenni. Ezután kapták a nevüket Anapabtisták. Továbbá elítélték a gazdagságot, osztályok nélküli társadalmat akartak. Szerintük Isten birodalma itt a Földön van. Luther szembe fordul velük, és kitör a német parasztháború, amit a fejedelmek vernek le.
Másik korabeli reformátor, Kálvin János, aki a polgárság érdekeit nézte.
Eredeti neve Ulrich Cvingli, Genf francia prédikátora. Hitt az eleve elrendelésben, predestinációban, olcsó egyházat akart. Szerinte az uralkodó hatalma Istentől ered, és ha visszaél vele, akkor lemondathatják.
Alulról építkező egyházat akart, ami később az alulról építkező társadalom alapja lett.
Egy spanyol orvos Servit Mihály, aki ugyancsak hittérítő volt, tagadta a szentháromságot. Egy egyszerűbb egyistenhitű egyházat akart.
A reformáció során felértékelődött a nemzeti nyelv szerepe. A Bibliát anyanyelven kezdték fordítani. Fontossá vált az oktatás, és új tudományok jöttek létre és születtek újjá, pl.:Matematika, Csillagászat.
A katolikus egyház válaszlépése az ellenreformáció volt. Mivel biztos volt, hogy rengeteg hívet fognak veszíteni, a főcél ennek a veszteségnek a csökkentése volt.
A Tridenti zsinaton újjászervezték az egyházat. Búcsúcédulákat nem árultak, megtisztították a hitéletet, papnevelő intézeteket állítottak fel. Az Index tartalmazta a tiltott könyvek jegyzékét, melyeknek olvasása bűn volt. Illetve az Inkvizíciót is tovább működtették.
1540-ben megalapították a Jézus társaságot, a Jezsuita rendet, Loyolai Ignác vezetésével.
A katolikus egyház támasza Franciaország, a Habsburg Birodalom és Itália volt.
A Német-Római Birodalom inkább evangélikus. A református egyház Németalföldön, illetve Lengyel- és Magyarországon a katolikus vallással együtt volt jelen.
Angliában új egyház alakult az Anglikán egyház.