A térkép fogalma: A földfelszín felülnézeti, arányosan kicsinyített képe, önálló jelrendszerrel rendelkezik.
Méretarány: A kicsinyítés mértéke, megmutatja, hogy ami a térképen 1 egység, az hány egység a valóságban. 1:20000
A térképen 1 cm a valóságban 20000 cm, azaz 200 m.
Grafikus formája a vonalas aránymérték.
A térkép jelrendszere:
A domborzatábrázolás
- A szintvonalak az azonos magasságú pontokat összekötő szabálytalan, önmagában visszatérő vonal.
- A színfokozatos domborzatábrázolás a magasság emelkedését egyre sötétebb színárnyalatokkal jelzi.
- A domborzatárnyékolás a domborzati formákat fény-és árnyékhatásokkal emeli ki.
Síkrajz
A földfelszín természetes és mesterséges elemeit a síkrajz ábrázolja. (vízrajz, határok, települések, utak, vezetékek, növényzet)
Névrajz
A térképi neveket, számokat, valamint a magyarázó írásokat együttesen névrajznak nevezzük (település-, táj-, folyónevek eltérő betűtípusokkal elkülönítve).
A térképek csoportosítása: Méretarány és tartalom szerint.
Méretarány szerint
- Kis méretarányú: nagy területekről kevésbé részletes, jobban torzít, <1:200000
- Közepes méretarányú: kisebb országok, országrészek ábrázolása pl. turistatérkép, megyetérképek 1:20000-1:200000
- Nagy méretarányú: kis területek részletes ábrázolása, kisebb torzítás, -1:20000
Tartalom szerint
- Általános térkép
- topográfiai térkép: felméréssel készülnek, a domborzatot és a tereptárgyakat részletesen valósághűen ábrázolják
- Földrajzi térkép: a kontinensek, nagy tájak, országok, országcsoportok földrajzi fekvéséről, vízrajzáról, közlekedési viszonyairól nyújtanak általános tájékoztatást
- Tematikus térkép: bizonyos természeti, gazdasági, társadalmi jelenségek területi elhelyezkedését, azok mennyiségi-minőségi jellemzőit tárják elénk. pl. földtani térkép, éghajlati térkép, vízrajzi, talajt, népesség, gazdasági térkép
Földrajzi fokhálózat
Fogalma szerint a szélességi és a hosszúsági körök által alkotott koordináta-rendszer.
- Szélességi körök: kiinduló pontjuk az Egyenlítő, mely Északi és Déli félgömbre osztja a Földet ill. az Északi és a Déli Sarktól ugyanolyan távol van. A szélességi körök az Egyenlítővel párhuzamosan haladnak, a sarkokon pontba zsugorodnak (max. 90˚) több nevezetes szélességi kör is van.
- Hosszúsági körök: a két sarkot kötik össze. Számozásuk a 0 foknál (Greenwich) kezdődik, s maximum 180 fokig tart. A földgömböt keleti és nyugati félgömbre osztja.
Vetületek
A Föld megközelítően gömb alakú, a felszínét a síkra kell vetíteni, amikor térképet készítenek. A térképek mindig torzítanak.