A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése

A vita fogalma  

VITA = az érvek ütköztetése. Célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van témája, és legalább két résztvevője eltérő állásponttal. A vita, az érvelés több társadalomtudományi ágazat fontos eszköze (és témája), pl. politika, retorika, filozófia, etika, jog, kommunikációelmélet, logika, pszichológia, stb.

A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának.

A vita célja

  • tanulás

  • a közös belátás elérése

  • az igazság közelítése

  • eszmecsere

  • véleményünk megvédése

  • a másik fél meggyőzése

  • érveinek cáfolása

A vita témája
tulajdonképpen bármi lehet. Egy nyilvános vitában általában valamilyen aktuális jelenség,
időszerű, közérdekű kérdés

A kulturált vita kritériumai

A jó vitában: szembenálló feleknek nem az a céljuk, hogy legyűrjék a másikat, hanem, hogy együtt, közös belátással közelebb jussanak az igazsághoz. A vita sohasem személyekről szól, hanem eszmékről, véleményekről (nem szabad személyeskedni)

  • becsületesség, őszinteség, beismerés képessége —ha saját érvelésünk gyenge

  • udvariasság

  • figyelem, türelem: (igyekezni megérteni az ellenkező vélemény érveit)

  • higgadtság

  • megfontoltság

  • körültekintés

  • a másik álláspontjának megismerése, gondolatmenetének követése, érveinek megértése, helyzetnek átélése

    • de attól még ne adjuk fel a saját álláspontunkat

  • nem szabad személyeskedni

  • jól felépített, logikus érvrendszer

    • jó érvek és bizonyítás

  • a másik gyenge pontjainak felismerése

A jó vitatkozó:tehát türelmes (igyekszik megérteni az ellenkező vélemény érveit),  udvarias, higgadt, végighallgatja a másikat, éso rendelkezik kritikai gondolkodás készségével (a gondolatok és érvek felismerését, megfogalmazását és igazolását jelenti) Ez segít abban, hogy kövesd vitapartnered gondolatmenetét, megértsd érveit, és felismerd, hol vannak a gyenge pontjai.
Felkészülés a vitára:

Érvek gyűjtése mindkét oldal/álláspont mellett. Az anyaggyűjtés, kutatómunka forrásai:, saját forrás(ötletek), külső forrás. Az anyag elrendezése, lényegkiemelés, osztályozás (erős és gyenge érvek). Szerkesztés: az érvek hatásos megnyilatkozássá, beszéddé formálása.

Hasonló

  • A képszerűség stíluseszközei

    A stilisztika fontos összetevője a költői eszköztár, amely a hangulat, avagy a mondanivaló kifejezésére alkalmas. 2 nagy csoportját különböztetjük meg az eszközöknek: szóképek alakzatok szóképek: a költői nyelv jellemző kifejezőeszközei, amelyek gondolatok, érzelmek ábrázolását teszik lehetővé. A szavak sok esetben többjelentésűek, képileg kap jelentést a szó. 2 csoport: névátvitelre épülő szóképek névcserére épülő szóképek Névátvitelre…

  • Nyelvtípusok

    A Földön 6000-7000 nyelv létezik. Ezen sok nyelvből több száz már az ókorban kihalt. De nagy a számuk azoknak a nyelveknek is, melyek napjainkban vannak kihalófélben. Nagy nyelvcsaládokból csak körülbelül 12-15-t ismerünk. Vagyis a rengeteg nyelv között bőven vannak olyanok, amelyek egymás rokon nyelvei. Ezek között kisebb a különbség, beszélőik akár külön tanulás nélkül is…

  • Az információs forradalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre

    Bevezetés jelenleg az újabb magyar kor nyelvtörténeti korszakában van a nyelvtörténet 20-21. sz. rohamos technikai fejlődése: informatika hatása a nyelvre, nyelvromlás   Írásbeli és szóbeli szövegek jellemzői, típusai Szóbeli szövegek kevesebb igényesség laza mondatkapcsolatok szabálytalan szövegszerkesztés pongyolább mondatok gyakrabban szükséges az ismétlés és visszautalás azonnal látjuk, halljuk a hallgatók visszajelzéseit nem nyelvi jelek kísérik (gesztusok,…

  • A beszéd felépítése, a szónoklat szerkesztésének lépései

    A jó szónok tulajdonságai Tisztesség, találékonyság, szerkesztőkésség, stílusérzék, emlékezőtehetség, előadőkészség, nincs beszédhibája, határozottság. A szónok feladatai Arisztotelész szerint a rétornak rendelkeznie kell az alábbi öt tulajdonsággal/eszközzel ahhoz, hogy sikeres szónoklatot alkothasson: 1. Anyaggyűjtés 2.Az anyag elrendezése 3.A szöveg megformázása, kidolgozása 4. Az előadásmód megtervezése 5. A szöveg emlékezetbe vésése 6. A szöveg előadása A szövegszerkesztés menete 1,Témaválasztás A szövegszerkesztés első lépéseként…

  • A szófajok rendszere

    Szófaj: a nyelvhasználatban azonos szerepet betöltő szavak osztályai. A szavakat szótári jelentésük, alaktani viselkedésük és mondatrészi szerepük alapján soroljuk be szófaji csoportokba. Szótári jelentés (szótári szó): tartalmas-e a szó jelentése (felszólal, sietve), vagy csupán nyelvtani viszonyjelentése van (el, de, között), esetleg a kommunikációban tölt be fontos szerepet (pápá, hé), illetve érzést, indulatot, akaratot fejez ki…

  • A szóelemek

    A szótári szó a jel és rag nélkül álló, szótárazható nyelvi egység (például: olvas, okos, könyv, kék, sok). A közlésfolyamatban a szavak nemcsak így fordulnak elő, hanem a mondat részeként valamely jelentésmozzanatot tartalmaznak. A jelentésmozzanattal bővített szótári szó a szóalak. A szóalak tehát valamely szerkesztés eredménye, így jelentéssel bíró részekre bontható. Ezeket a részeket nevezzük…