A Parzival mint sajátos életút-történet

– 1200 körül írta Wolfram von Eschenbach, magyar fordítás: Tandori Dezső

– két motívum összegyúrása: – Arthur /Artus mondavilág

– Grál legenda

 a kettőből csinált egy LOVAGI EPOSZT = egy magasztos eszme köré rendeződik!

– kelta eredetű Parzival alakja

– FEJLŐDÉSTÖRTÉNET  Parzival útját gyerekkorától sorsa beteljesedéséig végigkísérjük

 TEHÁT lelki/szellemi és fizikai fejlődés is!

– Parzival életének értelme a Grál-lovagság

– a mű alapkérdése a bűn és a bűnösség problémája  Parzival időről-időre elkövet bizonyos dolgokat, amik következménye rossz (pl. anyja elhagyása, Vörös lovaggal viadal, GRÁL-VÁRBAN…)

 de nem akaratosan! Nem tudja hogy ez rossz lesz.

– az a kérdés, hogy ez bűn-e.  a mű szerint IGEN

– tetteink hatásuknál fogva mondhatók bűnnek

– DE különbség van a szándékosan és nem szándékosan elkövetett bűn között!  az ilyen bűnösség „nem baj”

– el kell követnünk bűnöket ahhoz, hogy megértsük a világot, a másik embert…

– szakadatlan ÚTONLEVŐ az ember  szakadatlan hibákat, bűnöket követ el, DE CSAK EZEN AZ ÚTON LEHET ELJUTNI A LEGMAGASABB SZINTIG!

– a mű alapvetően az ÚTONLEVÉS toposzára épül

 Parzival az útja során elkövetett bűnökkel, hibákkal egyre közelebb jut a megismeréshez, a céljához, a „legmagasabb szinthez”

– másik kérdés a műben: a SORS kérdése Fatális nézet: ami meg van írva, az úgy is lesz, nincs

beleszólásom

szabad akarat: szabadságban élünk, mi rendelkezünk

életünkkel

– pl. Herzeloyde meg akarta óvni fiát stb., de megjelennek a lovagok, stb…  ez meg volt írva, vagy…?

– az emberi tetteknek vannak következményei, nem mindegy, mit döntünk…

– Parzival a Grál várában Gurnemanz tanításai szerint cselekszik, „nem is önmaga”

– a döntéseink eredménye sérthet másokat és visszahullhat ránk  nem tudunk tiszták maradni!

– két csúcspont a műben: – Grál-várból való elűzetés  kudarcok, kiábrándult P., átok…

– Artus kerekasztalánál vércseppek a hóban (itt nem képes a külvilággal

kapcsolatot teremteni, csak a múltra gondol, lova=ösztöne védi meg). Utána

Artus udvarában TAVASZ, dicsőség…

azt mondhatnánk, P. célba ért, hiszen Artus-lovag akart lenni, az lett.

– DE!!! Jön Kundri, és kiderült hogy más a HIVATÁSA, Grál-lovagnak kell

lennie  ELINDÍTJA A MŰ TOVÁBBI RÉSZÉT

– az Artus-résznél barátra lel: GAWAN  más, mint P., ő valóban lovagias: nők tiszetlete…

– ELLENPONTKÉNT van Gawan jelen a műben P.-vel szemben.

Gawan Parzival

lelki út szellemi út (magasabb szint)