A szén körforgása

A körforgás és az energiaáramlás

Az anyagok körforgása azért más, mint az energiaáramlás, mert az anyag mennyisége állandó marad szinte a végtelenségig, míg az energia úgy áramlik, hogy a lánc következő tagja már kevesebbet képes felvenni.

A szén körforgása

A szén körforgásának a folyamatában az elsődleges feladatot a levegő tölti be, hisz a levegő, 0,03%-ban CO2-ot tartalmaz. A fotoszintézisre képes növények, azaz a termelők képesek felvenni a légköri szén-dioxidot, amit beépítenek a szerves anyagaikba. Ezek a növények a termelt szerves anyagok egy részét elhasználják, hogy energiához jussanak, ezért biológiai oxidációt végeznek. Ennek eredménye, hogy a beépített CO2 egy részét maguk a termelők is visszajuttatják a légkörbe.

A termelőket elfogyasztják az elsődleges fogyasztók, azaz a növényevő állatok, így felveszik a széntartalmú anyagaikat. Ezek a fogyasztók biológiai oxidációval lebontják a szerves anyagokat, s közben szén-dioxidot képeznek, amit kilégzéssel visszajuttatnak a légkörbe.

Az elsődleges fogyasztókat a másodlagosak, vagyis a kisebb testű ragadozó állatok eszik meg, ezáltal a saját szervezetükbe jutnak a széntartalmú anyagok. Energiát ők is csak a szerves anyagok elégetésével képesek felszabadítani, amely során CO2, keletkezik. Ez kilégzéssel szintúgy a légkörbe jut.

A másodlagos fogyasztókat hasonló módon megeszik a harmadlagos fogyasztók, azaz a nagyobb testű ragadozók. Nekik szintén szükség van energiára, amihez a sejtlégzés útján jutnak. A keletkező szén-dioxid visszakerül a légkörbe.

Ellenben van olyan eset, amikor a növény vagy állat magától pusztul el és a talajba kerül. Ekkor a lebontó szervezetek viszik végbe a CO2 felszabadítását, miközben a halott szervezetet bontják le.

Az is előfordulhat, hogy a növényi maradványok mélyen a talaj alá kerülnek, ahol magas hőmérsékleten, nagy nyomáson, levegőtől elzártan, hosszú idő alatt fosszilis anyaggá (kőolaj, ásványi szén). Ezeket az emberek kibányásszák, majd elégetik, hogy energiához jussanak. Ennek az a következménye, hogy a szén visszakerül a légkörbe. Az állati maradványokból karbonátos kőzetek (mészkő) képződhetnek.

Tehát a szén minden esetben a légkörből indul és végül oda jut vissza, ezért állandó anyagforgalomról beszélünk. Azonban egyes esetekben ez a körforgalom évezredekre leállhat.

Hasonló

  • Talaj kialakulása és szennyezése

    Talaj A talaj a földfelszín legfelső termékeny rétege, ami egyben az élet hordozója is, mert van víz, levegő és tápanyagtartalma. A talaj kialakulásának lépései A fizikai mállás során a kőzet a hőmérsékletingadozásnak és a víz feszítő munkájának hatására felaprózódik, de alapvető szerkezete nem változik. A kémiai mállás során a felaprózódott kőzet szerkezete a víz és…

  • A DNS megkettőződésének folyamata

    A DNS-molekula az élőlények öröklődő tulajdonságainak információhordozója. Az információ nemzedékről nemzedékre történő átadása feltételezi, hogy a DNS-molekuláról pontos másolat készül. Ez biztosítja ugyanis a biológiai információ lényegében változatlan megőrzését az utódnemzedékben. A DNS-molekula másolata a DNS-megkettőződés során jön létre. Sok enzim vesz részt ebben a folyamatban. 1, Fellazító enzimek a szuperhélixet széttekerik a H-kötések mentén….

  • Populációs kölcsönhatások

    A populációk kölcsönhatása egymásra Az egyedekre az élettelen (abiotikus) tényezők mellett más élőlények (biotikus tényezők) is hatnak. A populáció élő környezete egy másik populáció, amely rá nézve lehet előnyös (+), hátrányos (–) vagy semleges (0). A kölcsönösség fajtái (+,+) Az alliancia két populáció között kialakuló laza, alkalomszerű kapcsolat. Példa erre amikor a zebrák és a…

  • A biodiverzitás, a fajok kihalásának okai

    A biológiai sokféleség A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség azt jelenti, hogy a genetikai változatosságot, az alkalmazkodási, életben maradási, túlélési esélyt a bioszféra minden szintjén. A diverzitás egy életközösségben a fajgazdaság és az azonos fajokhoz tartozó egyedek előfordulási gyakoriságának kifejezésére szolgál, azaz egyszerre veszi figyelembe a fajok számát és a különböző populációkhoz tartozó egyedek számát. A…

  • Immunrendszer és egészségtana

    Az immunrendszer jelentősége Az immunrendszer feladata a sejtek, a szervezet védelme, mely a saját és az idegen anyagok megkülönböztetésén alapul. Az immunrendszer az a rendszer, mely természetes körülmények között védi a szervezetet a betegségektől. Az immunitás, az antigének és az antitestek Az immunitás jelenti a belső védettséget a testidegen anyagok, mérgek, kórokozók ellen. Lehet természetes…

  • Hormonális rendszer és egészségtana

    A hormonrendszer feladatai A hormonális rendszer fő feladata, hogy az idegrendszerrel együtt szabályozzák a szervezet működését. Továbbá kialakítja a homeosztázist, szabályozza az anyagcserét, a fejlődést, a növekedést, a szaporodást. A hormonális rendszer a hormonokkal képes szabályozni, melyeket a különböző belső elválasztású mirigyek termelnek. A hormonok olyan szerves vegyületek, melyek már kis mennyiségben képesek befolyásolni a…