A szén körforgása

A körforgás és az energiaáramlás

Az anyagok körforgása azért más, mint az energiaáramlás, mert az anyag mennyisége állandó marad szinte a végtelenségig, míg az energia úgy áramlik, hogy a lánc következő tagja már kevesebbet képes felvenni.

A szén körforgása

A szén körforgásának a folyamatában az elsődleges feladatot a levegő tölti be, hisz a levegő, 0,03%-ban CO2-ot tartalmaz. A fotoszintézisre képes növények, azaz a termelők képesek felvenni a légköri szén-dioxidot, amit beépítenek a szerves anyagaikba. Ezek a növények a termelt szerves anyagok egy részét elhasználják, hogy energiához jussanak, ezért biológiai oxidációt végeznek. Ennek eredménye, hogy a beépített CO2 egy részét maguk a termelők is visszajuttatják a légkörbe.

A termelőket elfogyasztják az elsődleges fogyasztók, azaz a növényevő állatok, így felveszik a széntartalmú anyagaikat. Ezek a fogyasztók biológiai oxidációval lebontják a szerves anyagokat, s közben szén-dioxidot képeznek, amit kilégzéssel visszajuttatnak a légkörbe.

Az elsődleges fogyasztókat a másodlagosak, vagyis a kisebb testű ragadozó állatok eszik meg, ezáltal a saját szervezetükbe jutnak a széntartalmú anyagok. Energiát ők is csak a szerves anyagok elégetésével képesek felszabadítani, amely során CO2, keletkezik. Ez kilégzéssel szintúgy a légkörbe jut.

A másodlagos fogyasztókat hasonló módon megeszik a harmadlagos fogyasztók, azaz a nagyobb testű ragadozók. Nekik szintén szükség van energiára, amihez a sejtlégzés útján jutnak. A keletkező szén-dioxid visszakerül a légkörbe.

Ellenben van olyan eset, amikor a növény vagy állat magától pusztul el és a talajba kerül. Ekkor a lebontó szervezetek viszik végbe a CO2 felszabadítását, miközben a halott szervezetet bontják le.

Az is előfordulhat, hogy a növényi maradványok mélyen a talaj alá kerülnek, ahol magas hőmérsékleten, nagy nyomáson, levegőtől elzártan, hosszú idő alatt fosszilis anyaggá (kőolaj, ásványi szén). Ezeket az emberek kibányásszák, majd elégetik, hogy energiához jussanak. Ennek az a következménye, hogy a szén visszakerül a légkörbe. Az állati maradványokból karbonátos kőzetek (mészkő) képződhetnek.

Tehát a szén minden esetben a légkörből indul és végül oda jut vissza, ezért állandó anyagforgalomról beszélünk. Azonban egyes esetekben ez a körforgalom évezredekre leállhat.

Hasonló

  • Keringési rendszer és egészségtana

    A testfolyadékok A vér egy zárt keringési rendszerben áramló folyékony kötőszövet, melynek két része a vérplazma és a sejtes elemek. A szövetnedv vagy szövet közötti folyadék a szervezet belső környezete. Ezen keresztül veszik fel a sejtek az oxigént és a tápanyagot, ide adják le a szén-dioxidot és a sejtanyagcsere végtermékeit. A nyirok a a hajszálerek…

  • Kiválasztás és egészségtana

    A kiválasztás és az elválasztás A kiválasztás során a szervezetből az anyagcsere-folyamatokból származó bomlástermékeket (húgysav, karbamid) és felesleges anyagokat (víz, ion, gyógyszer) távolítjuk el, ezzel fenntartjuk a homeosztázist. Az elválasztást a különböző mirigyek végzik, amikor olyan anyagot termelnek és ürítenek ki, amit a szervezet később felhasznál. Ez alapján megkülönböztetünk külső és belső elválasztású mirigyeket. A…

  • Energiaforrások, energiatakarékosság

    Az energia a mindennapi életünk alapszükséglete. Az elkövetkező időszak gazdasági fejlődését jelentősen befolyásolja egy megbízható, biztonságos, környezetvédelmi szempontból megfelelő energiaforrás. Sajnos napjainkban még nincs ilyen energiafajta. Az energiaforrások típusai A nem megújuló energiaforrások közé tartozik a földgáz, a kőolaj, a szén, az atomenergia és a tőzeg. Ezek olyan természeti erőforrások, melyek nem termelődnek újra, vagy…

  • Genetikai kutatások jelentősége

    A genetika a jellegek öröklődésével és változékonyságával foglalkozó biológiai tudományág. Fejlődése új lehetőségeket nyitott az emberiség számára. Ilyen terület például az orvostudomány, a mezőgazdaság. Fejlődése 2000. június 26-án befejeződött az emberi DNS nukleotidsorrendjének a megfejtése, ami hatalmas előrelépés volt a tudományban.(Nem egyenlő az emberi géntérképpel-gének egymástól való távolsága,crossing over gyakorisága.) Kiderült az is ,hogy az…

  • Humángenetika, vércsoportok és egészségtana

    A genetikai alapfogalmak A genetika az öröklődéssel foglalkozó tudomány. A gén az örökítőanyag olyan szakasza, mely egy fehérjét, tulajdonságot határoz meg, a lókusz az a génhely, ahol a gén a kromoszómán elhelyezkedik. Az allél jelentése génváltozat, biztosítja a genetikai változékonyságot. Megkülönböztetünk domináns (A, B, C…) és recesszív (a, b, c…) allélokat. Ha két domináns vagy…

  • Mozgás és egészségtana

    Az ember mozgásszervrendszere két részből áll, egy vázrendszerből és egy izomrendszerből. A csontváz alkotja a passzív, míg a harántcsíkolt izmok az aktív részt. A csontváz jelentősége A csontvázrendszer adja testünk szilárd vázát, ehhez tapadnak az izmok. Emellett meghatározza a test alakját, magasságát, hordozza a test tömegét, biztosítja a mozgást, illetve védi a belső szerveket. Szerepe…