Talaj kialakulása és szennyezése

Talaj

A talaj a földfelszín legfelső termékeny rétege, ami egyben az élet hordozója is, mert van víz, levegő és tápanyagtartalma.

A talaj kialakulásának lépései

1. A fizikai mállás során a kőzet a hőmérsékletingadozásnak és a víz feszítő munkájának hatására felaprózódik, de alapvető szerkezete nem változik.
2. A kémiai mállás során a felaprózódott kőzet szerkezete a víz és a benne oldott anyagok (pl. zuzmósav) hatására átalakul, és kolloid méretű szemcsék jönnek létre

E két folyamat eredménye, hogy létrejön egy nagy víztartalmú, képlékeny, apró szemcsés kőzet, az agyag, ami azonban még terméketlen.

3. A biológia mállás azt jelenti az agyag szerves anyagban való gazdagodását. Ez úgy történik, hogy az agyagban megtelepednek különböző alacsonyabb rendű élőlények (baktériumok, mohák, zuzmók), ami anyagcseréjükkel és pusztulásukkal szerves anyagot juttatnak az agyagba. Ez azt eredményezi, hogy már magasabb rendű élőlények is képesek megtelepedni. Létrejön a humusz, a talajkolloidok és ezzel együtt a talaj is.

A talaj tulajdonságai

• A talajkolloidok mérete 1-500 nm között váltakozik. Negatív töltéssel rendelkeznek, amik ezért vonzzák a bipoláris vízmolekulákat, így jelentős mennyiségű vizet képes megkötni. A víz mellett azonban pozitív töltésű ionokat is vonzanak.
• Attól függően, hogy a talajkolloidok hány vegyértékű ionokat vonzanak magukhoz, jó és rossz minőségű talajok is létrejönnek. Ha egy vegyértékű ionokat (pl. Na⁺) köt meg, akkor szikes talaj alakul ki, ami rossz minőségű. Ellenben a két vegyértékű ionok (Ca²⁺, Mg²⁺) jó hatással van a talajrészecskékre.
• A kémhatás alapján háromféle talajt különböztetünk meg: savas, semleges és lúgos. A savas talaj kémhatását a gombák, zuzmók által termelt savak adják, míg a semleges és lúgos talajban inkább a baktériumok vannak nagy számban.
• A talaj szerkezetén azt értjük, hogy mekkora darabokká álltak össze. A túlságosan kis szemcséjű talajban nincsenek repedések, rések, ahol a víz és a levegő tudna áramolni, s ugyanígy a túlzottan nagy szemcsék között sem jönnek létre megfelelő kapillárisok.

A talaj pusztulása (degradáció), szennyezése

A természeti erők károkozása az erózió. Ez lehet vízerózió vagy szélerózió. A talaj eróziója a termőtalaj pusztulását jelenti. Az erdőirtások, földművelés növeli annak veszélyét, hogy a termőtalajt a szél elhordja, és a csapadékvíz lemossa. Azonban a természetes növénytakaró védelme egyben talajvédelmet is jelent. A mezőgazdaságilag művelt területeken semmi sem állja útját a szél pusztító erejének.

A talaj szennyeződését közvetlenül eredményezik a növényvédő szerek, és a műtrágyák. A különböző rovarölő szerek, gombaölő szerek többsége nehezen bomlik le. Permetezéskor szétszóródó anyagok a talaj élővilágát veszélyeztetik. A talaj alsóbb vízrétegeibe kerülő műtrágya ugyancsak veszélyforrás. A foszfátok komoly talajkárosítók lehetnek a bennük lévő nehézfém-szennyeződések miatt. Nitrátok túlzott mértékű használata a talajvízbe jutva mérgezik azt, és a termesztett növényeket is károsítják.

A helytelen vízelvezetések és szabályozások a talaj szikesedését okozhatják. A hortobágyi szikes puszták a talajvízszint csökkenése és a Tisza szabályozásának eredményeképpen alakult ki.

A folyók betonpartok közé szorítása és a felszíni vizek csatornákkal történő elvezetése felgyorsítják a felszíni természetes vízfolyásokat.

Talajjavítás (melioráció) lehetőségei

A rossz termőképességű talajok minőségének javítására a szakemberek különböző eljárásokat dolgoztak ki. Hazánkban a legjelentősebb a szikes talajok javítása.

A talajjavítás olyan eljárás, ami a talaj termékenységét tartósan növeli, valamilyen talajhibát kiküszöböl vagy pótolja hiányzó tulajdonságát. A szikes talajt kémiai úton tudják javítani, amikor kicserélik a nátriumionokat kalciumionokra. Talaj minősége trágyázással javítható, de a biológiai trágyák sokkal hasznosabbak. A szántóföldek köré védő erdősávot kell ültetni, ezzel megelőzhető a talaj eróziója, elsivatagosodása. Fontos az olyan eljárás alkalmazása, ami a talaj termékenységét tartósan növeli, valamilyen talajhiba kiküszöbölésével, vagy hiányzó tulajdonság létrehozásával. Kémiai javítás: pl. meszezés, gipsz, dolomitpor, bentonit segítségével. Mechanikai javítás tömörödés mérséklésével vagy kolloiddúsítással.