Levegő jelentősége és szennyezése

A légkör

A légkör a bioszféra legsebezhetőbb része. Összetételének arányai természetes módon változnak, de ezt az emberi tevékenység felgyorsította. A szennyező forrás környékén a szennyeződésnek nagy a koncentrációja, ami egészségkárosodást okoz. A szennyeződés a levegőben térben könnyen terjed. A szennyeződés forrása lehet ipari, mezőgazdasági, közlekedési vagy háztartási.

Legfontosabb légszennyező anyagok

  • A kén-dioxid kéntartalmú tüzelőanyagok révén (barnaszén, kőolaj) elégetése során keletkezik és kerül a levegőbe. A növények leveleinek gázcsere-nyílásain keresztül a sejtekbe jut és a klorofill molekulákat elroncsolja. Vízben jól oldódik, így gyorsan kénessavvá alakul, könnyen von el a környezetéből oxigént, ezért roncsoló hatású. Oxidálódva kénsavvá alakul, és csapadékcseppekben, savas esőként jut vissza a felszínre. Lucfenyő, a kocsánytalan tölgy különösen érzékeny a savas esőre. Zuzmók, érzékeny indikátor fajok a kén-dioxiddal szemben.
  • A szén-monoxid a szén tökéletlen égése során a lakóházak kéményeiből és a gépjárművek kipufogójából jut a légkörbe. A szén-monoxid azért veszélyes, mert az emberi szervezetben hemoglobinhoz kötődve megakadályozza annak oxigén felvételét.
  • A szén-dioxid a légkörben 0,03%-ban van jelen. A levegőbe a geológiai események és az élőlények légzési folyamatai során kerül. A fosszilis energiahordozók egyre növekvő felhasználásával, a fűtéssel, gépjárművek általánossá válásával, rendkívül módon megnőtt a szén-dioxid kibocsátás mértéke. Ennek következtében fokozódik az üvegházhatás. CO2 belégzése során szaporább nehézlégzés alakul ki, mert a megnövekedett szén-dioxid koncentráció ingerli a belégző központokat. Nagy koncentrációban fulladásos halált okoz.
  • A nitrogén-oxidok természetes körülmények között nem fordulnak elő. Elemi nitrogén oxidációja során zivatarok villámlásainak hatására keletkeznek. Legtöbbjük jól oldódik vízben, ezért a csapadékkal a talajba is bemosódnak. Levegőbe nitrogén-műtrágyázás miatt kerülhetnek. Környezetszennyező hatásúak. Nitrogén- oxidoknak egészségkárosító hatásuk is van, akadályozzák a vér oxigén szállítását, valamint a tüdőbe lélegezve salétromsavvá alakulnak, ezáltal tüdőödémát okoznak.
  • Az ólom nehézfém, ezért mérgező. Az emberi szervezetbe ólomgőzök, ólompor formájában kerül. A felhalmozódott ólom, mérgezést okoz, károsítják a vörösvérsejteket.
  • A por a légkörbe kerülő szilárd anyag. 1-500 mikrométer nagyságú. Légzéssel a tüdőbe kerülve károsító hatású.
  • A korom a fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen elégés során keletkezik, a füst szilárd alkotórésze. Különböző rákkeltő anyagokat is tartalmazhat.
  • A pernye éghetetlen anyagokat is tartalmazó tüzelőanyagok elégetése során visszamaradó hamu.
  • A szmog akkor jön létre, ha a szennyező anyagok feldúsulnak, és helyben maradnak a talaj közelében lévő légrétegekben. Két típusa van: redukáló szmog (ősszel vagy télen tartósan borús, szélcsendes napok esetén kialakuló) és oxidáló szmog (szélcsendes, meleg nyári napokon keletkezik).
  • A freonok az ózonpajzs károsodását okozzák.

Az üvegházhatás

Az elnyelt energia hatására a talaj a levegővel szemben hőkazánként viselkedik, belőle infravörös sugarak indulnak. Ha van elnyelő közeg (szmog, köd), akkor részben elnyelődik, részben visszaverődik. Ezt üvegházhatásnak nevezzük.

A szmogriadó

Akkor lép életbe, ha a levegő szennyező anyagok legfontosabb összetevői meghaladják a megszabott határértékeket.

A levegő szennyeződése csökkenthető

  • környezetvédelmi előírások létrehozásával és betartásával: ez hatással van a technológiai fejlesztésekre

  • tiltások, adók, határértékek megadása és betartásuk ellenőrzése

  • bírságok kiszabása, polgári peres eljárás a szennyezőkkel szemben

  • környezettudatos magatartás

  • világméretű összefogás szükséges

Hasonló

  • Kiválasztás és egészségtana

    A kiválasztás és az elválasztás A kiválasztás során a szervezetből az anyagcsere-folyamatokból származó bomlástermékeket (húgysav, karbamid) és felesleges anyagokat (víz, ion, gyógyszer) távolítjuk el, ezzel fenntartjuk a homeosztázist. Az elválasztást a különböző mirigyek végzik, amikor olyan anyagot termelnek és ürítenek ki, amit a szervezet később felhasznál. Ez alapján megkülönböztetünk külső és belső elválasztású mirigyeket. A…

  • Hulladékgazdálkodás

    A hulladék A hulladék az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás, és a lakosság mindennapi tevékenysége során keletkező olyan anyagok összessége, amelyek a keletkezésük helyén és idejében feleslegesek, hasznavehetetlenek. Azonban máskor és máshol még értékesek, hasznosak lehetnek, ezért lehetnek újrahasznosíthatóak. A hulladék típusai A hulladékok eredetük, összetételük és környezetre gyakorolt hatásuk szerint csoportosíthatók. A kommunális hulladékot…

  • Talaj kialakulása és szennyezése

    Talaj A talaj a földfelszín legfelső termékeny rétege, ami egyben az élet hordozója is, mert van víz, levegő és tápanyagtartalma. A talaj kialakulásának lépései A fizikai mállás során a kőzet a hőmérsékletingadozásnak és a víz feszítő munkájának hatására felaprózódik, de alapvető szerkezete nem változik. A kémiai mállás során a felaprózódott kőzet szerkezete a víz és…

  • Immunrendszer és egészségtana

    Az immunrendszer jelentősége Az immunrendszer feladata a sejtek, a szervezet védelme, mely a saját és az idegen anyagok megkülönböztetésén alapul. Az immunrendszer az a rendszer, mely természetes körülmények között védi a szervezetet a betegségektől. Az immunitás, az antigének és az antitestek Az immunitás jelenti a belső védettséget a testidegen anyagok, mérgek, kórokozók ellen. Lehet természetes…

  • Látás, szem és egészségtana

    Az emberi szem a látás szerve, ami összeköttetésben áll az idegrendszerrel. Olyan hólyagszem, ami a sötétkamra elvén működik. Szerepe a fény érzékelése. A szem rétegei Az ínhártya a szemgolyó külső rétege. Fehér, rostos, ereket és idegeket nem tartalmaz. Ennek elülső része az átlátszó szaruhártya. A z érhártya a szemgolyó középső rétege, mely erekben gazdag. Funkciója az…

  • Ízeltlábúak törzse

    Az ízeltlábúak az ősszájúak fejlődési vonalán az evolúció egyik csúcsának tekinthetők. Ezt bizonyítja az, hogy a mai élővilág fajokban és egyedszámban is a leggazdagabb törzse. Kialakulásuk az ősi féreglábúakból indult ki és térhódításuk a külső váz kialakításával, a végtagokkal történő mozgás megvalósításával és a testszelvények számának optimálisra történő redukálásával magyarázható. A szilárd váz kialakulása a…