Az ellenzék vezére a ’40-es években. Monokon született, magával hozza a Zempléni táj sokszínűségét. Ügyvédi diplomát szerez, peres iratokból megismerhette a jobbágyság sorsát.
Az 1832/26-os országgyűlésen egy távol lévő főúr követeként van jelen az alsó táblában. Célja a modern sajtó megteremtése. Elindítja az Országgyűlési Tudósításokat , majd azt követően a Törvényhatósági Tudósításokat, melyek segítségével tájékoztatni tudja a közvéleményt az országgyűlésben történtekről.
1837-ben börtönbe kerül, ott közgazdaságtant és angolt tanul. 1839-ben szabadul, és megkapja a Pesti Hírlap szerkesztői pozícióját. A nyomda tulajdonosa a bécsi titkosrendőrség besúgója, így Kossuthot ellenőrizni tudja.
Kossuth megteremti a modern újságírást, valamint a vezércikk fogalmát. 1844-ben elbocsájtják.
Eszmerendszere:
- Érdekegyeztetés: a társadalom különböző csoportjainak érdekeit egyeztetni kell.
- Kossuth a reformok végrehajtásában a gyorsítás mellett áll. „Nem lehet félig akarni az átalakulást” A totalitás jellemzi.
- Független nemzetállamot akar
- Kötelező örökváltság elérése=jobbágyfelszabadítás
Az önkéntes örökváltság nem oldott meg semmit, ezért kell a kötelező örökváltságot bevezetni. A jobbágy úrbéres telke szabad tulajdonba menne át, és az állam vállalná a kárpótlást.
- Közteherviselés: a nemességnek is adót kell fizetni
- Népképviselet: a politikai jogokat ki kell terjeszteni
- Társadalmi bázisa rendkívül széles. A társadalom széles rétegét be akarja vonni az ország irányításába.
Gazdaságpolitika:
Gazdaságpolitikájában fellelhetőek a merkantilizmus és a szabad verseny jellemzői is.
A vállalkozás szabadságát hírdeti, de ugyanakkor szerinte védővámra lenne szükság, mivel az osztrák és a cseh ipar megfojtják a magyar ipart. „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”
Mivel az országgyűlés elutasítja a védővámról szóló javaslatát, 1844-ben megalakul a Védegylet, melynek tagjai megfogadták, hogy 6 évig csak magyar árut vásárolnak.
A Védegylet új vonásai:
- Nők bevonása
- Egyleti díj fizetése
- Nincs társadalmi megkülönböztetés
Széchenyi-Kossuth vita:
A ’40-es években bontakozott ki. Széchenyi elismeri Kossuth tehetségét, de bírálja modorát, és azzal vádolja, hogy módszerei veszélyesek, forradalomhoz vezetnek. A vitában Kossuth kerekedik felül.
Az első felelős minisztérium tagja lesz 1848-ban. A szabadságharc döntő veresége után az országot elhagyja, a kiegyezés legnagyobb bírálója lesz. 1894-ben Torinoban hal meg.