Szövegtípusok a kommunikációs színtér szerint

A szöveg a nyelv legmagasabb szintű egysége.

Formailag és tartalmilag is összefüggő, lezárt, egész megnyilatkozás.

Terjedelme: egyetlen szó is lehet, de több ezer oldal is. Kritériuma az, hogy az adott szituációban kerek, egész, összefüggő és elegendő információt közöljön. Tehát ez is szöveg:

A szövegeket különböző szempontok szerint osztályozzuk.

  • résztvevők száma szerint: monologikus, dialogikus (párbeszédes) vagy több ember között zajló
  • a funkciója szerint: elbeszélő, leíró és érvelő
  • kommunikációs színtér szerint, amit az alábbiakban részletesen mutatunk be:

MAGÁNÉLETI szövegtípusok jellemzője, hogy spontán alakíthatók, szabályok és elvárások kevésbé kötődnek hozzájuk. Szókincsük kevésbé választékos, gyakran alkalmazza a szlenget. A legtöbb érzelemkifejező eszközt itt használjuk. Példák: szerelmi vallomás, szidás, lelkizés, viccmesélés, baráti társalgás, blog, komment

KÖZÉLETI szövegtípusok: az emberek nagyobb tömegét érintik, legfőbb színterük a társadalmi érintkezés, a politika. A céljuk a legtöbb esetben a meggyőzés, ezért a hatásosságra törekszik. Jellemző módszerük az érvelés. Példák: kampánybeszéd, felszólalás, vita, tárgyalás, szónoklat.

HIVATALOS szövegtípusok: szigorú formai szabályok szerint alakulnak, fontos szerepe van a tényeknek, adatoknak, megszólításformáknak. Példák: kérvény, önéletrajz, fellebbezés, határozat, jogszabályok és törvények

EGYHÁZI szövegtípusok: hosszú időn keresztül alakultak (a világvallások az ókor és középkor óta), fő jellemzőjük a vallási szókincs használata. Formájuk lassan változik (pl. szertartások szövegei). Példák: ima, szent iratok, prédikáció,

TUDOMÁNYOS szövegtípusok: pontosságra és egyértelműségre törekszenek,

jellemző a szakszavak idegen szavak gyakori használata. Szövegszerkesztésben a logika igen fontos, gyakori a következtetés és a magyarázat. Példák: felelet és dolgozat, tudományos értekezés, lexikoncikk, ismeretterjesztő cikk.

MÉDIA szövegtípusai csak 100-150 éve alakultak ki. Fő céljuk a meggyőzés, a befolyásolás és a tájékoztatás. Közérdekű és aktuális dolgokról szól, széles közvéleményhez. Példák: hír, interjú, kritika, reklám, cikk, vélemény.

SZÉPIRODALOM szövegtípusainak fő jellemzője a kreatív, egyéni nyelvhasználat, a költői képek gyakori használata. Szerkesztését a műfaj határozza meg. Divatja az irodalmi korok szerint változik. Példák: regény, novella, elégia, epigramma, elbeszélő költemény, tragédia stb.

Hasonló

  • A kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés

    I. Bevezető  A kommunikáció információcserét, információ átadását jelenti valamely jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása által. A kommunikáció megvalósulásához ún. tényezőkre van szükség. Ezek: feladó (adó): befogadó (vevő, címzett):  üzenet, kód, kódolás, dekódolás, csatorna, közös előismeretek,  beszédhelyzet. II.    A kommunikációs zavar Eredményes a közlésfolyamat akkor, ha az üzenet elér a vevőhöz, és ő azt úgy értelmezi, ami az adó eredeti közölnivalója, szándéka volt. Az eredményesség érdekében az üzenetnek: pontosnak, nyelvileg jól megformáltnak és  egyértelműnek kell lennie. A…

  • Kommunikációs funkciók és közlésmódok

      1. Kommunikáció: tájékoztatás, információk közlése, cseréje legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer segítségével egymással közöl valamit 2.Kommunikációs tényezők: Résztvevők: feladó: különböző jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek címzett: az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, válaszol   Üzenet   Kód: az üzenetet kifejező összefüggő jelek lehet nyelvi és nem nyelvi a komm. csak akkor…

  • Diakrónia és szinkrónia a nyelvben

    Szinkrónia és diakrónia A szinkrónia a nyelv egyidejű állapotát, a diakrónia pedig az időben való változását nevezi meg. Ezeknek a nyelvkutatásban két nézet felel meg: a szinkrón, illetve a diakrón. Az elsőből a leíró nyelvészet, az utóbbiból a történeti nyelvészet indul ki.  Szinkrónia A nyelv szinkrón kutatása abból indul ki, hogy egy adott időszakban a nyelv olyan zárt és…

  • Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra

    1. Információs társadalom Szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalomra. Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember. Az állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni, az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás iránt felébredt igénnyel. A hálózatba való összekapcsoltság…

  • Gyakorlati szövegtípusok

    Vitaindító Egy vitatott probléma ismertetése. Azokat a kérdéseket fogalmazza meg, melyekre a vita során választ szeretnénk kapni. A feladat nem az, hogy kiálljunk valamelyik oldal mellett, vagy az, hogy megoldjuk a felvetődött problémát, hanem az, hogy felvetéseinkkel elindítsuk a gondolkodást. Felépítése: utalunk a kommunikációs helyzetre; vázoljuk a problémát – szólhatunk arról is, miért aktuális éppen…

  • Szóképek és alakzatok

    Bevezetés Stílusréteg fogalma A társadalmi érintkezés meghatározott területén tipikusan alkalmazott nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szabályai. Stílusrétegek fajtái (írott és beszélt nyelvi stílusok) Írott nyelvi stílusok: a tudományos stílus, a publicisztikai stílus, a hivatalos stílus és a szépirodalmi stílus. Beszélt nyelvi stílusok: a társalgási stílus és a szónoki stílus. Szépirodalmi stílus jellemzői Legválasztékosabb nyelvi…