Szövegtípusok a kommunikációs színtér szerint

A szöveg a nyelv legmagasabb szintű egysége.

Formailag és tartalmilag is összefüggő, lezárt, egész megnyilatkozás.

Terjedelme: egyetlen szó is lehet, de több ezer oldal is. Kritériuma az, hogy az adott szituációban kerek, egész, összefüggő és elegendő információt közöljön. Tehát ez is szöveg:

A szövegeket különböző szempontok szerint osztályozzuk.

  • résztvevők száma szerint: monologikus, dialogikus (párbeszédes) vagy több ember között zajló
  • a funkciója szerint: elbeszélő, leíró és érvelő
  • kommunikációs színtér szerint, amit az alábbiakban részletesen mutatunk be:

MAGÁNÉLETI szövegtípusok jellemzője, hogy spontán alakíthatók, szabályok és elvárások kevésbé kötődnek hozzájuk. Szókincsük kevésbé választékos, gyakran alkalmazza a szlenget. A legtöbb érzelemkifejező eszközt itt használjuk. Példák: szerelmi vallomás, szidás, lelkizés, viccmesélés, baráti társalgás, blog, komment

KÖZÉLETI szövegtípusok: az emberek nagyobb tömegét érintik, legfőbb színterük a társadalmi érintkezés, a politika. A céljuk a legtöbb esetben a meggyőzés, ezért a hatásosságra törekszik. Jellemző módszerük az érvelés. Példák: kampánybeszéd, felszólalás, vita, tárgyalás, szónoklat.

HIVATALOS szövegtípusok: szigorú formai szabályok szerint alakulnak, fontos szerepe van a tényeknek, adatoknak, megszólításformáknak. Példák: kérvény, önéletrajz, fellebbezés, határozat, jogszabályok és törvények

EGYHÁZI szövegtípusok: hosszú időn keresztül alakultak (a világvallások az ókor és középkor óta), fő jellemzőjük a vallási szókincs használata. Formájuk lassan változik (pl. szertartások szövegei). Példák: ima, szent iratok, prédikáció,

TUDOMÁNYOS szövegtípusok: pontosságra és egyértelműségre törekszenek,

jellemző a szakszavak idegen szavak gyakori használata. Szövegszerkesztésben a logika igen fontos, gyakori a következtetés és a magyarázat. Példák: felelet és dolgozat, tudományos értekezés, lexikoncikk, ismeretterjesztő cikk.

MÉDIA szövegtípusai csak 100-150 éve alakultak ki. Fő céljuk a meggyőzés, a befolyásolás és a tájékoztatás. Közérdekű és aktuális dolgokról szól, széles közvéleményhez. Példák: hír, interjú, kritika, reklám, cikk, vélemény.

SZÉPIRODALOM szövegtípusainak fő jellemzője a kreatív, egyéni nyelvhasználat, a költői képek gyakori használata. Szerkesztését a műfaj határozza meg. Divatja az irodalmi korok szerint változik. Példák: regény, novella, elégia, epigramma, elbeszélő költemény, tragédia stb.

Hasonló

  • A tudományos stílus

    A stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja. Az egyes nyelvváltozatokra épülő és ezért többé-kevésbé eltérő, tipikus kifejezésmód, azaz eszközök és stiláris szabályok használatában eltérő nyelvhasználati mód a stílusréteg. A tudományos stílus átfogó fogalom, hisz ide sorolandó a filozófia, a természettudományok, az alkalmazott tudományok és a művészetek stílusa. Azonban ezen eltérő területek nyelvének is vannak közös jellemzői….

  • Kommunikációs funkciók és közlésmódok

      1. Kommunikáció: tájékoztatás, információk közlése, cseréje legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer segítségével egymással közöl valamit 2.Kommunikációs tényezők: Résztvevők: feladó: különböző jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek címzett: az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, válaszol   Üzenet   Kód: az üzenetet kifejező összefüggő jelek lehet nyelvi és nem nyelvi a komm. csak akkor…

  • Az internetes szövegek jellemzői és a forrás

    A szöveg Van időnk elkészítésére  ezért elegánsabb, megformáltabb mint a beszéd Lehetnek folyamatos és nem folyamatos szövegek Az írott-beszélt szövegek XXI. század hozta létre Ez teremtette az internetes szövegeket Technikai eszköz szükséges hozzájuk Mindkét szövegtípus jellemzői felfedezhetőek benne Laza, hiányos, inkább beszédhez hasonlít, írott forma ellenére Megjelenek az emotikonok, speciális betűk és írásjelek A…

  • Az összefoglalás funkciója és típusai

    Egy szöveg összefoglalására a következő esetekben lehet szükség: szöveget szerkesztünk, írunk valamely témában egy meglévő szöveg (tanulmány, újságcikk, használati utasítás, tankönyvi lecke stb.) magunk számára való áttekintésére, megértésére, emlékeztetésre) A szövegalkotás folyamán összefoglalást 4 esetben készíthetünk: a szöveg megírása előtt önmagunknak, ez segíti a szöveg megírását a szöveg bevezetésében, így a hallgatókat, olvasókat tájékoztatjuk a…

  • A magyar nyelv szókészletének rétegei

    (alapszókincs, jövevényszó, idegen szó, érintkezés, török kapcsolatok, műveltségváltás, szlávsággal való keveredés, német kultúra hatása, latin kultúra, újlatin kapcsolatok) –szókészlet – a nyelv alapvető építőeleme -a nyelvek szókészlete hosszú idő alatt, korszakról korszakra alakul ki, növekszik -egy nép életében bekövetkező változások az általa beszélt nyelv szókincsében tükröződnek legközvetlenebbül -magyar nyelv: ősi finnugor alapszókincs – elenyésző, de…

  • |

    Alá- és mellérendelő viszonyok a nyelvben

    A nyelvi elemek (szóösszetétel, szintagmák, tagmondatok) összekapcsolásának a nyelvben két meghatározó formája van. Az alárendelő kapcsolatok nyelvi, grammatikai viszonyokon alapulnak. Ebben az esetben az egyik tag fölérendeltje a másiknak, közöttük nyelvtani viszony van: alanyi,, tárgyi, határozói, jelzői. A mellérendelő viszony esetében a tagok egyenrangúak, közöttük logikai viszony van, ami lehet kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó és…