A konstruktivizmus

A szürrealizmussal több vonatkozásban ellentétes áramlat a konstruktivizmus, amely kompozícióit legtöbbször szigorú mértani formákból építi fel a síkban vagy a térben. Legkiemelkedőbb képviselője, Piet Mondrian (1872-1944) képeinek megoldásában a legegyszerűbbre és legfontosabbra törekedett: a függőleges és a vízszintes vonal, a négyszögű síkforma és a három alapszín alkották végül kikristályosodott forma- és színrendszerét. Ezeket a képeit a művész a világegyensúly vizuális szimbólumainak minősítette.

A tárgyábrázolásról lemondó, pontatlanul absztraktnak nevezett művészet központja Oroszország volt az első világháborút megelőző években és a fiatal szovjet köztársaság idejében. Malevics (1878-1935) szuprematizmusa a tiszta geometria, a tiszta érzékenység szupremációját, felsőbbrendűségét vallotta a látható világ formáival szemben.1919-ben festette meg a Fehér négyzet fehér alapon c. képét, amellyel szimbolikusan a festészet végpontját kívánta kijelölni.
A konstruktivisták egy új társadalom újfajta művészetét akarták megteremteni. Vlagyimir Tatlin (1885-1956) különböző anyagokból, fából, vasból és kész használati tárgyakból készített szobrai technikai konstrukciókra hasonlítanak. „Valódi anyagok, valódi térben” – ez volt művészetének alapelve. A III. Internacionálé emlékművének tervében (1920) egy olyan hatalmas és dinamikus acélszerkezetet képzelt el, melynek forgó üvegburáiban a népképviselet szerveit helyezte volna el.
Az absztrakt művészet másik központja Hollandia volt.Theo van Doesburg (fan duszburg; 1883-1931) Mondriannal és másokkal együtt hozta létre 1917-ben a De Stijl (de sztejl ‘stílus’) csoportosulást, amely a kiadásukban megjelent folyóiratról kapta nevét. A művészek alkotásaikban a tiszta, racionális rendet valósították meg a valóság rendetlenségével szemben.
A korszak legjelentősebb áramlatai, a különböző absztrakt törekvések a Bauhaus-iskolában jutottak közös nevezőre. (A német elnevezés szó szerint építőházat jelent.) Az iskola, melyet Walter Gropius (grópiusz;1883-1969) alapított 1919-ben, és amely először Weimarban, majd Dessauban működött, a művészetek és a mesterségek szabad iskolája volt. Itt a tanárok és tanítványok közösen munkálkodtak azon, hogy az építészet és a többi művészeti ág egységének jegyében az ipar, a modern technika és a művészet. összekapcsolásával az ember környezetét átalakítsák.
Az avantgárd eredményei világszerte elterjedtek, át is alakultak, le is higgadtak, és annyira felszívódtak a kor művészetébe, hogy a 20. század művészeti világnyelve nélkülük el sem képzelhető.

Hasonló

  • A szürrealizmus

    Amit a Dada megkezdett, azt a szürrealizmus folytatta. Vezető egyéniségei Breton, Aragon és Éluard (élüár) voltak. Ez az irányzat is az embert akarta felszabadítani a társadalmi konvenciók és korlátozások rabságából, de a hagyományos értékek lerombolásán túllépve szenvedélyesen kereste azokat a lehetőségeket és módszereket is, amelyeknek segítségével az ember újra megtalálhatja a „közvetlen életet”, az ártatlanságot…

  • A klasszicizmus más művészeti ágakban

    A „józan ész” korában (18. század) a művészek már tudatosan kezdték boncolgatni a stílus kérdéseit, s azt kutatták, hogy új világszemléletüket miféle formák, megoldások fejeznék ki a leghitelesebben, józanabb ízlésük számára mi lenne a legcélravezetőbb. A forradalom hívei egy újonnan létesített „római” vagy „athéni” köztársaság polgárainak képzelték magukat, s a képzőművészetekben is az antikvitás lett a…

  • Az expresszionizmus

    Az expresszionizmus 1905 és 1920 között bontakozott ki Németországban, ahol az elkésett fejlődés, a konszernek szerepe, a gyorsuló városiasodás, a gyarmatosítás és a háborús készülődés súlyos társadalmi problémákat vetett fel, feloldhatatlan ellentmondásokhoz, nagy belső feszültségekhez vezetett. Az első expresszionista művészcsoport 1905-ben Drezdában alakult meg Die Brücke (A híd) néven. Megalapítói az elnevezéssel is kifejezték, hogy „minden…

  • Klasszicizmus

    A 30-as években igen nagy történeti szerepet kapott az az irodalmi és művészeti áramlat, amelyet a szakirodalom újklasszicizmusnak, modern klasszicizmusnak nevez. Ez az irányzat a hagyományos poétikai eljárásokat újította fel, illetve vegyítette azokat az avantgárd eljárásaival: „. . . egyensúlyt tart a tágabb értelemben vett hagyomány (. . .) és az élő nemzedék eredetisége közt” (T.S….

  • Neoavantgárd és posztmodern

    A 60-as és a 70-es években neoavantgárd törekvések bontakoztak ki. A „klasszikus” avantgárd bírálta a művészet korábbi funkcióját, újonnan értelmezte a művészet és a valóság viszonyát, új ember- és életeszmény kidolgozására törekedett. A neoavantgárd ugyanezt folytatta, csak a megváltozott körülmények között némiképp megváltozott programmal. A megváltói, messianisztikus elképzelések elmaradnak, az újítások és kísérletezések viszont radikálisabbá…

  • A Dadaizmus

    A dadaizmus a semleges Svájcban született meg, ahol a háború elől menekült ifjak, katonaszökevények és forradalmárok gyülekeztek. Szembefordultak az egész polgári világgal, amely a háborúhoz vezetett. Lelkesen üdvözölték az októberi fonadalmat, a bajor és a magyar tanácsköztársaság kikiáltását. A román származású Tristan Tzara, a dadaizmus vezéralakja 1919-ben készült kiáltványában így foglalta össze a mozgalom törekvéseit: „vár…