Az egyszerű gépek

Azokat az eszközöket, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás:
-Nagyságát
– Irányát
– Támadását
– Helyét
Egyszerűgépeknek nevezzük.
A tengely körül elforgatható merev rudat emelőnek nevezzük.
Kétoldalú vagy egyoldalú emelőket különböztetünk meg. Kétoldalú-melynél a forgástengely különböző oldalán van az erő és a teher.
Az emelők akkor vannak egyensúlyban, ha a kétoldali forgatónyomatékok egyenlők.
A vízszintessel hegyesszöget bezáró sík felület és egyszerű gép amit leejtőnek nevezünk .
Nemcsak leejtőnél, hanem minden más egyszerű gépnél is igaz az energiamaradás törvénye. Leejtőtipusu egyszerű gépek:
-ék
-csavar

Hasonló

  • Atommodellek

    1. Klasszikus atommodellek Az elektron felfedezésével bizonyossá vált, hogy valamennyi atomnak alkotórésze egy az atomoknál parányibb, negatív töltésű elemi részecske. Így szükségessé vált olyan, az atom belső szerkezetére vonatkozó egyszerűsített elképzeléseket megalkotni, melyek számot adnak az atom tulajdonságairól. Az első atommodellt J. J. Thomson , az elektron felfedezője alkotta meg (1902) Thomson-féle „pudingmodell” szerint: Az…

  • Csillagászat

    Ptolemaiosz: Ókori tudós volt aki azt mondta, hogy nem a Nap hanem a Föld van a középpontban. Geocentrikus az-az földközpontú a világkép. Egészen a középkor végéig ez volt érvényes! Kopernikusz: Szerinte a Nap van a középpontban,tehát ezzel megszületett a Heliocentrikus világkép. Kepler: Ő dolgozta ki a bolygók mozgásának máig érvényes törvényeit. Newton: Angol tudós jött…

  • Kepler törvények, gravitáció

    Kepler-törvények néven nevezzük a bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva. A Kepler-törvények a Naprendszer bolygóinak mozgástörvényei.  1. törvény: a bolygók olyan ellipszispályán keringenek, melyek egyik fókuszpontja a nap numerikus excentricitás: e=  2. törvény: a bolygókhoz húzott vezérsugár egyenlő idő alatt egyenlő területeket súrol 3. törvény:…

  • George Simon Ohm

    1787. március 16. született a németországi Erlingenben. Apja lakatos mester volt, érdeklődött; matek és fizika iránt. Fiát is segítette e tudományterületek alapismeretek elsajátításában. Tehetséges fiát már 16 évesen felvették az erlangeni egyetemre, ahol matematikát, fizikát és filozófiát tanult. 1811. Doktorált matematikából Ezután anyagi nehézségei miatt abba kellett hagynia a tanulmányait. Svájcba ment matematikát tanítani, hogy…

  • Gázok állapot változása

    – gáz: apró részecskék összessége, melyeknek mérete nagyon kicsi. Szüntelenül mozognak, az edény falának ütköznek – ha adott mennyiségű és térfogatú gázban a nyomás mindenhol egyforma: egyensúlyi állapotban van – állapotjelzők: T (hőmérséklet), p (nyomás), V (térfogat), m (tömeg) Olyan fizikai mennyiségek, melyeket a gázt alkotó sokaság kollektíven határoz meg – a gáz állapotának megváltozását…

  • Halmazállapotváltozások

    Alapvetően 3 halmazállapotról beszélünk. Szilárd, folyékony, légnemű anyagokat különítünk el. Gyakran előfordul, hogy egy-egy bizonyos anyagnak, bizonyos körülmények között, megváltozik a halmazállapota: Olvadás során: egy szilárd kristályos anyaggal állandó nyomáson hőt közlünk először az anyag hőmérséklete növekedni kezd (a folyamat ezt a részét leíró egyenlet: Q=c*m*deltaT), majd egy bizonyos hőmérsékletet elérve az anyag megolvad, folyékonnyá…