Nyomdaipari mértékrendszerek

I. Bevezetés
A magasnyomtatáshoz szükséges nyomóelemek egységes mértékrendszer szerint készülnek. A szakmai munkamegosztás, illetve a nyomdaipar elterjedése tette szükségessé az egységes, általánosan elfogadott nyomdaipari mértékrendszert. Már a XVI. században szükséges volt rögzíteni a betűk törzsméretét, a betőmagasságot és a kitöltőanyag méreteit. Az egységes mértékrendszer használata mindenféle szedési eljárásnál szükséges.

II. Történeti rész
1737. A francia Fournier kezdte a nyomdai mértékrendszer kialakítását. Meghatározta az alapegységet, és mindent ennek többszörösére kellett kialakítani.
1770. Firmin Didot az alapegységet a francia királyi láb méretével kapcsolta össze.
(1 láb = 304,79 mm, ennek 6*12*12ed része a ma is használatos tipográfiai pont: 0,376 mm.)
1880. A méterrendszer bevezetése után igyekeztek a két rendszer közötti összhangot megteremteni: 1 mm = 2,5 pont. Ez nem terjedt el.
1881. Berthold feldolgozása alapján szabványosították a Didotféle pontrendszert.
1886. Az USAban ettől eltérő alapegységet választottak (1 point = 0,354 mm), ezt a rendszert vették át az angol befolyású országok is.

III. A pontrendszerek
Didotféle (francianémet / normál) rendszer
1 pont = 0,376 mm
12 pont = 1 ciceró = 4,512 mm
1 méter = 2660 pont
1 Didotpont = 1,06 picapont

Angolamerikai pontrendszer
1 pont = 0,351 mm = 0,934 Didotpont
12 pont = 4,212 mm = 1 picapont

IBMpontrendszer
1 pont = 1/72 inch = 0,353 mm = 0,938 Didotpont
12 pont = 4,233 mm = 1 IBMpica pont

A pontrendszerek összehasonlítása
1 Didotpont > 1 IBMpica pont > 1 point

Didotpont 1 p = 0,376 mm 12 p = 4,512 mm
Ang./Am. 1 p = 0,351 mm 12 p = 4,212 mm
IBMpont 1 p = 0,353 mm 12 p = 4,233 mm

IV. Szerkesztési segédeszközök a képernyőn

VONALZÓ. Mind a szövegszerkesztő és tördelő, mind a rajzoló és szerkesztő programok fontos szerkesztési segédeszköze a vonalzó. A vonalzók függőleges és vízszintes helyzetben helyezkednek el, általában pozíciójuk szabadon állítható. A vonalzó fontos tulajdonsága a mértékegység, melyek programtól függően szabadon állíthatók (általában a milliméter és az inch a használatos).

TABULÁTOR. A szövegszerkesztő programokban használatosak az ún. tabulátorok, melyek szabadon állíthatók a vonalzóhoz, és a beállított tabulátorokhoz lehet állítani a kívánt sorokat, szavakat.

SEGÉDVONAL. Főleg a rajzolószerkesztő programokban, de a tördelőprogramokban fontos segédeszköz a segédvonal, melynek helyzete a tabulátoréhoz hasonlóan szintén szabadon, általában a vonalzóhoz állítható, és ezekhez lehet „ragasztani” a képernyőn szereplő objektumokat.

V. Képméretezés

A nyomat formájában megjelenő kép mérete az eredetihez képest lehet kicsinyített, ill. nagyított. A helyes képméret megállapítása legegyszerőbben a kép átlójának megrajzolásával történhet.
Szabálytalan képeredetik esetén a kép méretét úgy kell meghatározni, hogy a legszélső pontokat alapul véve szabályos négyszögre egészítjük ki a képet, és a továbbiakban szintén az átlós módszerrel méretezünk.
A képek méretezésénél figyelembe kell venni a kép jelentőségét, a könyv alakját, a szedéstükör méretét, a szöveg mennyiségét, a képkép, képszöveg viszonyt.