Az internetes szövegek jellemzői és a forrás

  • A szöveg

    • Van időnk elkészítésére ezért elegánsabb, megformáltabb mint a beszéd

    • Lehetnek folyamatos és nem folyamatos szövegek

  • Az írott-beszélt szövegek

    • XXI. század hozta létre

    • Ez teremtette az internetes szövegeket

    • Technikai eszköz szükséges hozzájuk

    • Mindkét szövegtípus jellemzői felfedezhetőek benne

      • Laza, hiányos, inkább beszédhez hasonlít, írott forma ellenére

      • Megjelenek az emotikonok, speciális betűk és írásjelek

  • A digitális szövegek

    • IKT információs-kommunikációs-technológiák

      • IKT minden számítógép, tablet, telefon stb.

      • Új módon rögzítik, tároljak az információkat + új lehetőségeket adnak

      • IKT alkalmazásával jönnek létre a digitális szövegek

    • Bármikor módosíthatóak, terjedelme korlátlan is lehet

    • Multimedialitás képek, hivatkozások, videók egy szövegen belül

  • Fogalmak

    • AsszociativitásÚjabb linkre kattintva újabb és újabb infókat kapunk

    • Hipertext A digitális szövegek rendszere

  • A blog

    • Egyik legnépszerűbb digitális szöveg típus

    • Sokszínű téma

      • Naplótól kezdve politikai véleményen át

    • Nincs követelményük nagyon

    • Internetes közösség teremtő

    • Gyakran tartalmaz linkeket

  • Forrás

    • Tilos a parafrázis

    • Mindig használnunk kell, képek, idézetek, hivatkozások után

Hasonló

  • Azonos alakúság, többértelműség, rokonértelműség

    Minden szónak van hangalakja és jelentése. A szavakat a hangalak és a jelentés viszonya szerint is lehet osztályozni. Megkülönböztetünk egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú és rokon értelmű szavakat. Egyjelentésű a szó, ha hangsora csak egy jelentést idéz fel. Nem sok ilyen szavunk van. Egyjelentésűek általában a bonyolultabb szóösszetételek, a szakszavak, néhány toldalék. Egyjelentésű szavak például: ablakpárkány,…

  • |

    Az összetett költői kép

    A szépirodalmi stílusnak, azon belül pedig a lírának meghatározó sajátossága a képszerűség. Tágabb értelemben költői képnek nevezünk minden felidéző erejű metaforát, metonímiát, hasonlatot, stb. Szűkebb értelemben a költői kép több képszerű stíluselem kapcsolata, egységbe szerveződése. A képeknek egymáshoz való viszonyában fellelhetjük az alakzatokra jellemző eljárásokat, az ismétlést, a kihagyást és a felcserélést, ezért mondhatjuk, hogy…

  • A szófajok rendszere

    Szófaj: a nyelvhasználatban azonos szerepet betöltő szavak osztályai. A szavakat szótári jelentésük, alaktani viselkedésük és mondatrészi szerepük alapján soroljuk be szófaji csoportokba. Szótári jelentés (szótári szó): tartalmas-e a szó jelentése (felszólal, sietve), vagy csupán nyelvtani viszonyjelentése van (el, de, között), esetleg a kommunikációban tölt be fontos szerepet (pápá, hé), illetve érzést, indulatot, akaratot fejez ki…

  • Szavak csoportosítása hangalak és jelentés alapján

    Bevezetés Fogalmak A jel érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik,(tehát önmagán túli) jelenségre utal. Jeltípusok csoportosítása Természetes jelek (valamilyen természetes összefüggés van a jel és a jelölt között.) Ikon: a jel hasonlóság alapján utal a jelöltre pl. fénykép Index: a jel és a jelölt között összefüggés van (rész-egész, ok-okozat) nem hasonlóságra épít,…

  • A diakrónia és a szinkrónia a nyelvben

    Nyelv szerepe a társadalom szerves része folytonosan változó rendszer vizsgálhatjuk: a jelenlegi állapotát (szinkrónia), vagy a változás állapotát (diakrónia) Diakrónia: A nyelvtörténet, történetek nyelve, amely a nyelv változását vizsgáló módszer. Az előzményeket és a következményeket is egyaránt kutatja. Pl.: ómagyar kori szövegben hogyan hangzottak a szavak (nyíltabbá válás: -hálsz, -halsz, ; vagy tővéghangzók : feheru…

  • Szintagmák

    A szintagmák A szintagma görög eredetű szó, jelentése: hozzárendelt, összerendezés. Szintagmának nevezzük az egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépő önálló szavak kapcsolatát. Ha a szavak nem önállóak, álszintagmáról beszélünk (fogalomszó+ viszonyító szerepű elem). Ilyen például egy álszó és egy létige kapcsolata (segítettem volna). A szintagmának önálló viszonyjelentése van. Tagjaik háromféle kapcsolatban állhatnak egymással. 1. Hozzárendelő viszony…