Az írott magyar nyelv egységesülése

A legtágabb értelemben vett irodalmi nyelv a nemzeti nyelv írott változata, a nyelvi eszmény mintaképe. Központi és eszményi jellegénél fogva az irodalmi nyelv egy nyelv életében csak későbbi fokon alakulhat ki kisebb hatókörű csoportnyelvekből. A magyar nyelvben kicsiny a nyelvjárási tagolódás, ezért az írásbeliség nem csupán egyetlen nyelvjárást részesített előnyben, hanem többnek az elemeit ötvözte: elsősorban a nyugat-Duna-mellékit, a kelet-Tisza-mellékit és az északkeletit.

Az írásbeliséggel együtt jár az egységesítésre irányuló törekvés. Ezt mutatják például az azonos nyelvi törekvéseket követő kódexcsaládok (pl. a Huszita Biblia hatása: cseh magánhangzójelölések elterjedése).

Az anyanyelvű írásbeliség megteremtésében és elterjesztésében a humanizmusnak, a reformáció terjedésének, az iskolaalapításoknak, a könyvnyomtatásnak és az ellenreformációnak volt nagy hatása.

Az egységesülésben nagy szerepe van Sylvester János munkájának. Ő lefordította a Bibliát, 1539-ben pedig Grammatica Hungarolatina című könyvét. Rájött, hogy a magyar nyelv alkalmas az időmértékes verselésre. A bibliai könyvek elé disztichonos bevezetőket illesztett: “Próféták által szólt níked rígen az Isten / Az kit ígírt végre megadta fiát”. A 1590-ben Károli Gáspár kiadja Bibliáját, mely sok nehézkessége ellenére óriási hatással van a magyar irodalmi nyelvhasználatra. Pázmány Péter vitairatai és fordításai a magyar prózastílus alapjai. 1635-ben megalapította a nagyszombati egyetemet. Mindhárom nagy egyéniség Kelet-Magyarországról származott, így e táj nyelve lett legnagyobb alapja irodalmi nyelvünknek.

Az irodalmi nyelv kifejezőerejének első nagy tettei a bibliafordítások voltak. A már említetteken kívüli fordítások: 1439 Huszita Biblia, 1533 a páli levelek Komjáthy Benedek által, 1536 az evangéliumok Pesti Mizsér Gábortól, 1626 az első katolikus Biblia Káldy Györgytől.

A magyar nyelvű egyházi irodalom kiteljesedése mellett megindult a világi szépirodalomé is. Tinódinál “őzést” tapasztalunk, Balassi az egységesedő irodalmi nyelvet használta, Zrínyi a dunántúli nyelvjárásban írt.

A magyar tudományos irodalom akkor kezdett kialakulni, amikor fokozódott a magyar nyelv iránti érdeklődés. Szenczi Molnár Albert 1610-ben még latinul írta nyelvtanát, de 1645-ben Geleji Katona István már magyar nyelven adja ki művét, a Magyar Grammatikatskát. Az első helyesírási tankönyv Dévai Bíró Mátyás Ortographia Hungarica című munkája. Heltai Gáspár tudatosan terjesztette a sz, ty, gy, ny, ly betűkapcsolatokat és a magánhangzók hosszúságának írásjelekkel való jelölését. A helyesírás egységesítésében nagy szerep jutott a nyomdászoknak, így Huszár Gálnak és Misztótfalusi Kis Miklósnak.

A XVII. század végén ugyan még sok volt a nyelvjárási vonás, sok volt az ingadozás, elkülönült a protestáns és a katolikus helyesírás, de három nagyobb regionális irodalmi nyelv kezdett körvonalazódni: az északkelet-keleti (mai irodalmi nyelvünk bölcsője), az erdélyi és a dunántúli.

E három kialakulásához járult hozzá a felvilágosodás és a reformkor, amelyben a nyelv és a nemzet ügye összefonódott. Írói társulások, tudós társaságok alapultak, hírlapok, folyóiratok, fordítások jelentek meg, megindult a nyelvújítás. Az északkeleti nyelvjárás előtérbe kerülése annak köszönhető, hogy e területen kollégiumok működtek (Sárospatak, Debrecen), irodalmi központok alakultak ki (Kassa, Sárospatak, Debrecen). Bessenyei György, a programadó is kijelentette: a legtisztább magyar nyelvet Patakon és Debrecenben beszélik.

Egyetlen irodalmi nyelv sem lehet teljesen egységes; az irodalmi nyelv koronként és alkotónként eltéréseket mutat, a nyelvi alapanyag azonban ugyanaz. Vannak szándékos eltérések is. A nyelvjárási alapú külön irodalmi nyelvek kialakítására való törekvést nyelvi provincializmusnak nevezzük. A nyelvi regionalizmus fakadhat különfejlődésből: erre példa az erdélyi irodalmi nyelv, melynek képviselője például Mikes, Tamási, Makkai Sándor és Sütő András. A tájnyelv alkalmazása stíluseszköz is lehet: például Móricz A boldog ember című regényében szatmári nyelvjárást használ. Ez is a magyar nyelv ízességének bizonyítéka.

Hasonló

  • Egynyelvű szótárak használata

    Szótárak: Szócikkek, nyelvészeti segédeszközök, valamilyen szempont szerinti rendszerezése. Célja: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű). A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek:. glosszákat– ezek voltak az első szójegyzékek, melyek lehettek: -interlineárisak – tehát két sor közé írták és -marginális – a lap szélire jegyezték fel a szavakat. A…

  • Médiaműfajok

    A sajtótermék A sajtótermék olyan kommunikációs eszköz, amely információközlés közben eleget tesz három követelménynek: publicitás (nagyobb nyilvánosság); perioditás (szabályos időszakonkénti ismétlődés); aktualitás (időszerű információk továbbítása). A sajtótermékek típusai A sajtótermékeknek számos típusát különíthetjük el. A megjelenés rendszeressége szerint vannak napilapok, hetilapok, kéthetente, havonta vagy rendszertelenül megjelenő újságok. Rendszerezhetjük a sajtótermékeket a megjelenés, terjesztés helye, köre szerint is: országos, helyi, regionális,…

  • A magyar nyelv eredete és rokonsága

    1. A nyelvrokonság, a nyelvek eredete Nyelvrokonság: Nyelveknek közös eredeten alapuló kapcsolata. Nyelvcsalád: Egy közös nyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja. A nyelvek közös származás alapján nyelvcsaládokra oszthatók. Egy-egy nyelvcsalád valamikor közös nyelvet beszélt, ezt nevezzük alapnyelvnek. A nyelvrokonság azt jelenti, hogy egy „nyelvcsaládba” tartozó nyelvek közös ős- vagy alapnyelvből származnak. Ebből az alapnyelvből az idők folyamán – a történelmi és társadalmi…

  • |

    A magyar nyelv nyomtatott nyelvemlékei

    6.1. Korszakok előmagyar korszak: nyelvrokonok, nyelvemléktelen kor ősmagyar kor: vándorlások, nyelvemléktelen ómagyar kor: honfoglalás, állam, közigazgatás, kéziratos nyelvemlékek megjelenése középmagyar kor: szimbolikus dátum: 1526, reformáció, nyomtatás, nyomtatott nyelvemlékek, bibliafordítások pl. újmagyar kor: magyar felvilágosodás, Bessenyei: Ágis tragédiája 1772-ben, változás: nyelvről való gondolkodás igénye, a nyelv tudatos ápolása politikai cél lesz, fontos állomás: 1844 – államnyelv…

  • A szövegösszefüggés nyelvtani eszközei

    A szöveg a teljesség és lezártság érzetét kelti, tehát egymással összefüggő mondatok sorából szerkesztett egész. A kapcsolatot a szövegösszetartó erő, a kohézió biztosítja. A kohézió “hatósugara” szerint megkülönböztetünk globális, azaz átfogó és lineáris, azaz egyenes vonalú kohéziót. A globális kohéziót a tartalmi-jelentésbeli kapcsolatok biztosítják, a lineáris kohézió a szövegfolytonosságban mutatkozik meg; alkotói a grammatikai kapcsolóelemek….

  • A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

    A szövegszerkesztés menete:              1.Az első lépések: Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget (pl. ünnepi beszéd, nyilvános vitához való hozzászólás, búcsúztató beszéd stb.) Anyaggyűjtés előtt: elővázlat írása ( céltudatosabb gyűjtés érdekében).              2.Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése. Forrásai: mások tapasztalatai,…