Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
A vers 1847 januárjában keletkezett. Ez a vers Petőfi legismertebb ars poeticája. Olyan mű, amely a költő művészi hitvallását, a költészet és a költő feladatát mutatja be. A vers központi gondolata: Mi a költő feladata? Magyarországon sajátos módon fonódott össze történelem és költészet. A költők kiemelt feladata volt vezetni a népet, segíteni őket uralomra jutni a politikában. „Ha …
Műnem: Az irodalom három, alapvetőnek tartott kifejezésformájának (líra, epika, dráma) összefoglaló neve. A műnemek meghatározásának leggyakoribb szempontjai: az idősík, a szerzőnek a műhöz és a valósághoz fűződő viszonya, a nézőpont, stb. A műfajok: Az irodalmi műalkotások csoportosítására szolgálnak. Segítségükkel a szépirodalmi szövegeket meghatározott jellemvonások, formai és tematikai szempontok, illetve terjedelmi, valamint funkcionális jegyek alapján különböző csoportokra …
Az ókori Görögország illetve Róma korában rengeteg műremek született, melyeknek egy részét mai napig megcsodálhatjuk, illetve néhány tudósnak köszönhetően rengeteg összefüggést mai napig használhatunk a tudományokban. Az ókori Görögország: Az európai kultúra úgy tekint a görög kultúrára, mint saját eredetére, a tökéletesség példájára, melyhez igazodni kell. („az európai civilizáció bölcsője”) Építészet: – a közterületek, középületek …
Előzmény: – reformáció A reformáció következménye: – átalakul a katolikus egyház (a megújulás már amúgy is foglalkoztatta az egyházat, a reformáció ezt a folyamatot felgyorsította) kísérletet tesz az elforduló hívek visszaszerzésére ezt nevezzük katolikus megújulásnak vagy ellenreformációnak Kezdete: – egyetemes zsinat összehívása tridenti/trienti zsinat: 1545-63-ig ülésezett többszöri megszakítással működött, számos intézkedés …
Okok: – elterjed a humanizmus, ami hat az egyházi személyekre is a főpapok körében elterjed a fényűzés, sőt a pápák körében is – világias életmódot élnek pl. nem tartják be a cölibátust – pápai építkezése több székesegyház magasabb adók kivetése – búcsúcédulák árusítása a vásárlók bűnét megbocsátották a bevételből építették …
Előzmények: – elterjed a liberalizmus és a nacionalizmus felerősödnek a nemzeti egységtörekvések, illetve függetlenségi mozgalmak (főleg a Balkánon) – krími háború Oroszország területeket (Boszporusz, Dardanellák) akar, megtámadja az Oszmán Birodalmat, a törökök vereséget szenvednek, de a franciák és britek nem engedik, hogy ilyen mértékben terjeszkedjen, az osztrákok pedig magukra hagyják az oroszokat (ellentét …
A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői Liberalizmus: – a latin liber szóból származik (jel.: szabad, felszabadított) szabadelvűségnek is hívják – előzmény: felvilágosodás, francia forradalom igény az alkotmányos berendezkedésre, polgári szabadságjogokra – a felvilágosodás eszmerendszeréből alakul ki – társadalmi bázis: középosztály – virágkora: 19. sz. közepe. – kifejtői: Rotteck, Welcker: …
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései A francia forradalom kitörésének okai: – gazdasági, politikai, pénzügyi, ideológiai válság pl. több kiadás (pl. háborúk, fényűző udvartartás), mint bevétel, államadósság (a rossz anyagi helyzet miatt hitelre volt szükség), államcsőd fenyegetése, a felvilágosodás hatása, élelmiszerhiány, rossz termés, drága gabona, ellenállás a pénzügyminiszterek reformjaival szemben pl. kiadások csökkentése, bevételek …
Az anyagi halmazok atomokból, ionokból, molekulákból vagy ezek kombinációiból állhatnak. Fizikai és kémiai tulajdonságaikat az őket alkotó részecskék tulajdonságai és a részecskék között lévő kölcsönhatások határozzák meg. Az atomok elsőrendű kötésekkel (ionos, fémes, kovalens) kapcsolódhatnak egymáshoz, de ezek mellett másodrendű kötések is kialakultak, melyek jóval gyengébbek. A másodrendű kötések a molekulákból felépülő anyagokban, a molekulák …
Az atomok közös elektronpár kialakításával is elérhetik a nemesgázszerkezetet, a közös elektronpárral létrejövő kötést kovalens kötésnek nevezzük. A kötő elektronpár csak ellentétes spinű elektronokból jöhet létre. Kovalens kötés kialakulásakor a vegyértékelektronok az atompályákról molekulapályára kerülnek. A molekulapálya az a térrész, ahol a kötő elektronpár 90 %-os valószínűséggel megtalálható. A kötésben részt nem vevő elektronpárokat nemkötő …