Az első Pünkösd, az egyház születése

Bevezetés

  • ApCsel: evangéliumok után
    • Lukács írta 80. körül, az evangéliummal együtt
    • kánon döntötte, hogy szétválasztják
  • Péter és Pál személyére épül
    • 1. rész: Péter
    • 2. rész: Pál
  • szabadabb stílus: evangélium terjedését mutatja

„Jeruzsálemből Szamárián át a világ végéig” (Róma)

 

Kifejtés

  • Pünkösd: pentekosztész: aratási ünnep, hálaadás (kr. u ~50).
  • diszpóra zarándoklata Jeruzsálembe:
    • megnyilvánul a Szentlélek
  • Isten teofániája
      • szélzúgás: Illés: enyhe szellő
    • lángnyelvek: Mózes: Hóreb-hegy
    • nyelvcsoda: szemléltető bűnleírás- nem a nyelvek kialakulásáról szól-Bábel

bűnben élő ember nem csak Istennel, de az emberekkel is elveszíti a kapcsolatot

üdvösségtörténeti ellenpont: Pünkösd

  • kiengesztelődés Istennel, Krisztusban, a Szentlélek által
  • Isten és ember között helyreáll a a bűn miatt megromlott kommunikáció
  • Péter primátusának bizonyítéka
  • tanúságtevő egyház kezdete, apostolok viselkedése megváltozik- vértanúság
  • kételkedés megjelenik

 

Befejezés

  • az egyház történeti valóság éltető lelke a Szentlélek
  • bérmálkozáskor kapjuk meg a Szentlelket
  • Valóban nagykorú, tanúságtevő keresztények vagyunk?

Hasonló

  • Apor Vilmos családja, születése és gyermekkora

    Apor Vilmos győri vértanú püspök Báró Altorjai Apor Vilmos néven, 1892. február 29-én született Segesváron ősi székely nemesi család nyolcadik gyermekeként. Apja, báró Altorjai Apor Gábor, anyja Pálffy Fidélia. Szüleinek összesen kilenc gyermeke született. Egy gyermek azonban halva jött a világra, míg hárman korán elhunytak. Apor Gábort 1895-ben államtitkárrá nevezték ki, emiatt a család Bécsbe…

  • A szentségek, mint az egyház kegyelemközvetítői

    A földi Jézus után itt maradt a látható egyház, ami az Isteni jelenlét kiváltságos, de nem kizárólagos helye, minden szentség forrása, ezért alapszentségnek hívjuk. Szentségek: szent jelek, amelyek Krisztus rendeléséből láthatatlan kegyelmet közvetítenek. A feltámadt Úr egyetemes megjelenései, hűségének 7 pecsétje. ex opere operato történik: objektíven önmaga erejéből közvetít kegyelmet. eredete: latin sacramentum és a…

  • Jónás könyve

    Jónás kispróféta, de a könyv műfaja szemléltető tanítás, inkább bölcsességi irodalom, ami a kánonban szerepel. Volt egy Jónás nevű próféta, de nem ő. Kr.e. 300 körül, szerzője felhasználja a próféta nevét, de ismeretlen. Az elbeszélés sarokpontjai: Ninive: „a bűnös” város, ekkor már nem létezett, de zsidóknál megmaradt a gyűlölet az asszírok miatt. Tanítása: Isten akarata…

  • Az Úr imája – a Miatyánk

    A Miatyánkra, erre a páratlan imádságra Jézus tanított minket azon a napon, mikor egyik tanítványa látta, hogy imádkozik és kérte: „Taníts meg minket imádkozni!”. Az Egyház liturgikus hagyománya mindig a Szent Máténál olvasható szövegét imádkozta. A Miatyánk Tertullianus szerint „az egész Evangélium szintézise”, míg Apuinói Szent Tamás „a legtökéletesebb imádság”-nak nevezi. A Hegyi Beszéd közepén…

  • A bűnbeesés a Bibliában

    A bűnbeesés a Bibliában a Teremtés könyvének (Genezis) harmadik fejezetében található. Szerves folytatása a teremtéstörténetnek, különösen a másodiknak, mely elbeszéli részletesen az ember teremtését. Először Isten a férfit teremtette, de látta, hogy nem jó neki egyedül, ezért oldalbordájából megteremtette a nőt. Az egész világot nekik adta, s az Édenkertbe helyezte őket. Az Éden kertjében az…

  • Az egyház négy ismertetőjegye

    Az egyház négy ismertetőjele: egy, szent, katolikus (egyetemes) és apostoli. Egy Eredete és mintaképe az egy Isten egysége a személyek háromságában. Alapítója és feje Jézus Krisztus, aki egy testben állítja helyre az összes népek egységét. Lelke a Szentlélek, aki az összes híveket egyesíti a Krisztusban való közösségben. Ezeken kívül egy a hite, a szentségi élete,…