A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka
A vulkáni tevékenység általában a lemezhatárokhoz kötődik
A vulkáni működés jellege a magma kémiai összetételétől és gáztartalmától függ
A magma nem minden esetben éri el a felszínt, hanem még a felszín alatt kőzetté szilárdulhat, ezt nevezzük mélységi magmatizmusnak (ilyen kőzet például a gránit)
Csupán akkor beszélünk felszíni vulkánosságról, ha a magma eléri a Föld felszínét → a felszínre kerülő magmát nevezzük lávának, a belőle képződő kőzeteket pedig vulkáni kiömlési kőzeteknek
a különböző típusú lemezszegélyeken eltérő összetételű magma nyomul a felszín felé, ezért különféle kőzetanyagú, működésű és formájú vulkánok képződnek
Kitörési mód szerint:
robbanásos vulkánkitörések: közeledő, alábukó lemezszegélyeknél jellemző, a mélytengeri átkokhoz kötődő vulkánok magmája az alábukó, megolvadó kőzetlemezből származik, mely a szárazföldi kőzetlemez repedésein át tör a felszínre (pl. Etna, Fuji)
kiömléses vulkánkitörések: jellemző a távolodó lemezszegélyeknél (például Izland, Dekkán-fennsík), illetve a kőzetlemezek belső területein (forrópontok – pl. Hawaii-szigetek)
vegyes típusú vulkánkitörések: a legtöbb kitörés tulajdonképpen ilyen
Anyag szerint:
gabbró, és felszíni kiömlési párja a bazalt. Utóbbi gyakran párnaláva formájában szilárdul meg. a távolodó lemezszegélyeknél, óceáni hátságok mentén, illetve a kőzetlemezek belső területein keletkezik
andezit és a riolit (illetve ezek mélységi magmás párjai, a diorit és a gránit) a közeledő és alábukó lemezszegélyeknél fordulnak elő
Előfordulás szerint:
távolodó lemezszegélyek
közeledő lemezszegélyek
kőzetlemezek belső területei: az úgynevezett forrópontok kialakulása köthető hozzá, például a
Mauna Loa a Hawaii-szigeteken
Rétegvulkán:
a közeledő lemezszegélyeknél keletkező robbanásos kitörések által jön létre
A belőle származó láva sűrűn folyik, ez meredek lejtőjű tűzhányók kialakulását eredményezi.
A robbanásos kitörések jelentős törmelékszórással járnak együtt, a vulkáni hamuból tufa képződik. -Az egymást követő lávaömlésekből és tufaszórásokból felépülő vulkánok a rétegvulkánok, vagy más néven sztratovulkánok
A magma a kürtőn át tör a felszínre. A kürtő kráterben végződik (kráterkúpos tűzhányók), mely beszakadásával kaldera jöhet létre (kalderakúpos tűzhányók, pl. Mount St Helens)
A mélyben felgyülemlett gázok a megszilárduló lávadugót a levegőbe repíthetik, pl. Mont Pelée