A település olyan társadalmi, térbeli képződmény, amely az emberek lakó-és munkahelyéül szolgál. Hazánkban több, mint 3100 település van.
A településhálózat az ország valamennyi települését magába foglaló együttműködő rendszer. A települések között egymásrautaltság, alá-fölé vagy mellérendeltségi viszony van.
A közigazgatás a társadalmi szolgáltatások része.
A magyar területi igazgatás egysége a megye. Hazánk 19 megyére és a fővárosra tagozódik.
A területi közigazgatás alapegységei a községek és a városok, melyek jogi szempontból egyenrangúak, működésük az önkormányzati rendszerre épül.
Településtípusok:
Hazánkban találhatóak városok, falusias települések és szórványtelepülések (tanyák).
A város abban különbözik a falutól, hogy lélekszáma és népsűrűsége magasabb, szerepköre összetettebb, infrastruktúrája fejlettebb, beépítettsége sűrűbb. A városok lakossága döntően az iparban és a szolgáltatásban dolgozik.
A város szerepköre határain túlra is sugárzik.
A várossá nyilvánítás központi döntésen alakul, pályázni lehet a címre. 2013-ban 346 város volt.
A városokat csoportosíthatjuk nagyság és szerepkör alapján.
Nagyság szerint lehet kisváros (25K fő alatt, pl. Tiszaújváros, Sárospatak), középváros (50K alatt, pl. Vác, Ózd), nagyváros (pl. Miskolc), világváros (egyetlen ilyen Budapest)
Szerepkör alapján lehet pl. bányaváros (Ózd, Komló), ipari város (Dunaújváros, Százhalombatta), üdülőváros (Hajdúszoboszló, Hévíz) vagy iskolaváros (Sárospatak, Pápa)
Falvak:
A falvak a legrégebbi és ma is leggyakoribb településeink, régen a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódtak. Alaprajzuk és méretük szerint csoportosíthatjuk őket.
Alaprajz szerint lehet:
halmazfalu: a legrégebbi, szabálytalan úthálózattal rendelkezik,pl.Nyírség, Jászság falvai, Szirma
egyutcás vagy szalagtelkes falu: főképp dombságok völgyeiben, pl. Szuha, Bükkszentlászló
sakktábla alaprajzú: szabályosan, mérnöki tervek alapján épült, pl. Kondoros, Martinkertváros
Nagyság szerint csoportosítva lehetnek ezer fő alatti, agrárjellegű aprófalvak (Dél-Dunántúl, Cserehát); 2000 fő alatti kisfalvak; 5000 fő alatti középfalvak; 10 ezer fő körüli óriásfalvak, utóbbiak száma a várossá nyilvánítások miatt csökken.
A nagyvárosok vonzáskörzetében található falvakba rendszeresen megélénkül a kivándorlás a városokból, így apránként az agglomeráció részévé válnak.
Tanyák:
A magyar tanyák, vagyis szórványtelepülések több lépcsőben alakultak ki. Magános települések, főképp agrárjellegűek. Lakóik elöregednek, számuk egyre fogy.
A Nyírségben bokortanyák, Békés megyében sortanyák, a Duna-Tisza közén szórt tanyák jellemzőek. A tanyák napjainkban családi farmmá is átalakulhatnak.