A hangok találkozásainak szabály-szerűségei: a mássalhangzótörvények
A szomszédos hangok hatnak egymásra, megváltoztatják egymás tulajdonságait, nem elszigetelten ejtjük őket. Ez a jelenség az alkalmazkodás. A mássalhangzók alkalmazkodásának legfőbb esetei:
1. Hasonulás
Két egymás mellé kerülő mássalhangzó egyike úgy változtatja meg a másikat, hogy új fonéma jön létre. Esetei:
a., részleges hasonulás:
A két mássalhangzó közül az egyik képzése közeledik a másikéhoz. Írásban mindig jelöletlen. Fajtái:
(I) zöngésség szerinti részleges hasonulás
Ekkor az egymás mellett álló zöngés és zöngétlen mássalhangzók közül a hátsó zöngésség tekintetében megváltoztatja az elsőt.
a., zöngésedés történik például a következő szavakban: vasgolyó, juhászbojtár, szavakban
b., zöngétlenedés történik például a következő szavakban: dobtam, hívtam, hoztam
(II) képzés helye szerinti részleges hasonulás
Ekkor az n hang változik meg, az utána következő d vagy b hang m-mé változtatja.
b., teljes hasonulás
Az egymás mellé kerülő mássalhangzók közül az egyik teljesen magához formálja a másikat.
(I) jelölt teljes hasonulás történik például a -val, -vel, -vá, -vé toldalékos szavakban
(II) jelöletlen teljes hasonulás történik például a következő szavakban: utca, éljen, anyja, beljebb, feljebb
2. Összeolvadás
Összeolvadás akkor következik be, ha két szomszédos mássalhangzó egy harmadikká alakul át. Például: kínja, látja, fonja, adja, tudsz, látsz, tanítson, tiltsa. Általában jelöletlen, kivétel például: fuss=fut+j.)
3. Rövidülés
Akkor következik be, ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymásmellé: ekkor a hosszút röviden ejtjük. Például: hallgat, jobbra, verssor, párttitkár.
4. Mássalhangzó-kivetés
Ha három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, és ebből csak kettőt ejtünk ki. Például: pénzsóvár, mondta, tekintget.