Az irodalmi mű szövegének alapvető szerkezeti jellemzője a képi hálózat, amelyet az író a nyelvi egységek tudatos kiválasztásával és egyedi elrendezésével alakít ki. A hangok, szavak, szerkezetek, mondatok, szövegrészek kerülhetnek egymással olyan kombinációba, hogy többletjelentéssel gazdagodnak.
Alakzatoknak, latinul sémáknak nevezzük a nyelvi elemek, egységek jellegzetes összekapcsolási módját, a megszokottól eltérő használatát. Ezeket a hangoktól kezdve a szövegig több szinten megfigyelhetjük.
1. Ismétlés
Azonos nyelvi elemek egymásra következése, esetleg párhuzama. Szerepe elsősorban a jóhangzás kialakításában és a nyomatékosításban van.
a., alliteráció: azonos hanggal kezdődő szavak (“bús donna bíbor balkonon / mereng a bíbor alkonyon”)
b., rím: szóvégi hangzók összecsengése, tiszta rím esetén a magám- és mássalhangzók is azonosak, az asszonáncnál csak a magánhangzók
c., anafora: a sorok vagy ütemek elején ismétlődő szó vagy szócsoport
d., szótőismétlés (figura etymologica): (“virágnak virága, világnak világa”)
e., szóismétlés: (“fekete, fekete, fekete”)
f., felsorolás, fokozás, halmozás: gyakran bővített, fokozó jelentésű (“az mi atyánkfiaiért, atyáinkért, anyáinkért, feleségünkért, gyermekünkért, hazánkért meg kell mozdulnunk”)
g., gondolatritmus: azonos mondatrészek ismétlődése:
-párhuzamos gondolatritmus: (“Akkor Izrael kivonult Egyiptomba, Jákob törzse az idegen nép közé.”)
-ellentétes gondolatritmus (“ők összeestek és a földre rogytak, mi pedig állunk és maradunk”)
-haladó gondolatritmus (“Ahogy a szarvas vágyik a hűs forrásvízre, úgy vágyik a szívem az Istenre”)
h., párhuzam, refrén
i., ellentét:
-oxymoron: egymást kizáró fogalmak kapcsolódása (“sikoltatnak a néma hivatalnokok”)
-paradoxon: képtelenség (“Te sem haltál meg népem nagy halottja.”)
2. Felcserélés (inverzió)
Élénkítő, kiemelő hatású alakzat. Szintén a nyelvi elemek több szintjén megfigyelhető.
a., hangcsere (Kalán néni, “tereh”)
b., közbeékelés és megszakítás
c., szokatlan szórend: (“ötszáz bizony dalolva ment / lángsírba velszi bárd”), ilyen inverziót találunk a Himnusz és a Szózat keretversszakaiban is!
3. Kihagyás
Sűrítő kifejezőeszköz. Lehet hiányos egy kép (egytagú metafora), egy mondatszerkezet vagy akár egy szöveg kifejtettsége is (ballada). Ide tartozik a késleltetés, a célzás, a körülírás (eufemizmus), az allúzió (megnevezés nélkül más jellemző nyelvi megformálásának vagy szavainak idézése) is.