A szabadság
történelmi változások
a polgári társadalom előtt
nem volt mai értelemben vett egyéni szabadság
a liberalizmus eszméjével együtt alakultak ki az egyéni szabadságjogok
egyéni szabadság sérülhetett — pl. jobbágyok helyzete, rabszolgatartás
a liberalizmus és a polgári társadalom kialakulása
az egyén lemond a szabadságáról → átruházza a hatalomra → így azok jobban biztosítva vannak, érvényesülnek—> társadalmi szerződés
a szabadság eszméje ekkor alakult ki
gyakorlatban nem mindenhol valósul meg — pl. Magyarországon jobbágyság 1848-ig, és még utána is
a modern, jóléti társadalomban
a liberalizmus és a szabadság eszméje teljesen és általánosan beépül a politikába
külső nyomás, megfelelés a (jóléti) társadalom elvárásainak, az együttélés szabályainak → nincs teljes, feltétel nélküli szabadság
a magatartási szabályrendszerek (norma, jog) betartása → a megszegése büntetendő → a szabályvesztés a legsúlyosabb büntetés
Az egyenlőség
egy optimális társadalomban nem az egyenlőség, hanem az esélyegyenlőség a cél
történelmi változások
a polgári társadalom előtt
a polgárosodás előtt teljes vagyoni és jogi egyenlőtlenség volt a társadalmakban
rendek, társadalmi csoportok különbségei — pl. jobbágyok helyzete, nemesi kiváltságok
faji megkülönböztetés — pl. fekete rabszolgák
nem ismerték el az esélyegyenlősítés fontosságát
a liberalizmus és a polgári társadalom kialakulása
megjelnik a szabadság eszméje → fontos az esélyegyenlőség → jogi egyenlőség
a vagyoni egyenlőség nem szolgálja a teljes társadalom érdekét, de mindenkinek megvannak a jogai és eszközei a feltörekvéshez, vagyoni előmenetelhez
a kommunista berendezkedések
teljes jogi és vagyoni egyenlőség → csak ez biztosítja az igazságosságot
a társadalmi különbségek, a társadalmi elit megvetése, felszámolása
gyakorlatban nem ilyen tiszta a megvalósulás → a történelem során a demokratikus, kommunista eszmék átcsaptak totális diktatúrákba — pl. szovjet típusú rendszerek → a vagyoni egyenlőség megvalósulhat, de a személyes szabadság sérül
a modern, jóléti állam
az egyenlőség megeremtéséhez gyakorlatban szükség van az államra
cél az általános esélyegyenlőség megteremtése → ennek érdekében jogbiztonság, szociális juttatások
a vagyoni egyenlőség nem cél → demokratikus eszközökkel megvalósíthatatlan
Nyugat-Európához viszonyítva Magyarországon nem valósul meg széleskörűen az esélyegyenlőség
az oktatás optimális helyzetben a társadalmi különbségek csökkentését szolgálná —ez nem teljesen valósul meg — pl. Magyarországon (részben az oktatás rendszeréből adódóan) sokszor növeli a különbségeket
a technológiai fejlődés
általánosan növeli a hozzáférhetőséget → ezzel csökkenti az elszigeteltségből adódó hátrányokat
viszont növeli a strukturális munkanélküliséget
a legszegényebb régiókba nem, vagy késve jut el a fejlett technológia, infrastruktúra → még jobban leszakadnak
A jólét
a jólét hozzávetőleges, relatív → csak összehasonlítással lehet megállapítani
mérése pl. a fogyasztás mértéke vagy az életszínvonal minősége alapján
történelmi változások
a jólét fogalma a második világháború után jelenik meg, az 1960-70-es években működik a legfenntarthatóbban
általánossá válik a létszükségleteken túlmenő fogyasztás → nagy tömegeknek most lesz először elkölthető felesleges pénze
hosszabb távú befektetések — pl. részvényvásárlás
szolgáltatások — pl. utazás
tartós fogyasztási cikkek — pl. hűtőszekrény, autó
megtakarítás
megnő az állami beavatkozás szerepe — keynesiánus gazdaságpolitka → szociális juttatások → keresletnövelés
középrétegesedés → szegényebb rétegek felemelkedése, hajléktalanság csökkenése → általánossá válik a társadalmi jólét
a jólét változása a technológiai fejlődés hatására → ld. 21. témakör