Állandósult nyelvi szerkezetek: szólások, közmondások

A nyelv szókészletébe nemcsak szavak tartoznak, hanem a szónál nagyobb, kötött formák, állandósult szókapcsolatok is.

Az állandósult szókapcsolatok legfontosabb jellemzője az alaki és jelentésbeli összeforrottság. Jelentésük nem szószerinti, hanem átvitt (pl. csütörtököt mondott: Pista szerda helyett csütörtököt mondott -ez esetben nem állandósult szókapcsolatról beszélünk, hisz ez nem átvitt értelmű).

Az állandósult szókapcsolatoknak nagy a stiláris erejük. Képszerűségük, szemléletességük, hangulatuk élénkíti érzékletesebbé teszi a stílust. Sokszor nyelv- és művelődéstörténeti értékű nyelvi elemek.

Az állandósult szókapcsolatok öt főbb típusát szoktuk megkülönböztetni. Ezek a következők: szokványos kifejezésmódok, szólások, szóláshasonlatok, közmondások, szállóigék.

A szokványos kifejezésmódok közé soroljuk a társalgási fordulatokat (mi újság?), a körülírásokat (számolja a napokat), a metaforás kifejezéseket (háborút visel), a népmesei fordulatokat (itt a vége, fuss el véle), stb.

A szólások alkotják az állandósult szókapcsolatok legszínesebb csoportját. Megkülönböztetünk igés szerkezetű (nem teszi az ablakba) és párhuzamos szerkezetű (se füle, se farka) szólásokat.

A szóláshasonlatok alakilag egy főmondatból és egy hiányos szerkezetű hasonlító mellékmondatból állnak. A szóláshasonlat első fele tartalmazza a hasonlítót, a mellékmondat a hasonlítást. Például: Szegény, mint a templom egere.

A közmondások valamilyen általános érvényű megfigyelést, életigazságot, tapaszlatot tartalmazó mondatok. Annyiban több a szólásnál, hogy nemcsak egy fogalom helyettesítője, hanem ítéletet is tartalmaz. Például Aki mer, az nyer.

A szállóige nagyobb körben használt kijelentés, melynek rendszerint a szerzőjét is ismerjük. Például: Ne bántsd a magyart! (Zrínyi).

Valójában ennél az öt kategóriánál sokkal több fajtája van az állandósult szókapcsolatoknak. Ide tartoznak még a köszönésformák (Pálinkás jó reggelt!), különböző káromkodások (Fene egye meg!), a népéletben a babonák, ráolvasások szövege (Csúnya, ronda vagy, meg ne verjelek szemmel.). Modern jelenség állandósult szókapcsolatként a közéleti, politikai jelszó (Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre!), a különböző feliratok, graffitik. Állandósulhatnak humoros célból elferdített szólások, közmondások is, például: Ép testben épp, hogy élek.

Hasonló

  • A magyar nyelvtörténet forrásai a nyelvemlékek

    A nyelvtörténeti kutatók számára legfontosabb és legbiztosabb források az írásos nyelv- emlékek. Ezeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, és aszerint is, hogy milyen nyelvi anyagot tartalmaznak. A nyelvemléktípusok:                    –  szórványemlékek Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés…

  • A szóelemek

    A szótári szó a jel és rag nélkül álló, szótárazható nyelvi egység (például: olvas, okos, könyv, kék, sok). A közlésfolyamatban a szavak nemcsak így fordulnak elő, hanem a mondat részeként valamely jelentésmozzanatot tartalmaznak. A jelentésmozzanattal bővített szótári szó a szóalak. A szóalak tehát valamely szerkesztés eredménye, így jelentéssel bíró részekre bontható. Ezeket a részeket nevezzük…

  • A diakrónia és a szinkrónia a nyelvben

    Nyelv szerepe a társadalom szerves része folytonosan változó rendszer vizsgálhatjuk: a jelenlegi állapotát (szinkrónia), vagy a változás állapotát (diakrónia) Diakrónia: A nyelvtörténet, történetek nyelve, amely a nyelv változását vizsgáló módszer. Az előzményeket és a következményeket is egyaránt kutatja. Pl.: ómagyar kori szövegben hogyan hangzottak a szavak (nyíltabbá válás: -hálsz, -halsz, ; vagy tővéghangzók : feheru…

  • A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban

    Az irodalmi mű szövegének alapvető szerkezeti jellemzője a képi hálózat, amelyet az író a nyelvi egységek tudatos kiválasztásával és egyedi elrendezésével alakít ki. A hangok, szavak, szerkezetek, mondatok, szövegrészek kerülhetnek egymással olyan kombinációba, hogy többletjelentéssel gazdagodnak. Alakzatoknak, latinul sémáknak nevezzük a nyelvi elemek, egységek jellegzetes összekapcsolási módját, a megszokottól eltérő használatát. Ezeket a hangoktól kezdve…

  • A nyelv mint jelrendszer

    A nyelvtudomány jelekkel foglalkozó területe a szemiotika. A jel mindig valamilyen érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik, önmagán túli jelenségre utal. Jellé valami csak akkor válhat, ha a közösség minden tagja elfogadja; a jelek sohasem elszigetelt egyes elemek, hanem egy rendszer tagjai. A jel felépítése: egy jelölőből (ezt érzékeljük) és egy jelöltből…

  • Gyakorlati szövegtípusok

    Vitaindító Egy vitatott probléma ismertetése. Azokat a kérdéseket fogalmazza meg, melyekre a vita során választ szeretnénk kapni. A feladat nem az, hogy kiálljunk valamelyik oldal mellett, vagy az, hogy megoldjuk a felvetődött problémát, hanem az, hogy felvetéseinkkel elindítsuk a gondolkodást. Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad…