József Attila-díjas író, műfordító. Napjaink irodalmát meghatározó egyénisége.
I. Élete
1977-ben született Budapesten;
Közgazdasági gimnáziumban érettségizett;
Az ELTE magyar- angol szakán végzett;
1999-ben jelent meg a Bögre azúr című verseskötete;
A Túl a maszathegyen kötete 2003-ben jelent meg;
majd a Szívdesszert 2007-ben;
2010 óta mondókagyűjteményeket adott ki;
Jelentős fordításai vannak, mint például Lewis Carroll: Alíz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán;
Napjainkban is aktív.
II. Túl a maszathegyen
2003-ban jelent meg;
Muhi Andrásról, egy kisfiúról szól, aki akarata ellenére felveszi a harcot a pacák ellen, a Paca cárral kell megküzdeni;
minél koszosabb valaki, annál elfogadhatóbb a Pacák földjén;
kisregény, verses regény;
egyik tagja a Szösz néne c. vers.
III. A tétel gerincéhez érkeztem. Bemutatom a Túl a Maszat hegyen és a Szösz néne című vers postmodern és hermeneutikus és avantgárd vonásait.
A hermeneutika (HER-ME-NEU-TIKA) a 20. században kialakult filozófiai irányzat, mely szerint a nyelv eszközeivel mindent ki tudunk fejezni, mert amit nem tudunk, az nem létezik;
alapját az osztrák Wittgenstein fektette le;
Varró Dániel azonosul Wittgenstein elképzeléseivel;
Vörös Sándor, Milne Micimackó vagy Exupery Kisherceg munkájához hasonlóan Varró Dániel verseit is gyerekeknek olvassák föl, de valójában csak a felnőttek érthetik meg;
verses mese;
a műnek 3 rétege van:
valóság,
képzelet,
érzelmek,
melyek visszatükröződnek a nyelvben.
a műre jellemző az avantgárd stílus is;
a kötet ajánlását Teslár Ákosnak címzi, aki személyes jó barátja az írónak; együtt találták ki a történet keretét, segített az írónak a dramatizálni.
Az első részben részben megszólítja a közönséget a kedves, apró, sziasztok szavakkal. Gyerek olvasókra számít;
(Ahogy már említettem) a mű főszereplője Muhi András, egy átlagos kisfiú, aki a pacákkal, a kosszal küzd meg. Ezzel minden kisgyerek nap mint nap azonosul, hiszen óhatatlanul koszosak lesznek;
A történet olvasása közben Andris különböző szituációkba keveredik, felveszi a harcot a pacákkal;
Megjelenik az intertextualitás, Makula bácsi az olvasókat Matula bácsira, Fekete István Tüskevár című művének szereplőjére emlékezteti;
A mű rétegei:
1. Valóság:
idős néni dudorászik magában;
poros a lakása, „porcicái” vannak;
takarítók jönnek, mert segíteni szeretnének neki kitakarítani („szösz van a porcica kunkori bajszán, szösztelenítsünk, portalanítsunk, föltakarítsunk, Szösz néne?”);
Szösz nénében a világot elfogadó idős korosztály jelenik meg, erre mutatnak a „dudorászik”, „nem szegi kedvét” kifejezések.
2. Képzelet, fantázia birodalma, szavak és kifejezések alapján:
„Ahol sosem voltunk még, Te meg én”- nem létező helyre utal, E/2 használatával bevonja az olvasót, személyes élménnyé kívánja tenni a verset;
Maszat hegy, Szösz néne – elmosódik a valóság és a képzelet határa;
boldogság és elégedettség hatása érződök;
A vers nyelvi elemzése
– n és ö hangok dominálnak;
– vegyes magánhangzó készlet: első két sorban a, e, o, ö, i hangok fordulnak elő;
3. Érzelemi világ
hangutánzó és hangulatfestő szavak jelennek meg benne, mint például
„vén kora tavaszán” – a tavasz pozitív stílusértékű szó, kioltja a „vén” szó kellemetlen hangulatát;
„sipítoztak a takarítók” – nevetségessé válik a kifejezés;
„dudorászik” – vidám hangulatot áraszt, kellemes közérzetet;
Költői alakzatot is találunk benne, halmozást: „Csupa szösz a függöny, csupa szösz az abrosz, nem lesz ennek rossz vége? Csupa szösz a nyugdíjm csupa szösz a TAJ-szám, szösz van a porcica kunkori bajszán”;
Szópárok: hokedli- nokedli;
Figura etimologica: „szösz van a szöszömön”;
A verse a játékosság nagymértékben jellemző;
Időmértékes és ütemhangsúlyos verselésű.