Homérosz eposzai az antikvitás irodalmából

A Kr. e. 8. században az ókori Görögország (Hellász) területén a kultúra és szellemi élet fejlődésbe kezdett. Tudni illik, hogy a görög és a római kultúra nem rendelkezett önálló gondolatokkal, a szkíta kultúra sokszínűsége, összetettsége teljesedik ki mindkettő korszak művészeti ágaiban. Az irodalom területén mind az epika, a líra, és a dráma műnemében is kiemelkedő alkotások születtek. Ezek közül a legkorábbi, és a legtöbb alkotást ránk hagyó műnem: az epika. A legtöbb ókori költő, mint Homérosz, a nagy epika csoportjába tartotó eposz műfajában remekelt.

Eposz:

• nagyepikai műfaj

• téma: egész népre, emberiségre kiható jelentős esemény, küzdelem, melyet emberek, emberfeletti erők és istenek vívnak

• állt. hosszabb terjedelmű verses epikai mű

• időmértékes versformában (hexameterben) írják

• a 8. századig a világirodalom egyik legrangosabb műfaja

Az ókori epika 2 eposzi alkotással indul: Iliász és az Odüsszeia

Íróinak Homéroszt említi az irodalomtörténet, de több ellenvető felvetés is él ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Ez a homéroszi-kérdéskör. Csupán feltételezés, de egyesek szerint Homérosz nem élő személy, a később élt Szophoklészt takarja maga mögött. Mások úgy vélik, mivel a 2 alkotás formában és szemléletben is eltér, így 2 különböző írójuk van. De lehet, hogy az ókorban talán azért nevezték Homérosznak az Odüsszeia költőjét is, mert a név „költőt” jelent, és az első hatalmas lírai mű után a név fogalommá magasztosult.

Eposzi kellékek: az eposz formai szabályait az Iliászból vonták le

• invokáció: Múzsa segítségül hívása Kalliopé személyében segélykérés

• propozíció: témamegjelölés

• expozíció: a cselekmény elindítása

• enumeráció: seregszemle

• deus ex machina: isteni gépezet, beavatkozás

• csodás elemek

• in medias res: a dolgok közepébe vágása

• állandó jelzők  minden szereplőhöz kapcsol pl: gyors lábú Akhilleusz, leleményes Odüsszeusz

• epikus hasonlatok

• anticipáció: előre sejtetés  lehet tudni, hogy mi következik: pl: Akhilleusz sarkába lőtték a nyilat

Homérosz és a homéroszi eposzok:

• művei irányadók a későbbi korok eposzíróinak

• a trójai mondakörből merít alapokat  Trója ostroma történelmi tény ( Kr.e. 12. század)

• a szájhagyományban ez a történelmi esemény a görög törzsek mondáival kibővült

Iliász

• összemosódik a történelem és a mitológia történetében, az istenek gyakori szereplők  Homérosz formálta a görög isteneket ilyen emberivé

• valószínűleg Kr. e. 8. században keletkezett

• 24 énekből áll

• a Trója elleni ostrom rövid szakaszát emeli ki  utalások az előzményekre, következményekre

• a görög vezér(Agamemnon) testvérének Menelaosznak Párisz(Priamosz fia) trójai királyfi elrabolja a feleségét  a gyönyörű Helené miatt dúl a háború

• ennek előzménye az aranyalma története: Péleusz és Thétisz lakodalmára nem kap meghívást Erisz, a viszály istennője megsértődik bosszú: aranyalmát gurít a násznép közé „A legszebbnek” felirattal, amelyen összeveszik Pallasz Athéné, Aphrodité és Héra  Páriszt kérik fel bírának  ő Aphroditénak ítéli az almát Aphrodité cserébe Helénét ígéri neki  többi istennő megsértődik

• a költő az ostrom tízedik évét ragadja ki és ezen belül Akhilleusz haragját teszi középpontba a cselekmény logikai menete Akhilleusz haragjából indul, minden ennek a következménye ok: megharagszik fővezérére, mert elveszi tőle rabnőjét, Briszeiszt nem vállalja a harcot, így Trójának könnyebb

• Akhilleusz bizalmas barátja Patroklosz Akhilleusznak öltözve kiáll a trójaiak legjobb harcosa, Hector ellen meghal Patroklosz Akhilleusz fájdalmában kihívja Hectort párbajra megöli Hectort holttestét végighúzza a csatamezőn

• Priamosz, Hector apja elmegy a holttestért  könyörög végül Akhilleusz megenyhül, és átadja a testet

• több epizód, mellékcselekmény van a főcselekmény mellet pl: háború, csata eseményei isteni beavatkozás

• az epizódok funkciói: késleltetik a főcselekmény menetét, növelik a feszültséget, segíti megérteni a hősök jellemét, gondolatát

• Akhilleusz tipikus eposzi hős  kiemelkedő személy, rendkívüli tulajdonságokkal bír, előre tudja sorsát  végzetszerű hős

• bátor, önfeláldozó, de egyben könyörületes is( Hector holtteste)

• Hector érzelmileg fogékonyabb szereplő, mint Akhilleusz feleségével töltött idő

• az Iliász a harc és a halál ellenére sem lehangoló mű legfőbb értéke a humánum

• Homérosz nem foglal állást  a görögök és a trójaiak egyformán szenvednek és meghalnak

• a mű fő értéke: humánum, emberiség

• verselése: időmértékes  hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása  hexameter hat verslábból álló sor  verslábak: 1-4: spondeus vagy daktilus, az 5. csak daktilus, a hatodik spondeus vagy trocheus

Odüsszeia

• Trója ostroma után hazatérő görög hősök kalandjait mutatja be

• legfontosabb közülük Odüsszeusz személye

• Valószínűleg nem Homérosz írta, a 2 mű megírása között legalább egy emberöltő telik el + más értékek jelennek meg

• a műben nem az arisztokrácia katonai erényeit tartja fontosnak

• másfajta embereszmény jelenik meg

• Odüsszeusz kíváncsi természet, okos és leleményes, értelemmel küzdi le az előtte álló akadályokat

• a cselekmény két szálon fut: Ithakában, Odüsszeusz otthonában, ahol felesége Pénelopé és fia Telemakhosz küzd a kérők hadával + Odüsszeusz személyének bemutatása

• 1-4. ének: bemutatja Ithakát (Pénelopé és Telemakhosz bemutatása)

• 5-7. ének: Ogügié szigetén játszódik, ahol Odüsszeusz Kalüpszó nimfával él szerelmi fogságban tartja, de végül úgy dönt, hogy hazatérhet ezek után a phaiákok szigetére utazik, ahol Nauszika szerelmét is visszautasítja  megint a hazatérés mellett dönt

• 9-12. ének: elmeséli a phaiákoknak kalandjait  10 kaland

• 13. ének: a mű második része  Odüsszeusz hazatérése, leszámolás a kérőkkel

• eleinte nem fedi fel a kilétét

• egyesül a család  nincs tragikum

Hasonlóságok és különbségek a két eposzban

• mindkettő tudatosan szerkesztett egy mozzanatot emel ki egy hosszú történetből, ugyanakkor részletesen leírja a körülményeket, előzményeket

• az Iliász a háborús állapotot mutatja be, Odüsszeia nagyjából békés

• Iliászban több a történelmi elem, míg az Odüsszeia inkább fantáziavilágra épít

• I. központ témája a harag és az indulat, Odüsszeia pedig az ész és emberi találékonyság

• I. lineáris szerkesztésű nagyjából, O. lazább, több szálon fut a cselekmény

• más a nyelvjárás a két műben

• eposzi kellékek nagy része mindkettőben megjelenik