Irodalom érettségi

Kerékgyártó István – Rükverc

Kerékgyártó István:

  • jogász, filozófiát tanult, egyetemi tanár volt 10 évig, szaktanácsadó, vállalkozó, jelenleg szabadúszó és írásaiból él. Rükverc c. regénye 2012-ben jelent meg

  • 2013: a regényi színpadi változata, színre vitte: Radnai Annamária (dramaturg), rendező: Máté Gábor (Katona József Színház)

Rükverc

  • a mű keletkezése: Charles Bukowski tiszteletére antológiát terveztek, ebbe írta a Majom lila szmokingban c. novellát, melynek a főszereplője Vidra Zsolt. A megteremtett alakhoz később újabb novellákat írt, így született meg a regény.

  • műfaja: olyan regény, mely 18 novellából áll, vagyis önállóan is egész novellák fűzére, de a főhős személye, a motívumok és a visszafelé epizódokban elmondott élettörténet regénnyé minősíti

  • ennek a prózapoétikai megoldásnak irodalmi előzménye: Mikszáth Kálmán: A jó palócok, Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, kortársak közül Tóth Krisztina Pixel és Vonalkód, Bodor Ádám: Sinistra körzet c művei.

  • a főhős (Vidra Zsolt) története epizódokból tevődik össze

  • a novellák összessége tekinthető egy regényként; 1 szereplő életútjáról szól ill. a körülötte lévő világ is úgy van berendezve, mint egy regényben

  • regénytípusa: antinevelődési regényként is olvasható, hiszen a főhős reményteli születése a hajléktalanságig „ível”: szemben a felvilágosodás korának nevelődési regényeivel, itt a főhőst nem a segítő társadalom veszi közre, mely azon munkálkodik, hogy a főhős a társadalom hasznos tagjává váljon, hanem passzívan vagy közönyösen, némelykor ellenségesen szemléli a hős lecsúszását

cím: Rükverc = hátramenet; többféleképpen értelmezhető:

  • fokozatosan távolodik el a léte megélésétől

  • társadalomból való fokozatos kihullása, az egzisztencia lépésről-lépésre való elvesztése

  • utalhat a szerkezetre is: a főhős ismeretlen hullaként jelenik meg az első novellában: névtelen, ismeretlen test, melynek jeleiről (állapot, sérülések) a boncolóorvos ad személytelen listát. Ezek a „jelek” történetté válnak az egyes novellákban, lépésről lépésre visszafelé haladva megtudjuk az állapot, ill. a sérülések okát, történetét. Ezek a születésig vezetnek vissza.

A regény ill. a színpad terei:

  • boncterem, hajléktalansátor, albérlet, panellakások, falusi ház, kocsma, börtön, elmegyógyintézet, vezetőfülke, portásfülke —> csupa zárt, nyomorúságos tér

  • szimbolikusan jelölheti a peremvidéken levést morálisan és egzisztenciálisan is, illetve a kilátástalanságot

  • 1 kivétel, amikor a cigánylányba szerelmes: ez a jelenet kora nyári szabad természeti környezetben játszódik (A veronai illata c. rész), ez a főhős életének egyetlen boldog korszaka, de tragédiába fullad

Regényidő:

  • a közelmúlt kb. 50 éve

  • 1953. dec. 26-án született a főhős (karácsony: szakralitás, az élet szentségét jelölheti); ↔halála: 2011. dec. 27., teljes kifosztottság: ruhátlanul, névtelenül találnak rá: a helyszín: Mechwart liget,dérrel borított fák

  • megmutatja a regény, hogy így nem lehet élni, pedig az élet egy ajándék

  • születés: apa varázslatot tesz a csecsemőre

        • mágia: abban való hit, hogy befolyásolhatom a természetet

  • halál: elhagyva, kifosztva, társtalanul

  • a mű felveti azt a kérdést, hogy a sorsunk befolyásolható-e vagy készen kapjuk-e ill. hogy mennyiben vagyunk felelősek a sorsunkért

Társadalmi háttér:

a főhős életidejének (egyben apáink nemzedékének) meghatározó történelmi háttere is kirajzolódik a regényből

  • 1953-56: Rákosi korszak

  • 1956: forradalom – jelzésértékű a regényben, egy-egy utalás érzékelteti a korszak megfélemlített légkörét, utalhat a múltunkkal való szembenézés hiányára, az elhallgatásra; a kisember és a politika távolságára

  • 1956-89: szocializmus – viszonyaiban, tárgyi világában idézi a korszakot

  • 1989: rendszerváltás: ez lehetőséget kínál Vidra Zsoltnak, egy esélyt, hogy megváltozzon az élete

        • a gyár megvásárlásában segédkezik, a megállapodás alapján 10%-os részesedést kaphatna, de átverik, munkáját és lakhelyét elveszti —> hajléktalan lesz, az animális létre süllyed

        • színdarabban:

              • Vidra egy magazint lapozgat —> rendszerváltás problémája: a fogyasztói társadalom termékei hirtelen zúdultak a lakosságra

              • a szereplők arany feliratos pólókat viseltek: egy lehetőség tárult fel/csillant meg a rendszerváltással, pénz válik az elsődleges értékké

Elbeszélő/rendezés:

  • mindig adott szereplők, Vidra Zsolt soha

  • ez arra utalhat, hogy Vidra Zsolt saját maga sorsára nem lát rá, nincsen reflexiója, önreflexiója —> nincsen önképe —> így nem tud jó döntéseket hozni az életében

  • elidegenítő, objektív elbeszélés

        • 20. század “újítása”, Bertold Brecht nevéhez fűződik

        • az ilyen elbeszélés nem teszi lehetővé, hogy a néző beleélje magát, vagyis a célja az, hogy ne vegyen el energiát az együttérzés, inkább gondolkodjon, saját maga lásson rá

  • nyelvhasználat:

        • elidegenítő narráció

        • párbeszédek: sablonok, sémák, káromkodás —> kapcsolatok ürességét fejezheti ki

Főhős: Vidra Zsolt

  • állatnév (elállatiasodás)

  • túlélő, passzív lét, “folyik együtt az idővel”

  • szülei demenssé válnak: mintha az élet ezt hozná magával (“megoldás”: csak testileg létezem, passzív menekülés)

        • öregkori elbutulás, egyéniség megszűnik

A történet által felvetett társadalmi problémák, egyben jelenünk és közelmúltunk problémái:

  • Hajléktalanság

  • 1. jelenet: halottas ház, az orvos anyagi minőségben le tudja írni, de nem tudja ki a személy

  • hogyan lesz valaki hajléktalan?

  • Vidrának nincsenek minőségi emberi kapcsolatai (érzelmi szegénység); az őt ért események feldolgozásához, megértéséhez, megoldásához nincsenek eszközei, stratégiái; életét passzív elszenvedőként éli:

  • gyerekkor: tolvajnak nyilvánítják, pedig egy idegentől kapja a tollat

  • gúnyolják, mert apja börtönben van

  • kénytelen elbújni az ágy alá, amikor anyja egy alkalmi ismerőssel szeretkezik

  • találkozik egy pedofillal a vonaton

  • megkéselik cigánylány szeretője testvérei

        • az előnytelen környezeti tényezők kiegészülnek az önreflexió, az önvédelem hiányával

  • A társadalom viszonya a hajléktalansághoz

  • nem akarunk róla tudomást venni

  • lesajnálás

  • elutasítás/elítélés

  • kihasználás

  • > közöny

  • Rendszerváltás, újgazdagok (új társadalmi réteg)

  • lehetőség magántulajdon szerzésre (előtte privatizáció)

  • a műben megjelenik a csalás, korrupció (a gyárat Csongor veszi meg)

  • nem annak a kezébe került a tulajdon, aki felelősséget tudna érte vállalni, aki hozzáértő

  • újgazdagok: megszerezték a pénzt, de ehhez a vagyonos léthez nincsen kultúrájuk (a hajléktalan Vidrát kutyatáppal etető újgazdagok jelenete: a kutyáik, a medencéjük fontosabbak számukra, mint a másik ember)

  • gazdasági hatalom szakértelem nélkül —> torz értékrend (az egykori mérnök munkanélküli lesz, kisbolt-vezetéssel próbálkozik, egzisztenciális kudarc)

  • az emberek célja a pénzszerzés lett, nem az értékteremtés

  • Szegénység, mélyszegénység

  • alkoholizmus, bűnözés, betegség, fizikai-szellemi leépülés (pl. Vidra mindkét szülője) agresszió

  • Elidegenedés

  • együttérzés, részvét, segítőkészség hiánya

Befejezés:

Az író a maga bevallása szerint rosszkedvűen írta a művet. Szerinte a társadalmi problémák legsúlyosabb következménye a közöny, közömbösség. Ez tükröződik a szereplők önmagukhoz és egymáshoz való viszonyában is. A cím felvetheti azt a kérdést is, hogy vajon társadalmilag Magyarország lejtmenetben van?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük