Kerékgyártó István – Rükverc

Kerékgyártó István:

• jogász, filozófiát tanult, egyetemi tanár volt 10 évig, szaktanácsadó, vállalkozó, jelenleg szabadúszó és írásaiból él. Rükverc c. regénye 2012-ben jelent meg

• 2013: a regényi színpadi változata, színre vitte: Radnai Annamária (dramaturg), rendező: Máté Gábor (Katona József Színház)

Rükverc

• a mű keletkezése: Charles Bukowski tiszteletére antológiát terveztek, ebbe írta a Majom lila szmokingban c. novellát, melynek a főszereplője Vidra Zsolt. A megteremtett alakhoz később újabb novellákat írt, így született meg a regény.

• műfaja: olyan regény, mely 18 novellából áll, vagyis önállóan is egész novellák fűzére, de a főhős személye, a motívumok és a visszafelé epizódokban elmondott élettörténet regénnyé minősíti

• ennek a prózapoétikai megoldásnak irodalmi előzménye: Mikszáth Kálmán: A jó palócok, Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, kortársak közül Tóth Krisztina Pixel és Vonalkód, Bodor Ádám: Sinistra körzet c művei.

• a főhős (Vidra Zsolt) története epizódokból tevődik össze

• a novellák összessége tekinthető egy regényként; 1 szereplő életútjáról szól ill. a körülötte lévő világ is úgy van berendezve, mint egy regényben

• regénytípusa: antinevelődési regényként is olvasható, hiszen a főhős reményteli születése a hajléktalanságig „ível”: szemben a felvilágosodás korának nevelődési regényeivel, itt a főhőst nem a segítő társadalom veszi közre, mely azon munkálkodik, hogy a főhős a társadalom hasznos tagjává váljon, hanem passzívan vagy közönyösen, némelykor ellenségesen szemléli a hős lecsúszását

cím: Rükverc = hátramenet; többféleképpen értelmezhető:

• fokozatosan távolodik el a léte megélésétől

• társadalomból való fokozatos kihullása, az egzisztencia lépésről-lépésre való elvesztése

• utalhat a szerkezetre is: a főhős ismeretlen hullaként jelenik meg az első novellában: névtelen, ismeretlen test, melynek jeleiről (állapot, sérülések) a boncolóorvos ad személytelen listát. Ezek a „jelek” történetté válnak az egyes novellákban, lépésről lépésre visszafelé haladva megtudjuk az állapot, ill. a sérülések okát, történetét. Ezek a születésig vezetnek vissza.

A regény ill. a színpad terei:

• boncterem, hajléktalansátor, albérlet, panellakások, falusi ház, kocsma, börtön, elmegyógyintézet, vezetőfülke, portásfülke —> csupa zárt, nyomorúságos tér

• szimbolikusan jelölheti a peremvidéken levést morálisan és egzisztenciálisan is, illetve a kilátástalanságot

• 1 kivétel, amikor a cigánylányba szerelmes: ez a jelenet kora nyári szabad természeti környezetben játszódik (A veronai illata c. rész), ez a főhős életének egyetlen boldog korszaka, de tragédiába fullad

Regényidő:

• a közelmúlt kb. 50 éve

• 1953. dec. 26-án született a főhős (karácsony: szakralitás, az élet szentségét jelölheti); ↔halála: 2011. dec. 27., teljes kifosztottság: ruhátlanul, névtelenül találnak rá: a helyszín: Mechwart liget,dérrel borított fák

• megmutatja a regény, hogy így nem lehet élni, pedig az élet egy ajándék

• születés: apa varázslatot tesz a csecsemőre

  • • • mágia: abban való hit, hogy befolyásolhatom a természetet

• halál: elhagyva, kifosztva, társtalanul

• a mű felveti azt a kérdést, hogy a sorsunk befolyásolható-e vagy készen kapjuk-e ill. hogy mennyiben vagyunk felelősek a sorsunkért

Társadalmi háttér:

a főhős életidejének (egyben apáink nemzedékének) meghatározó történelmi háttere is kirajzolódik a regényből

• 1953-56: Rákosi korszak

• 1956: forradalom – jelzésértékű a regényben, egy-egy utalás érzékelteti a korszak megfélemlített légkörét, utalhat a múltunkkal való szembenézés hiányára, az elhallgatásra; a kisember és a politika távolságára

• 1956-89: szocializmus – viszonyaiban, tárgyi világában idézi a korszakot

• 1989: rendszerváltás: ez lehetőséget kínál Vidra Zsoltnak, egy esélyt, hogy megváltozzon az élete

  • • • a gyár megvásárlásában segédkezik, a megállapodás alapján 10%-os részesedést kaphatna, de átverik, munkáját és lakhelyét elveszti —> hajléktalan lesz, az animális létre süllyed

      • színdarabban:

        • • • Vidra egy magazint lapozgat —> rendszerváltás problémája: a fogyasztói társadalom termékei hirtelen zúdultak a lakosságra

            • a szereplők arany feliratos pólókat viseltek: egy lehetőség tárult fel/csillant meg a rendszerváltással, pénz válik az elsődleges értékké

Elbeszélő/rendezés:

• mindig adott szereplők, Vidra Zsolt soha

• ez arra utalhat, hogy Vidra Zsolt saját maga sorsára nem lát rá, nincsen reflexiója, önreflexiója —> nincsen önképe —> így nem tud jó döntéseket hozni az életében

• elidegenítő, objektív elbeszélés

  • • • 20. század “újítása”, Bertold Brecht nevéhez fűződik

      • az ilyen elbeszélés nem teszi lehetővé, hogy a néző beleélje magát, vagyis a célja az, hogy ne vegyen el energiát az együttérzés, inkább gondolkodjon, saját maga lásson rá

• nyelvhasználat:

  • • • elidegenítő narráció

      • párbeszédek: sablonok, sémák, káromkodás —> kapcsolatok ürességét fejezheti ki

Főhős: Vidra Zsolt

• állatnév (elállatiasodás)

• túlélő, passzív lét, “folyik együtt az idővel”

• szülei demenssé válnak: mintha az élet ezt hozná magával (“megoldás”: csak testileg létezem, passzív menekülés)

  • • • öregkori elbutulás, egyéniség megszűnik

A történet által felvetett társadalmi problémák, egyben jelenünk és közelmúltunk problémái:

• Hajléktalanság

• 1. jelenet: halottas ház, az orvos anyagi minőségben le tudja írni, de nem tudja ki a személy

• hogyan lesz valaki hajléktalan?

• Vidrának nincsenek minőségi emberi kapcsolatai (érzelmi szegénység); az őt ért események feldolgozásához, megértéséhez, megoldásához nincsenek eszközei, stratégiái; életét passzív elszenvedőként éli:

• gyerekkor: tolvajnak nyilvánítják, pedig egy idegentől kapja a tollat

• gúnyolják, mert apja börtönben van

• kénytelen elbújni az ágy alá, amikor anyja egy alkalmi ismerőssel szeretkezik

• találkozik egy pedofillal a vonaton

• megkéselik cigánylány szeretője testvérei

  • • • az előnytelen környezeti tényezők kiegészülnek az önreflexió, az önvédelem hiányával

• A társadalom viszonya a hajléktalansághoz

• nem akarunk róla tudomást venni

• lesajnálás

• elutasítás/elítélés

• kihasználás

• —> közöny

• Rendszerváltás, újgazdagok (új társadalmi réteg)

• lehetőség magántulajdon szerzésre (előtte privatizáció)

• a műben megjelenik a csalás, korrupció (a gyárat Csongor veszi meg)

• nem annak a kezébe került a tulajdon, aki felelősséget tudna érte vállalni, aki hozzáértő

• újgazdagok: megszerezték a pénzt, de ehhez a vagyonos léthez nincsen kultúrájuk (a hajléktalan Vidrát kutyatáppal etető újgazdagok jelenete: a kutyáik, a medencéjük fontosabbak számukra, mint a másik ember)

• gazdasági hatalom szakértelem nélkül —> torz értékrend (az egykori mérnök munkanélküli lesz, kisbolt-vezetéssel próbálkozik, egzisztenciális kudarc)

• az emberek célja a pénzszerzés lett, nem az értékteremtés

• Szegénység, mélyszegénység

• alkoholizmus, bűnözés, betegség, fizikai-szellemi leépülés (pl. Vidra mindkét szülője) agresszió

• Elidegenedés

• együttérzés, részvét, segítőkészség hiánya

Befejezés:

Az író a maga bevallása szerint rosszkedvűen írta a művet. Szerinte a társadalmi problémák legsúlyosabb következménye a közöny, közömbösség. Ez tükröződik a szereplők önmagukhoz és egymáshoz való viszonyában is. A cím felvetheti azt a kérdést is, hogy vajon társadalmilag Magyarország lejtmenetben van?