A szövegszerkesztés menete:
1.Az első lépések: Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása.
A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget (pl. ünnepi beszéd, nyilvános vitához való hozzászólás, búcsúztató beszéd stb.)
Anyaggyűjtés előtt: elővázlat írása ( céltudatosabb gyűjtés érdekében).
2.Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése.
Forrásai: mások tapasztalatai, ismeretei – könyvből, filmből, internetről, személyes beszélgetésből; saját ismereteink, tapasztalataink hitelesebbé teszik beszédünket. (megfigyelések, kísérletek, kapcsolatok, utazások, olvasmányok).-> következtetések levonása, egyéni ötletek.
3.Az elrendezés:
Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat. Kiválasztjuk a fontosabb gondolatokat, ezek a tételmondatok. Ezek köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, ezekből épül fel a vázlat, amiben szerepelhetnek kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.
A befogadást és megértést segítik a következő elvek:
Egység elve: a szöveg tárgyára vonatkozzon mindaz, amit mondunk vagy írunk.
Haladás és folyamatosság elve: minden mondat továbbvigye a téma kifejtését vagy új nézőpontból mutassa be azt.
A mondanivaló logikus elrendezésének elve: nem elég összekapcsolni a szövegrészeket, logikus sorrendbe kell állítani őket.
A mondanivaló arányos elrendezésének elve: a szövegrészek terjedelmét, az egyes részek kifejtettségét a szöveg egészéhez, a kommunikáció céljához igazítsuk. Nagyobb teret és időt kapjanak a fontosabb részek.
A fokozatosság elve: az összegyűjtött anyag elrendezésekor mérlegelnünk kell: mi a fontos, és mi kevésbé fontos a szöveg egészének a szempontjából. Meggyőző beszédben a fontosabb részeket a szöveg élére vagy végére kell tenni.(A szövegünk a teljesség és a befejezettség érzését keltse.)
4.A szöveg kidolgozása:
Megfogalmazzuk a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget.
Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket.
Ügyelünk a nyelvhelyességre, helyesírásra.
Előadásmód megtervezése (nem nyelvi eszközök alkalmazása).
5.Az emlékezetbe vésés és az előadás:
A lényeges érveket, néhány idézetet, hatásos beszédfordulatokat, akár az egész szöveget érdemes megtanulnunk, majd próbabeszédet tartanunk (az önellenőrzés+csökkenti a lámpalázat).
Törekedjünk a spontánnak tűnő, természetes, szabad beszédre.
A felolvasás a legkevésbé alkalmas forma nyilvános előadásra.