Kosztolányi Dezső: Pacsirta
Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének Ady és Babits mellett a harmadik meghatározó tagja. Míg Ady a vátesz, Babits a homo moralis, addig Kosztolányi a homo aesteticus megtestesítője.
Lírikus (A szegény kisgyermek panaszai,1910 – 1923, A bús férfi panaszai, 1924, Kenyér és bor,1920, Számadás, 1935), műfordító (Modern költők, 1913, Kínai és japán versek, Shakespeare: Rómeó és Júlia, Téli rege), regényíró (Nero, a véres költő 1922, Pacsirta 1924, Aranysárkány, 1925, Édes Anna, 1926), novellista (Esti Kornél, 1933, Tengerszem, 1936, benne az Esti Kornél kalandjai és a Latin arcélek ciklus), esszéíró, publicista, nyelvművelő (Budapesti Napló, Nyugat; Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről – A Toll, 1929). Mindegyik területen azonos színvonalú, kiemelkedő alkotó.
Freud mélylélektanával való megismerkedésének hatására kezd regényírásba a 20-as években. Úgy gondolja, a tudattalan működése, az elfojtás témája prózában fejezhető ki. A freudi mélylélektan elméletének, a tudattalan működésének megjelenítésére tett kísérlet Pacsirta című regénye is.
Cím:
Motivikus cím, a pacsirtáról egy madár, a szabadság, kedvesség, csicsergés jut eszünkbe. A mű címe egyben a főszereplő neve is, akire nem illenek ezek a tulajdonságok. Pacsirta egy vénkisasszony, 30 éves elmúlt, aki a szüleivel él és csúnya. A szülők célja Pacsirta elrejtése és megóvása a külvilágtól, lányuk problémája befolyásolja az életüket. A regény egy folyamatot mutat be a szülők egy hetéből, amikor Pacsirta elutazik a vidéki rokonokhoz a tarkövi pusztára, és a szülők úgy kezdenek viselkedni, mintha ők lennének a gyerekek, Pacsirta pedig a szülő.
Szereplők, helyszín:
A történet Sárszegen játszódik. A városnév beszélő név, egy elmaradott vidékkel azonosíthatjuk. Kisváros, ahol minden poros, saras, unalmas, szürke és jellegtelen. Elfojtásokkal teli, önmegvalósításra nem alkalmas tér.
Szereplők: Vajkay Ákos, felesége és lányuk, Pacsirta
A szülők nincsenek a nevükön szólítva, legtöbbször csak „apa” és „anya” megszólítással szerepelnek, mintha életüknek egyedüli értelme ez a családi funkció betöltése lenne. Pacsirta csúnyasága miatt nem tud beilleszkedni a társadalomba.
A természet változásai szimbolikus jelentéssel párosulnak
1.rész: „sárga tikkasztó hőség”
ez a kiaszottság, halál képzetét vetíti előre
élettelenség, fuldoklásszülők állapotát jellemzi
vége: „kis ősz volt ez, alattomos, fekete sárszegi”
„már csak a vénasszonyok nyara jön”
az évszak változása egyben a családban végbemenő folyamatot is szemlélteti, a közöttük lévő kapcsolat végérvényesen megoldatlan, halálra van ítélve.
Belső utazás:
A történet egy belső helyszínről (ház) indul ki, majd a vonatállomáson köszönnek el Pacsirtától a szülők (1.,2.,3. fejezet).
A mű utolsó fejezeteiben (11.,12.,13.fejezet) pedig ugyanezek a helyszínek térnek vissza.
Ez az ugyanoda érkezés egy belső utazást jelképez, amelyben nincs változás, sem a szülők, sem pedig Pacsirta részéről. Nem tudnak kitörni egymás „fogságából”. A belső utazás folyamán mindhárman szembenéznek a problémával, azaz Pacsirta és egyben a család sorsával, kialakult szerepeikkel.
A 4.-10. fejezetekben megjelenik a lineáris, mérhető idő, melyet különböző események tagolnak. Ezt tudatosodásnak is nevezhetjük, hiszen Pacsirta nemléte lehetővé teszi a szülők egyhangú hétköznapjaiból való kizökkenését.
A valóságos regényidő 1 hét (1899. szeptember 1. péntek, 12:30-kor kezdődik, és szeptember 8-án fejeződik be). Ezzel a pontos időmegjelöléssel ironikussá teszi a család bemutatását, hiszen egy rendkívüli eseményt várunk, ezzel ellentétben csak Pacsirta 2 és fél órás vonatútjára készülnek. Pacsirta „nyaralását” és a szülők „szabadságát” sokkal hosszabbnak érzékeljük, mivel kitágul az idő, hiszen az adott időszakban az átlagosnál jóval több történés, felszínre törő érzelem, indulat jelenik meg. Az elutazás és a hazatérés hosszúsága is az eltorzult szülő-gyerek viszony kifejezője, minden felnagyítódik, ami Pacsirta körül történik. Pacsirta elutazása után a szülők menekülni akarnak emlékétől, olyanokat tesznek, amit eddig még nem. Elkezdenek társasági életet élni, (eddig csak templomba jártak) „kinyílik” számukra a világ, szabadnak érzik magukat. Elhatározzák, hogy nem főznek (szakítanak a megszokásokkal), étterembe mennek (Magyar Király), társasági életet élnek, színházba mennek, az anya táskát vásárol, zongorázik. Az apa külsőleg is megújul, hiszen borbélyhoz megy, bort iszik, barátokkal kártyázik (párducokkal). Ezek bűntudatot keltenek bennük, hiszen úgy vélik, ha Pacsirta boldogtalan, akkor nekik is boldogtalannak kell lenniük, Ezek az elfojtott indulatok csütörtök este törnek a felszínre, amikor apa részegen állít haza a párducok kanmurija után.
Tudatosodási folyamat
A 3. fejezet végi pánikkal kezdődik, a szülőknek szembe kell nézniük a problémákkal. „Hogy bírjuk ki?”, a hét „végtelennek, kilátástalannak tetszett”, „Milyen üres itt minden”, „Mit csinálunk nélküle?”
Apa visszatérő rémálma: „Pacsirta a földön hevert, rettenetesen megcsonkítva, kopaszra nyírva, késszúrásokkal mezítelen mellén, holtan.” Félti lányát a magánytól, tudat alatt úgy gondolja, talán jobb lenne, ha Pacsirta meghalna, hiszen ebben a megoldhatatlan problémában nem tud segíteni lányának.
4. fejezet: Ákos zavarba jön a fiatal emberektől. Lányuknak nem adatik meg a fiatalok életéhez hasonló élet, nem részesülhet egy boldog női sorsban, nem lesz feleség, anya. A szülők kivetítik a világra a lányuk kudarcát, be van szűkülve a tudatuk, mindent a lányuk szemszögéből látnak. Feladatuknak érzik azt, hogy Pacsirta értékrendjének megfeleljenek.
4. fejezet vége: szülők lelkiismeret-furdalása. Rosszul érzik magukat amiatt, hogy amikor nincs velük a lányuk, semmibe veszik őt. „Ekkor összenéztek. És eszükbe jutott valami. De nem szóltak semmit.” Ezt viszont mindketten elhallgatják.
5. fejezet: ízletes ételek utáni vágy = élet utáni vágy. Pacsirta fűszerek nélkül főz, ez azt jelenti, hogy nincs érzéke az élet élvezéséhez. Csúnyasága és természete miatt sem tud kapcsolatot teremteni a világgal.
A szülők minden döntést meghoztak a lány helyett. Szülők részéről túlféltés, azt gondolják, hogy nem állja meg a helyét. Szülők helyette akarnak élni, így akarják tudattalanul megvédeni a fájdalomtól.
nemesi származású a család: nem lehet deklasszálódni, még Cifra Gézának sem kell a lányuk
5. fejezet vége: színházjegyet először nem akarják elfogadni, szégyellik. A ki nem mondott gondolatokat testbeszéddel fejezik ki. „levegőbe nézett”=nem tud a szemébe nézni.
6. fejezet: Orosz Olga: a város primadonnája, ellentéte Pacsirtának. Az érzéki benyomások hatással vannak Ákosra. Olga sikeres, híres. Ez nem adatik meg lányának ezért gyűlöli, irigyli Olgát.
7. fejezet: fordulópontja a tudatosodási folyamatnak. Ijas Miklós melléjük csapódik és beszél velük. Ő ugyanabban a helyzetben van, mint ők (nem érintkezik emberekkel). Ákos ismeri ezt a fájdalmat. Ijas Miklós nyíltan beszél élete tragédiájáról
Pacsirtáék sorsa rávilágít arra, hogy az életet nem szabad megtagadni. A Miklóssal való találkozás azt jelképezi, hogy a részvét, az együttérzés az egyetlen magatartásmód ilyen esetekben.
8. fejezet: Pacsirta levele: Mivel 5 nap telt el Pacsirta elutazása óta, ezért az apa izgatottan bontja ki a levelet. Az apa mindig akkurátus, most ezzel ellentétben feltépi a levelet, el is szakítja. Az apa izgalma abból fakad, hogy várakozással van tele, hiányzik neki a lánya és várja, hogy esetleg történt e vele valami izgalmas. Orosz Olga jut eszébe, hogy ő nem tudná megérteni Pacsirta levelét, mivel más az értékrendjük. Rádöbben arra, hogy lányának sohasem lesz olyanokban része, mint Olgának.
Pacsirta valójában nem írja le és nem osztja meg szüleivel valódi problémáit, csak felszínesen ír, mintha kötelező lenne. Stílusában érződik a kényszer.
9. fejezet: metaforikus időjárás változás („vihar közeledik”). Ákos pénzt nyer és iszik. Elfojtott fájdalmai felerősödnek. Abszurd gondolatai, érzései támadnak, meg akarja ölni Cifra Gézát. Hazaérve a pénzt szétszórja, nagy a felfordulás, ami a bennük lévő „összevisszaságot” is jelképezi. Vajkay Ákos részeg állapotában feltör a tudatalatti, kimondja a valós problémát, nyíltan beszél Pacsirta csúfságáról és úgy gondolja, talán jobb lenne neki is és nekik is, ha a lány nem is volna. Az anya védi gyermekét. Ákosban végül győz a kötelességtudat, az erkölcsileg helyes magatartás, legyőzi tudatalattiját, vállalja sorsát.
Állomáson, Pacsirtára várva: sokáig várnak,
a regény eleji rémálom visszatér. Apa „vérben” látja lányát (előző nap az apa Pacsirta halálát kívánta).
Az anya azt gondolja, hogy hamarabb leszállt valahol és kóborol. Mindketten aggódnak, szenvednek. Végül megérkezik Pacsirta és egy kalitkát hoz magával, amely egy furcsa, többértelmű szimbólum. A bezárt galamb éppolyan csúnya, mint ő, mégsem mondhatjuk biztosra, hogy az ő rabságát jelképezné ez a ketrec. A szülők azok, akik igazán be vannak zárva sorsukba, ebbe az örömtelen, nyomorúságos és kilátástalan életbe.
Zárlat:
A szülőket is, Pacsirtát is hálószobájukban látjuk, mindkét ágy fölött szimbolikus festmény:
a szülőké fölött a keresztre feszített Jézus
Pacsirtáé fölött Piéta (Mária halott gyermekét tartja ölében)
párhuzam a szülők szenvedésével. Pacsirta, mint nő halálra van ítélve. Szenvedéssel összefügg, hogy az ember nem váltható megaz emberi lét céltalan.
„Ágya fölött, akár szüleinek ágya fölött a Jézus, egy Mária-kép lógott, a boldogságos szent Szűz képe, ki térdein nagy, halott gyermekét ringatta, és szívére mutat, melyet az anyai fájdalom hét tőre ver át. Kislánykora óta hallotta ez buzgó, gyermeteg imáit, mint szüleiét a megfeszített Jézus. Pacsirta egy pillanatban feléje emelte mind a két karját, heves mozdulattal, melyet azonnal elfojtott. Csak türelem. Vannak, kik sokkal többet szenvednek.
Feküdt az ágyon, még mindig hunyt szemmel, ezen a meddő, hideg leányágyon, melyen még nem történt semmi, csak aludt, betegeskedett, nyomta terhével lefelé, mint hulla a ravatalt.”
A regény semmit nem vesztett aktualitásából közel száz év alatt, hiszen általános emberi problémát elemez megrendítő erővel. Az olvasót arra ösztönzi, hogy nézzen szembe sorsával, illetve a fiatalabb generációnak figyelmeztetés is lehet, az elvárásoknak való kényszerű megfelelés tönkreteheti a saját és a környezetünk életét.