A légzés jelentősége
A légzőrendszer feladata a életfolyamatokhoz szükséges oxigén felvétele, a lebontó folyamatokból származó szén-dioxid leadása, a gázcsere és a légcsere lebonyolítása.
A légzőrendszer részei
A z orrüreg a felső légutak kezdeti szakasza. Az orrüregen keresztül történő légzés sokkal kedvezőbb, mert az itt található csillós hengerhám megtisztítja, a benne futó dús érhálózat felmelegíti, míg az ide vezető könnycsatornák párával telítik a belélegzett levegőt.
A garatnál keresztezi egymás a táplálék és a levegő útja. Légzéskor a lágy szájpad zár a szájüreg felé. Összeköttetésben áll a belső füllel a fülkürtön keresztül, ezért a torokgyulladás könnyen okozhat középfülgyulladást is.
A gégén keresztül vezet a légcső. Itt történik a hangképzés.
A légcső az alsó légutak kezdeti szakasza. Egy olyan 10-15 cm hosszú cső, melyet C-alakú porcok merevítenek. Benne a levegő szabadon áramolhat, belül csillós hám borítja, aminek szerepe van a melegítésben és a tisztításban.
A főhörgők a légcső kettéágazása a jobb és a bal tüdőfélbe.
A tüdő áll a hörgőkből, a hörgőcskékből és a léghólyagocskákból. A mellüregben található szerv légzőfelülete 150 m2. A tüdőfelek lebenyekből állnak (a jobb 3, a bal 2 lebenyből). A léghólyagocskákat beszövik a hajszálerek, ezek által történik a külső gázcsere.
A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés
A légcsere fizikai folyamat, mely során a légzőszerv és a külvilág cserél levegőt. Részei a be- és kilégzés.
A gázcsere szintén fizikai folyamat, mely mindig bekövetkezik két különböző nyomású gázokat tartalmazó tér között. Eredménye a gázok koncentrációjának kiegyenlítődése. A külső gázcsere a légzőszerv és a hajszálerek között zajlik a léghólyagocskákban. Ennek során az oxigén a tüdőből a vérbe, a szén-dioxid a vérből a tüdőbe diffundál. A belső gázcsere a hajszálerek és a szövetek között zajlik, ennek során az oxigén a vérérből a szövetnedvbe jut, így eljut a sejtekhez; a szén-dioxid a sejtekből a szövetnedvbe jut, így a vérbe kerül.
A sejtlégzés kémiai folyamat, a sejtek biológiai oxidációval energiát szabadítanak fel, miközben oxigént használnak el és szén-dioxidot termelnek.
A belégzés és a kilégzés
A tüdőnek nincsenek izmai, ezért önálló mozgásra nem képes, a be- és kilégzéshez azonban szükséges a tüdő térfogatának megváltoztatása. A tüdő térfogatváltozását egy kétlemezű hártya biztosítja: a tüdő felszínéhez tapadt belső vagy zsigeri hártya, valamint a mellkas belső falához tapadt külső vagy fali hártya. A kettő között egy vékony folyadékhártya található, ami összetartja őket. Ez idézi elő azt, hogy a tüdő követi a mellkas térfogatváltozásait. A mellkas térfogatát a rekeszizom és a bordaközi izmok képesek megváltoztatni.
A belégzés aktív folyamat, energiát igényel. Ennek során a légzőizmok megfeszülnek, a rekeszizom ellaposodik, a bordaközi izmok megfeszülnek, ezáltal a mellkas megemelkedik, a mellüreg térforgata nő. A tüdő követi a mellkas mozgását, így az is kitágul, benne a nyomás csökken, a kinti nagyobb nyomású levegő a légcsövön keresztül a tüdőbe áramlik.
A kilégzés passzív folyamat, nem igényel energiát. Ennek során a légzőizmok elernyednek, a rekeszizom feldomborodik, a bordaközi izmok elernyednek, ezáltal a mellkas lesüllyed, a mellüreg térfogata csökken. A tüdő követi a mellkas mozgását, így az is bedomborodik, benne a nyomás nő, a benti nagyobb nyomású levegő a légcsövön keresztül a külvilágba áramlik.
Az orr szerepe a légzésben
Kívülről bőr, belülről nyálkahártya borítja. Belső felületen csillós hengerhám. Melegíti, nedvesíti, tisztítja a beáramló levegőt.
A vitálkapacitás
Vitálkapacitásnak nevezzük az erőltetett kilégzés utáni erőltetetten belélegzett levegő térfogatát, illetve az erőltetett belégzés utáni erőltetett kilégzés levegőtérfogatát. Normális értéke 4-5,5 dm3, de mennyisége a sporttal növekszik, a nőknek alacsonyabb a férfiaknál. A vitálkapacitást spirométerrel lehet mérni.
A hangképzés vagy fonáció
A hangképzés szerve a gége, mely során az emberi fül számára hallható rezgésszámú hangokat képez. A hangképzés kilégzéshez kötött, a kilélegzett levegő hatására a hangszalagok rezgésbe jönnek, ezek megrezegtetik a levegőt, ez a hang. A hangszalagok a pajzsporcról erednek és a kannaporcon tapadnak meg. A hangrést a gége harántcsíkolt izami a kannaporcok mozgatásával tudják szűkíteni, tágítani. A gége helyzete, felépítése befolyásolja az artikulált hangképzést, ezért mindenki más-más hangszínnel rendelkezik.
A légzés szabályozása
A belégzés folyamatát a vér kémiai összetételének megváltozása indítja meg. A vér szén-dioxid-koncentrációjának növekedése ingerli a nyúltagy belégzőközpontját. Ha az oxigén mennyisége csökken, akkor az aortában lévő kemoreceptorok jeleznek. A kilégzést a nyúltagyban lévő kilégzőközpont indítja meg, mikor a léghólyagocskák fala túlságosan feszül, ezt mechanoreceptorok jelzik. A légzés vegetatív működés, a szabályozásban a híd is fontos szerepet játszik, főleg a ki- és belégzés összehangolásában.
A légzőrendszer betegségei
A megfázás, a nátha során a torok vagy a garat nyálkahártyája tartósan lehűl, a váladéktermelés megnő. Jellemző, hogy az orr eldugul.
A torok- és mandulagyulladást vírus- vagy baktériumfertőzés okozza. Gyakran jár együtt középfülgyulladással. Tünetei a torokfájdalom, mely nyeléskor fokozódik, fejfájással, lázzal is járhat. A mandulákat csak akkor szabad eltávolítani, ha túl gyakran gyulladnak be.
A légcsőhurut vagy hörghurut a légcső gyulladásos megbetegedése. Nemcsak kórokozók okozhatják, hanem a szennyezett levegő, a dohányfüst is.
A szénanátha allergiás eredetű, valamilyen allergén anyag váltja ki, pl. virágpor, állati szőr. Általában könnyezés, szemviszketés kíséri.
Az influenzát vírusfertőzés okozza. Elesettséggel, lázzal, végtagfájdalommal jár. Kezelni a láz csillapításával, sok meleg tea fogyasztásával, ágynyugalommal lehet.
Az asztma rohamszerűen jelentkező köhögés, nehézlégzés, a kilégzés nehezített. Általában allergia vagy a felső légutak fertőzése okozza, azonban könnyen és gyorsan kezelhető.
A tüdőtágulás során a a tüdő léghólyagocskáinak fala átszakad, nagyobb légzsákok jönnek létre, csökken a terület, melyen gázcsere történikm nehezebbé válik a légzés.
A tüdőgyulladás okozója lehet baktérium, vírus, mérgező anyag. Akkor következik be, ha a légúti fertőzés átterjed a tüdőre, hatására a léghólyagocskákban gyulladásos váladék termelődik.
A tuberkolózist vagy gümőkórt a tbc-baktérium okozza, melyek elpusztítják a tüdőszövetet, helyén üreg keletkezik. Legtöbbször tartós köhögést, vért is tartalmazó köpetet, hőemelkedést okoz. Azonban rendszeres tüdőszűréssel már kezdeti állapotában kimutatható, eredményesen gyógyítható. Megelőzése érdekében a BCG nevű védőoltást kapjuk.
A tüdőrák a tüdő legsúlyosabb betegsége, általában a dohányzás következménye. Csak időben elvégzett műtéttel lehet gyógyítani. A cigarettafüst komoly elváltozásokat okoz a tüdőben, a füstgázok okozhatják a légcső gyulladását, valamint belülről rátapad a léghólyagocskák falára, csökkente a légzőfelületet. Azonban az aktívan dohányzók mellett a passzív dohányosok is veszélyben vannak. A rendszeres tüdőszűréssel időben észrevehető.