Történelem érettségi

Magyar történelem 895-1790-ig

Honfoglalás:

  • Kárpát-medence a honfoglalás előtt:
  • nyugati rész: Keleti Frank Birodalom része
  • északnyugati rész: Morva Állam része
  • déli és erdélyi részek: Bolgár Birodalom része
  • Etelközből induló kalandozások során Kárpát-medence megismerése tervszerű letelepülés a Vereckei-hágón át, 895-ben, Árpád vezetésével
  • először a morvák, majd bajorok kiverése Pannónia elfoglalása (Dunántúl, Dráva-Száva köze, Bécsi-medence)
  • Bajor visszavágás a Duna mentén, de Pozsony közelében vereség szilárd haza
  • további portyák a kárpát-medencéből nyugat felé cél: zsákmányszerzés
  • előny a magyaroknak: nyugati államok széttagoltsága és számukra ismeretlen nomád harcmodor
  • I. Henrik szász uralkodó adófizetéssel vásárol békét, amit később megtagad és Merseburgnál páncélos seregével legyőzi a magyarokat 933-ban
  • folytatódó rabló hadjáratok, de Henrik fia I. Ottó Augsburgnál győzelmet arat 955-ben kalandozások befejeződése

Géza fejedelem és I. Szent István:

  • Árpád utódai a szeniorátus (nemzetség legidősebb férfi tagja) alapján követik egymást
  • Géza (Árpád dédunokája) törzsfők hatalmának fegyveres megtörése
  • nyugati támadások kivédése hittérítők hozatása, I. Ottótól Quedlinburgből
  • Fia, Vajk (István) számára Gizella, bajor hercegnő rokonság az császári uralkodócsaláddal
  • Géza halálára már az ország nagy része az Árpádok kezében
  • hatalmi ellentét: István (primogenitúra)  Koppány (szeniorátus)
  • István győzelme a Gizella által behozott lovagok segítségével
  • korona II. Szilveszter pápától 1000 és 1001 fordulóján Esztergomban Mo. keresztény királyság lesz
  • I. Szent István tevékenységei:
  • egyházszervezet kialakítása: egyházmegyék (püspökségek) megszervezése
  • tized fizetése (termés egytizede az egyházmegyéké)
  • minden tíz falu építsen templomot
  • törvények a pogányság kiszorítására
  • esztergomi püspökséget érsekséggé emeli magyar egyház függetlenítése a birodalmitól
  • magyar egyház élén: esztergomi érsek
  • bencés rend (térítés és tanítás) segítése
  • területi alapú közigazgatás: a vármegye
  • vármegye központja: királyi vár
  • vármegyék élén: megyésispán
  • királyi várak környéke: varispánság, élükön az ispán
  • királyi udvar ispánja: nádorispán (legmagasabb világi méltóság)
  • vármegyék területén élő szabad birtokosok: szerviensek (közvetlen a királynak alárendelt)

I. Szent László és Könyves Kálmán:

  • évtizedes trónviszályok után I. (Szent) László a trónon
  • kihasználta az invesztitúraharcot István, Imre, Gellért szentté avatása
  • szilárd hatalom Horvátország meghódítása
  • keletről betörő nomádok visszaverése
  • Zágráb központtal új püspökség
  • egykori törzsi vezetők és lovagok leszármazottai: nagybirtokos réteg növekvő birtokok szabadfok függőségbe vonása szabadok lesüllyedése új alávetett réteg
  • a szabadok, akik el akarták kerülni az alávetést a peremterületekre menekültek: kóborlók
  • szigorú törvények szükségessége: egyház erősítése és magántulajdon védelme (a kóborlók gyakran loptak)
  • László halála után Könyves Kálmán
  • hódítások: dalmát városok (Trau, Zára) és Halics
  • belső rend megszilárdítása: törvények magántulajdon védelme, de Lászlóhoz képest enyhébben
  • kóborlók erőszakos letelepítése (csakúgy, mint Lászlónál)

II. András és az Aranybulla:

  • trónharcok után kerül hatalomra
  • mértéktelen birtokadományok, már várbirtokokat/várakat is veszélyben a királyi hatalom
  • pénzügyi nehézségek fedezése regálékból származó bevételek és pénzrontás
  • új méltóság: tárnokmester (királyi jövedelmek kezelése)
  • birtokállomány hiánya miatt válságban a királyi haderő főurak bandériumait veszi igénybe főurak megerősödése új réteg: bárók
  • bárók hatalmuk alá vonják a szervienseket és várjobbágyokat elégedetlenség
  • Székesfehérvár, 1222, Aranybulla:
  • tiltja a vármegyék adományozását, méltóságok halmozását, idegenek birtokszerzését
  • szerviensek: adómentesség; nem foghatóak el bírói engedély nélkül; engedély nélkül a király sem szállhat meg birtokaikon; szabad végrendelkezés; csak az ország védelmében hadkötelesek, külföldön a király pénzén

IV. Béla és a tatárjárás (1241-1242):

  • II. András fia, szembement apja politikájával: királyi birtokok visszavétele minden vezető réteggel szembe kerül a tatár veszedelem hírére is ellenségesek az uralkodóval
  • kun haderő menekülése a mongolok (tatárok) elől beengedés az országba tovább romlik az uralkodó és alattvalói kapcsolata
  • nincs segítség a többi keresztény uralkodótól (csak az osztrák őrgróftól)
  • 1241-ben Batu kán a Vereckei- hágón 60 000 katonával, Lengyelországon és Erdélyen keresztül további katonákkal tör az országra, eközben Pesten Kötöny kun király merénylete és a kun sereg kivonulása dél felé az ország kiszolgáltatott
  • 1242. április 11-én Pest alatt Muhi közelében teljes magyar vereség Béla Trau várába menekül
  • csak a kővárak álltak ellen, a tatár sereg 1242-ben vonul ki
  • 2. honalapítás a hatalmas emberveszteség miatt külföldi behívás
  • IV. Béla politikája változik: adományok, kötelező várépítés
  • növekvő bárói befolyás kisbirtokosok bekebelezése familiaritás
  • királyi vármegye bomlásnak indul szerviensek nehéz helyzetben nemesi vármegye megalakulása (ugyanaz a feladata, mint a királyinak)
  • szerviensek jogi helyzete megszilárdul: szerviensek nemesek

Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond

  • Árpád-ház kihalása után Anjou-ház I. Károly a trónon
  • tartományúri hatalom felszámolása, de az erőseket nem háborgatja (Csák Máté)
  • tartományúri hatalom felszámolásával megnő a királyi birtokállomány
  • személyhez hű bárói réteg méltóságokat és földeket (honorbirtok) kapnak
  • erős királyi bandérium
  • nemesfémbányászat fejlődése földesúri birtokokon is, a bányabér (urbura) harmadáért
  • legnagyobb haszon: királyi nemesfém-monopólium
  • Magyarország Európa fő aranytermelője
  • értékálló aranypénz veretése, majd kapuadó a pénzbeváltás pótlására
  • árutermelés révén létrejönnek a nagy önállósággal rendelkező szabad királyi városok és bányavárosok, valamint a korlátozott önállósággal bíró mezővárosok
  • harmincadvám: távolsági kereskedelem adóztatása
  • dinasztikus politika: Lajos a lengyel trónt, András a nápolyi trónt örökli
  • Andrást meggyilkolják Lajos háborút indít a nápolyi trónért
  • I. Nagy Lajos rengeteg haburút viselt hűbéres államok az ország körül
  • III. Kázmér halálával Lajosé a lengyel trón perszonálunió
  • harc a bogumil eretnekek ellen pécsi egyetem
  • az eredménytelen hadjáratok és a pestis okozta feszültség levezetésére országgyűlés
  • 1351-es törvények:
  • Aranybullában megfogalmazott nemesi jogok megújítása
  • szabad örökítés jogának elvétele
  • királyi földbirtok biztosítása háramlási jog (ha fiúágon kihal a nemzetség, a birtok a királyé)
  • törvényesített ősiség megóvja a birtokot a báróktól
  • kilenced bevezetése (a földesúr szedi be)
  • kialakul a jogilag egységes, szabad költözésű jobbágyság
  • trónviszályok után Luxemburgi Zsigmond a trónon
  • nemességre támaszkodik a bárókkal szemben
  • támogatja a városokat
  • új ellenség 1390-től: oszmán-törökök ellentámadás: Nikápolynál magyar vereség
  • a vereség után Timur Lenk hadai legyőzik a törököket idő a védelem megszervezésére
  • folyamatos védelem kell déli végvárvonal és telekkatonaság (33 jobbágytelek után egy katona, de ez nem valósul meg teljesen)
  • ütközőzónák: Havasalföld, Moldva, Bosznia, Szerbia Nándorfehérvár magyar kézre kerül

 

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás

  • Hunyadi Jánost Zsigmond emelte fel és I. Ulászlót támogatva került a bárók közé
  • címei: szörényi bán, temesi ispán, erdélyi vajda, nándorfehérvári kapitány
  • ő rendelkezett az ország haderejének jelentős részével, eredményesen védekezett a török ellen
  • 1442, marosszentimrei vereség, de a lakosságot fegyverbe szólítva győzelem
  • 1443, támadás Drinápoly felé, de visszavonulás a tél beálltával (hosszú hadjárat)
  • 1444, béke a törökkel, de ezt megszegve Hunyadi és Ulászló támadást indítanak Várnánál magyar vereség
  • 1453, Szerbia török kézen
  • 1456, Nándorfehérvár ostrom alatt Hunyadi és Kapisztrán János a vár segítségére indulnak
  • a hajózárat áttörve magyar győzelem
  • Hunyadi később pestisben hal meg
  • a Hunyadi liga és középnemesség támogatásával Hunyadi Mátyás kerül a trónra
  • az első időszakban adományok és együttműködés a rendekkel
  • újra török támadás a déli végvárrendszer ellen visszaveszi a töröktől Jajca várát, Boszniát kettéosztják (északi: magyar, déli: török)
  • miután kiváltja a koronát III. Frigyestől függetleníti magát a rendektől; egyedül a tőle függő hivatalokat erősíti, a rendi hivatalok szerepe csökken
  • kapuadó helyett füstpénz beérkezett adók növelése
  • legnagyobb bevétel: rendkívüli hadiadó
  • állandóan fegyverben tartott, zsoldos hadsereg, ami közvetlenül az uralkodó irányítása alatt áll: fekete sereg hatalmas költségeket emészt fel
  • török ellen csak védekezés (végvári rendszer erősítése)
  • háború a cseh trónért a morvaországi és sziléziai rendek cseh királlyá választják, de Csehországgal nem boldogul kompromisszumos béke Ulászlóval (2 király)
  • III. Frigyes nem ismeri el cseh királynak, ezért támadás Ausztria ellen (Mátyás haláláig)
  • kísérlet a német-római császári címre, de sikertelen
  • felesége: Beatrix reneszánsz meghonosítása

A mohácsi vész, a 3 részre szakadás, a várháborúk és a berendezkedés:

  • Hunyadi Mátyás után fia helyett II. (Jagelló) Ulászló hatalma feltétele: szakítani Mátyás politikájával (pl. nem szed rendkívüli hadiadót és betartja a rendi jogokat) királyi hatalom gyengülése anyagilag is nem erősítik a déli végvárvonalat
  • II. Ulászló közeledése a Habsburgokhoz növekvő Oszmán Birodalom ellenséggé válása
  • II. Ulászló fia, II. Lajos uralkodása alatt a királyi hatalom tovább gyengül (belpolitikai zavar)
  • Szulejmán szultán támadása cél: végvárvonal gyengítése Nándorfehérvár elfoglalása 1521-ben
  • magyar kormányzat egyetlen érdemi lépése: Tomori Pál kalocsai érsek Délvidéki kapitánnyá tétele
  • Tomori kisebb sikereket arat (Szávaszentdemeter) és hozzálát a végvárak erősítéséhez, de a helyzeten már nem javít
  • Szulejmán átkel a Dunán, elfoglalja Péterváradot, majd 1526. augusztus 29-én teljes vereséget mér a magyar seregre (a király is meghal)
  • Szulejmán felér Budára kirabolják, majd októberben kivonulnak az ország védtelen
  • II. Lajos halála után a köznemesség jelöltje, Szapolyai János erdélyi vajda tart igényt a koronára 1526. novemberében I. János néven megkoronázzák Székesfehérváron
  • vele szemben a főnemesség decemberben I. Ferdinándot választja királlyá Pozsonyban
  • Ferdinánd (a bátyja, V. Károly) segítségével Tokajnál legyőzi Szapolyait Szapolyai a törökhöz fordul és később hűbérese lesz
  • Szulejmán hadjárata Ferdinánd ellen (1529) Szapolyainak adja a budai várat, majd kivonul
  • 1539-ben újabb török támadás több kisebb vár után Kőszeg ostroma
  • az Oszmán Birodalom és a Habsburg Birodalom közt állandósultak a háborúk
  • Magyarországon eközben vágy az ország egyesítésére 1538,váradi béke János és Ferdinánd között titokban (János lemond utódai királyi jogáról)
  • DE, 1540-ben megszületik János fia, János Zsigmond, akit királlyá választanak Ferdinánd ostrom alá veszi Budát Fráter György hívja Szulejmánt, aki megszállja Budát, de átengedi János Zsigmondnak a keleti országrészt 3 részre szakadás
  • Fráter György Ferdinándnak akarja adni a keleti részt (gyalui egyezmény); feltétel: Buda visszafoglalása sikertelen
  • György 1551-ben megkezdi a feltétel nélküli átadást rövid időre Ferdinándé a kelet
  • szultáni hadjárat a hűbér visszaállítására 1552-ben Eger ellenáll, de török kézre kerül Drégely, Temesvár és Szolnok
  • 1566, magyarországi török hadjárat Bécsért Szigetvár ostroma közben meghal Szulejmán
  • a hatalmi egyensúly miatt habsburg-török béke: drinápolyi béke, 1568-ban (átmeneti állapot)

Magyar Királyság:

  • Adriától Erdélyig húzódik
  • megőrizi a magyar államiságot és rendi jogokat; uralkodói a Habsburgok
  • új végvárvonal kisebb (Pápa, Tokaj) és nagyobb (Eger, Győr) várak
  • a Hódoltság végvárai elleni harcban új réteg alakul: vitézlő rend portyázás (megélhetést jelenti)
  • a magyar országgyűlés és a uralkodó együtt hoz törvényeket
  • államigazgatás tisztségeire magyar nemesek kerülnek (uralkodói kinevezés)
  • rendek valódi ereje: nemesi vármegye
  • érvényesül a rendi dualizmus
  • Ferdinánd új hivatalokat hoz létre
  • Magyar Kancellária és Magyar kamara
  • az egész birodalomra kiterjedő Udvari Haditanács

Hódoltság:

  • Buda elfoglalása után épül ki (1541)
  • engedmények és helyi szokások/adóviszonyok figyelembe vétele
  • legnagyobb területi egységek: vilajet; élükön a beglerbég (pasa)
  • kisebb egységek: szandzsák; élükön a bég
  • Hódoltság élén: budai pasa (budai vilajet vezetője)
  • Alföld mezővárosai khász (szultáni) birtokok
  • magyar nemesség elűzése szpáhi birtokok
  • török végvárvonal kiépülése
  • várak és városok törökké válása minaretek, dzsámik és fürdők

Erdélyi Fejedelemség és etnikai/vallási helyzet:

  • János Zsigmond visszahívása hűbéres viszony a törökkel
  • lemond a királyi címről, helyette erdélyi fejedelem Erdélyi Fejedelemség
  • erős fejedelmi hatalom, mert a nemesek birtokai kisebbek
  • egyházi birtokokat Fráter György már szekularizálta
  • tagolt rendi társadalom (székelyek, szászok, magyarok) politikai megosztottság
  • az erdélyi országgyűlés nem képez ellensúlyt a központi hatalomra
  • felekezeti tagoltság:
  • Partium és magyar megyék: kálvinizmus
  • szászok: lutheránus
  • székelyek: katolikus
  • 1568, tordai országgyűlés: katolikus, evangélikus, kálvinista és unitárius szabad vallásgyakorlás (a románok által gyakorolt ortodox csak megtűrt) békés együttélés

Bethlen Gábor fejedelemsége:

  • Báthory Gábort félreállítva Bethlen Gábor lesz a fejedelem Erdélyben
  • jó viszony a törökkel béke biztosítása
  • szilárd kormányzat megteremtése fejedelmi hatalom és gazdaság erősítése (földek visszavétele, adók növelése, bányászok behívása, függetleníti magát a rendektől)
  • gazdaságpolitikája merkantilista jellegű vámokkal védi a hazai termelést, de a legjelentősebb termékekre állami monopólium (kizárólagos jog)
  • bekapcsolódás a 30 éves háborúba a rendek magyar királlyá választják, de nem fogadja el (török és habsburg elégedetlenség) cserébe a királyi címért 7 kelet-magyarországi vármegyét kap

Katolikus megújulás és reformáció Magyarországon:

  • reformáció terjedését lehetővé tette a hívek csalódása az elvilágiasodó egyházban
  • lutheri irányzat:
  • szász városok és bárói udvarok, később felvidéki városok
  • kálvini irányzat:
  • magyarság jelentős része közel állt a magyar rendi gondolkodáshoz
  • a Hódoltságban is elterjed
  • magyar református központ: Debrecen (kálvinista Róma)
  • unitárius irányzat:
  • Szervét Mihály követői
  • Erdélyben szerveződnek egyházzá
  • jelmondat: „Egy az isten!”
  • mivel a Habsburgok katolikusok, a velük szembeni rendek reformátusok lesznek
  • a reformáció kulturális hatásai:
  • Károli Gáspár lefordítja a teljes Bibliát (Vizsoly, 1594)
  • nyomdák: Sárvár, Debrecen, Sárospatak
  • főiskolák: Gyulafehérvár, Kolozsvár, Debrecen, Várad, Sárospatak
  • XVI. századra visszaszorul a katolicizmus a rendek szemében: katolikus egyház = Habsburg-abszolutizmus
  • katolikus megújulási mozgalom fő alakja: Pázmány Péter; kálvinista családból származik és kiáll a rendi jogokért kibékíti a rendi gondolkodást a katolicizmussal
  • nagy szerepet szán az oktatásnak nagyszombati egyetem (ELTE elődje)

Zrínyi Miklós:

  • Magyarország egyik legnagyobb birtokosa, a szigetvári hős dédunokája
  • szorgalmazza a török kiűzését kezdetben a dinasztiától, majd II. Rákóczi Györgytől várja
  • jelentős szerepet szán a rendeknek műveiben: önálló magyar hadsereg szükségességét
  • II. Rákóczi György lengyel hadjáratának kudarca bosszúhadjárat Erdély pusztulása Habsburg beavatkozás!
  • halála után Apafi Mihály a fejedelem már nincs elég erő a magyar rendek támogatásához
  • a Habsburg beavatkozás miatt török támadás Magyarország ellen Érsekújvár török kézen (1663)
  • Zrínyi lesz a magyar főparancsnok 1664, téli hadjárat eszéki híd felégetése (török utánpótlás elvágása)
  • I. Lipót békét akar Magyarországon nem támogatja Kanizsa ostromát
  • Ahmed lerombolja Új-Zrínyivárat, majd Zrínyit lecserélik Montecuccoli olasz hadvezérre
  • fényes magyar győzelem Szentgotthárdnál (1664)
  • győztes csaták, de (a franciákkal vívott háború miatt) béke a törökkel vasvári béke, 1664 a meghódított várakat török kézen hagyja Zrínyi Habsburg ellenes szervezkedése, de egy vadászat során később meghal (1664. november) a rendek merényletre gyanakodnak

A török kiűzése Magyarországról:

  • XI. Ince pápa nyomására küzdelem az ország felszabadításáért (a pápa nyomására XIV. Lajos is felfüggesztette a háborút) törökellenes szövetség: Szent Liga, 1684 (Habs. Bir., Lengyelország, Velence)
  • kurucok csatlakozása a császári sereghez (könnyűlovasság)
  • politikailag kedvezőtlen helyzet nincs önálló magyar haderő a rendek nem csatlakoztak szervezetten (Zrínyi erre hívta fel a figyelmet)
  • a keresztény hadak beveszik Esztergomot (1683), majd visszafoglalták Budát (1686) a császári hadak előretörnek és a mohácsi sík közelében győzelmet aratnak
  • XIV. Lajos a Habsburg térnyeréstől félve a Rajnánál hátba támadja a császárt török ellentámadás lehetősége ismét háború Magyarországon

Mária Terézia és II. József

  • Mária Terézia nem volt a felvilágosodás híve, de fontosnak vélte a fejlődést és az alattvalókkal való törődést tanácsosai már az új szellem hívei
  • a kereskedők kiviszik a haszon nagy részét az országból választás: letelepedés vagy kereskedelmi jogmegvonás
  • nagyhatalmi állás biztosítéka az állandó hadsereg Csehországban és az osztrák örökös tartományokban a kiváltságos réteg is adózik
  • a magyar rendek visszautasítják a nemesség megadóztatását 1754, vámrendelet (kettős vámhatár)
  • bővülő mezőgazdaság nagybirtokok bekapcsolódása majorságaik növelése a jobbágyok rovására robot mennyiségének növelése és teleki állomány csökkenése 1767, úrbéri rendelet (Urbárium): földek arányának és a robotnak a maximalizálása
  • 1777. Ratio Educationis: oktatás elősegítése (pl. állami tantervvel); cél: hasznos polgárok
  • Mária Terézia fia, II. József magáévá tette a felvilágosodás eszméit: az alattvalók érdekében uralkodik, a nemesi kiváltságok idejétmúltak, károsnak tartja az egyházak politikai befolyását
  • jelentősnek tartotta a reformokat, amikhez nem kért támogatást nem koronáztatja magát magyar királynak és nem hívja össze az országgyűlést
  • engedélyezi a céhen kívüli iparűzést
  • csak egy vékony réteg támogatja: jozefinisták
  • 1781, türelmi rendelet: szabad vallásgyakorlat az evangélikusoknak, reformátusoknak és ortodoxoknak (számukra nyitottak a hivatalok); szerzetesrendek feloszlatása (kivéve, ha gyógyítanak vagy tanítanak); plébániák számának növelése
  • 1785, jobbágyrendelet: jobbágyság röghöz kötésének megszűntetése+ mesterségek tanulása
  • 1784, nyelvrendelet: latin helyett német az államnyelv
  • 1887, háború az Oszmán Birodalom ellen kudarcok össznépi elégedetlenség Osztrák Németalföld lázadása elszakadás Belgium megszületése
  • francia forradalommal lezárul a felvilágosult abszolutizmus
  • halálos ágyán visszavonja rendeleteit, kivéve a türelmi,- és jobbágyrendeletet, valamint az alsópapságot támogató rendeleteket

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük