Honfoglalás:
- Kárpát-medence a honfoglalás előtt:
- nyugati rész: Keleti Frank Birodalom része
- északnyugati rész: Morva Állam része
- déli és erdélyi részek: Bolgár Birodalom része
- Etelközből induló kalandozások során Kárpát-medence megismerése tervszerű letelepülés a Vereckei-hágón át, 895-ben, Árpád vezetésével
- először a morvák, majd bajorok kiverése Pannónia elfoglalása (Dunántúl, Dráva-Száva köze, Bécsi-medence)
- Bajor visszavágás a Duna mentén, de Pozsony közelében vereség szilárd haza
- további portyák a kárpát-medencéből nyugat felé cél: zsákmányszerzés
- előny a magyaroknak: nyugati államok széttagoltsága és számukra ismeretlen nomád harcmodor
- I. Henrik szász uralkodó adófizetéssel vásárol békét, amit később megtagad és Merseburgnál páncélos seregével legyőzi a magyarokat 933-ban
- folytatódó rabló hadjáratok, de Henrik fia I. Ottó Augsburgnál győzelmet arat 955-ben kalandozások befejeződése
Géza fejedelem és I. Szent István:
- Árpád utódai a szeniorátus (nemzetség legidősebb férfi tagja) alapján követik egymást
- Géza (Árpád dédunokája) törzsfők hatalmának fegyveres megtörése
- nyugati támadások kivédése hittérítők hozatása, I. Ottótól Quedlinburgből
- Fia, Vajk (István) számára Gizella, bajor hercegnő rokonság az császári uralkodócsaláddal
- Géza halálára már az ország nagy része az Árpádok kezében
- hatalmi ellentét: István (primogenitúra) Koppány (szeniorátus)
- István győzelme a Gizella által behozott lovagok segítségével
- korona II. Szilveszter pápától 1000 és 1001 fordulóján Esztergomban Mo. keresztény királyság lesz
- I. Szent István tevékenységei:
- egyházszervezet kialakítása: egyházmegyék (püspökségek) megszervezése
- tized fizetése (termés egytizede az egyházmegyéké)
- minden tíz falu építsen templomot
- törvények a pogányság kiszorítására
- esztergomi püspökséget érsekséggé emeli magyar egyház függetlenítése a birodalmitól
- magyar egyház élén: esztergomi érsek
- bencés rend (térítés és tanítás) segítése
- területi alapú közigazgatás: a vármegye
- vármegye központja: királyi vár
- vármegyék élén: megyésispán
- királyi várak környéke: varispánság, élükön az ispán
- királyi udvar ispánja: nádorispán (legmagasabb világi méltóság)
- vármegyék területén élő szabad birtokosok: szerviensek (közvetlen a királynak alárendelt)
I. Szent László és Könyves Kálmán:
- évtizedes trónviszályok után I. (Szent) László a trónon
- kihasználta az invesztitúraharcot István, Imre, Gellért szentté avatása
- szilárd hatalom Horvátország meghódítása
- keletről betörő nomádok visszaverése
- Zágráb központtal új püspökség
- egykori törzsi vezetők és lovagok leszármazottai: nagybirtokos réteg növekvő birtokok szabadfok függőségbe vonása szabadok lesüllyedése új alávetett réteg
- a szabadok, akik el akarták kerülni az alávetést a peremterületekre menekültek: kóborlók
- szigorú törvények szükségessége: egyház erősítése és magántulajdon védelme (a kóborlók gyakran loptak)
- László halála után Könyves Kálmán
- hódítások: dalmát városok (Trau, Zára) és Halics
- belső rend megszilárdítása: törvények magántulajdon védelme, de Lászlóhoz képest enyhébben
- kóborlók erőszakos letelepítése (csakúgy, mint Lászlónál)
II. András és az Aranybulla:
- trónharcok után kerül hatalomra
- mértéktelen birtokadományok, már várbirtokokat/várakat is veszélyben a királyi hatalom
- pénzügyi nehézségek fedezése regálékból származó bevételek és pénzrontás
- új méltóság: tárnokmester (királyi jövedelmek kezelése)
- birtokállomány hiánya miatt válságban a királyi haderő főurak bandériumait veszi igénybe főurak megerősödése új réteg: bárók
- bárók hatalmuk alá vonják a szervienseket és várjobbágyokat elégedetlenség
- Székesfehérvár, 1222, Aranybulla:
- tiltja a vármegyék adományozását, méltóságok halmozását, idegenek birtokszerzését
- szerviensek: adómentesség; nem foghatóak el bírói engedély nélkül; engedély nélkül a király sem szállhat meg birtokaikon; szabad végrendelkezés; csak az ország védelmében hadkötelesek, külföldön a király pénzén
IV. Béla és a tatárjárás (1241-1242):
- II. András fia, szembement apja politikájával: királyi birtokok visszavétele minden vezető réteggel szembe kerül a tatár veszedelem hírére is ellenségesek az uralkodóval
- kun haderő menekülése a mongolok (tatárok) elől beengedés az országba tovább romlik az uralkodó és alattvalói kapcsolata
- nincs segítség a többi keresztény uralkodótól (csak az osztrák őrgróftól)
- 1241-ben Batu kán a Vereckei- hágón 60 000 katonával, Lengyelországon és Erdélyen keresztül további katonákkal tör az országra, eközben Pesten Kötöny kun király merénylete és a kun sereg kivonulása dél felé az ország kiszolgáltatott
- 1242. április 11-én Pest alatt Muhi közelében teljes magyar vereség Béla Trau várába menekül
- csak a kővárak álltak ellen, a tatár sereg 1242-ben vonul ki
- 2. honalapítás a hatalmas emberveszteség miatt külföldi behívás
- IV. Béla politikája változik: adományok, kötelező várépítés
- növekvő bárói befolyás kisbirtokosok bekebelezése familiaritás
- királyi vármegye bomlásnak indul szerviensek nehéz helyzetben nemesi vármegye megalakulása (ugyanaz a feladata, mint a királyinak)
- szerviensek jogi helyzete megszilárdul: szerviensek nemesek
Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond
- Árpád-ház kihalása után Anjou-ház I. Károly a trónon
- tartományúri hatalom felszámolása, de az erőseket nem háborgatja (Csák Máté)
- tartományúri hatalom felszámolásával megnő a királyi birtokállomány
- személyhez hű bárói réteg méltóságokat és földeket (honorbirtok) kapnak
- erős királyi bandérium
- nemesfémbányászat fejlődése földesúri birtokokon is, a bányabér (urbura) harmadáért
- legnagyobb haszon: királyi nemesfém-monopólium
- Magyarország Európa fő aranytermelője
- értékálló aranypénz veretése, majd kapuadó a pénzbeváltás pótlására
- árutermelés révén létrejönnek a nagy önállósággal rendelkező szabad királyi városok és bányavárosok, valamint a korlátozott önállósággal bíró mezővárosok
- harmincadvám: távolsági kereskedelem adóztatása
- dinasztikus politika: Lajos a lengyel trónt, András a nápolyi trónt örökli
- Andrást meggyilkolják Lajos háborút indít a nápolyi trónért
- I. Nagy Lajos rengeteg haburút viselt hűbéres államok az ország körül
- III. Kázmér halálával Lajosé a lengyel trón perszonálunió
- harc a bogumil eretnekek ellen pécsi egyetem
- az eredménytelen hadjáratok és a pestis okozta feszültség levezetésére országgyűlés
- 1351-es törvények:
- Aranybullában megfogalmazott nemesi jogok megújítása
- szabad örökítés jogának elvétele
- királyi földbirtok biztosítása háramlási jog (ha fiúágon kihal a nemzetség, a birtok a királyé)
- törvényesített ősiség megóvja a birtokot a báróktól
- kilenced bevezetése (a földesúr szedi be)
- kialakul a jogilag egységes, szabad költözésű jobbágyság
- trónviszályok után Luxemburgi Zsigmond a trónon
- nemességre támaszkodik a bárókkal szemben
- támogatja a városokat
- új ellenség 1390-től: oszmán-törökök ellentámadás: Nikápolynál magyar vereség
- a vereség után Timur Lenk hadai legyőzik a törököket idő a védelem megszervezésére
- folyamatos védelem kell déli végvárvonal és telekkatonaság (33 jobbágytelek után egy katona, de ez nem valósul meg teljesen)
- ütközőzónák: Havasalföld, Moldva, Bosznia, Szerbia Nándorfehérvár magyar kézre kerül
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás
- Hunyadi Jánost Zsigmond emelte fel és I. Ulászlót támogatva került a bárók közé
- címei: szörényi bán, temesi ispán, erdélyi vajda, nándorfehérvári kapitány
- ő rendelkezett az ország haderejének jelentős részével, eredményesen védekezett a török ellen
- 1442, marosszentimrei vereség, de a lakosságot fegyverbe szólítva győzelem
- 1443, támadás Drinápoly felé, de visszavonulás a tél beálltával (hosszú hadjárat)
- 1444, béke a törökkel, de ezt megszegve Hunyadi és Ulászló támadást indítanak Várnánál magyar vereség
- 1453, Szerbia török kézen
- 1456, Nándorfehérvár ostrom alatt Hunyadi és Kapisztrán János a vár segítségére indulnak
- a hajózárat áttörve magyar győzelem
- Hunyadi később pestisben hal meg
- a Hunyadi liga és középnemesség támogatásával Hunyadi Mátyás kerül a trónra
- az első időszakban adományok és együttműködés a rendekkel
- újra török támadás a déli végvárrendszer ellen visszaveszi a töröktől Jajca várát, Boszniát kettéosztják (északi: magyar, déli: török)
- miután kiváltja a koronát III. Frigyestől függetleníti magát a rendektől; egyedül a tőle függő hivatalokat erősíti, a rendi hivatalok szerepe csökken
- kapuadó helyett füstpénz beérkezett adók növelése
- legnagyobb bevétel: rendkívüli hadiadó
- állandóan fegyverben tartott, zsoldos hadsereg, ami közvetlenül az uralkodó irányítása alatt áll: fekete sereg hatalmas költségeket emészt fel
- török ellen csak védekezés (végvári rendszer erősítése)
- háború a cseh trónért a morvaországi és sziléziai rendek cseh királlyá választják, de Csehországgal nem boldogul kompromisszumos béke Ulászlóval (2 király)
- III. Frigyes nem ismeri el cseh királynak, ezért támadás Ausztria ellen (Mátyás haláláig)
- kísérlet a német-római császári címre, de sikertelen
- felesége: Beatrix reneszánsz meghonosítása
A mohácsi vész, a 3 részre szakadás, a várháborúk és a berendezkedés:
- Hunyadi Mátyás után fia helyett II. (Jagelló) Ulászló hatalma feltétele: szakítani Mátyás politikájával (pl. nem szed rendkívüli hadiadót és betartja a rendi jogokat) királyi hatalom gyengülése anyagilag is nem erősítik a déli végvárvonalat
- II. Ulászló közeledése a Habsburgokhoz növekvő Oszmán Birodalom ellenséggé válása
- II. Ulászló fia, II. Lajos uralkodása alatt a királyi hatalom tovább gyengül (belpolitikai zavar)
- Szulejmán szultán támadása cél: végvárvonal gyengítése Nándorfehérvár elfoglalása 1521-ben
- magyar kormányzat egyetlen érdemi lépése: Tomori Pál kalocsai érsek Délvidéki kapitánnyá tétele
- Tomori kisebb sikereket arat (Szávaszentdemeter) és hozzálát a végvárak erősítéséhez, de a helyzeten már nem javít
- Szulejmán átkel a Dunán, elfoglalja Péterváradot, majd 1526. augusztus 29-én teljes vereséget mér a magyar seregre (a király is meghal)
- Szulejmán felér Budára kirabolják, majd októberben kivonulnak az ország védtelen
- II. Lajos halála után a köznemesség jelöltje, Szapolyai János erdélyi vajda tart igényt a koronára 1526. novemberében I. János néven megkoronázzák Székesfehérváron
- vele szemben a főnemesség decemberben I. Ferdinándot választja királlyá Pozsonyban
- Ferdinánd (a bátyja, V. Károly) segítségével Tokajnál legyőzi Szapolyait Szapolyai a törökhöz fordul és később hűbérese lesz
- Szulejmán hadjárata Ferdinánd ellen (1529) Szapolyainak adja a budai várat, majd kivonul
- 1539-ben újabb török támadás több kisebb vár után Kőszeg ostroma
- az Oszmán Birodalom és a Habsburg Birodalom közt állandósultak a háborúk
- Magyarországon eközben vágy az ország egyesítésére 1538,váradi béke János és Ferdinánd között titokban (János lemond utódai királyi jogáról)
- DE, 1540-ben megszületik János fia, János Zsigmond, akit királlyá választanak Ferdinánd ostrom alá veszi Budát Fráter György hívja Szulejmánt, aki megszállja Budát, de átengedi János Zsigmondnak a keleti országrészt 3 részre szakadás
- Fráter György Ferdinándnak akarja adni a keleti részt (gyalui egyezmény); feltétel: Buda visszafoglalása sikertelen
- György 1551-ben megkezdi a feltétel nélküli átadást rövid időre Ferdinándé a kelet
- szultáni hadjárat a hűbér visszaállítására 1552-ben Eger ellenáll, de török kézre kerül Drégely, Temesvár és Szolnok
- 1566, magyarországi török hadjárat Bécsért Szigetvár ostroma közben meghal Szulejmán
- a hatalmi egyensúly miatt habsburg-török béke: drinápolyi béke, 1568-ban (átmeneti állapot)
Magyar Királyság:
- Adriától Erdélyig húzódik
- megőrizi a magyar államiságot és rendi jogokat; uralkodói a Habsburgok
- új végvárvonal kisebb (Pápa, Tokaj) és nagyobb (Eger, Győr) várak
- a Hódoltság végvárai elleni harcban új réteg alakul: vitézlő rend portyázás (megélhetést jelenti)
- a magyar országgyűlés és a uralkodó együtt hoz törvényeket
- államigazgatás tisztségeire magyar nemesek kerülnek (uralkodói kinevezés)
- rendek valódi ereje: nemesi vármegye
- érvényesül a rendi dualizmus
- Ferdinánd új hivatalokat hoz létre
- Magyar Kancellária és Magyar kamara
- az egész birodalomra kiterjedő Udvari Haditanács
Hódoltság:
- Buda elfoglalása után épül ki (1541)
- engedmények és helyi szokások/adóviszonyok figyelembe vétele
- legnagyobb területi egységek: vilajet; élükön a beglerbég (pasa)
- kisebb egységek: szandzsák; élükön a bég
- Hódoltság élén: budai pasa (budai vilajet vezetője)
- Alföld mezővárosai khász (szultáni) birtokok
- magyar nemesség elűzése szpáhi birtokok
- török végvárvonal kiépülése
- várak és városok törökké válása minaretek, dzsámik és fürdők
Erdélyi Fejedelemség és etnikai/vallási helyzet:
- János Zsigmond visszahívása hűbéres viszony a törökkel
- lemond a királyi címről, helyette erdélyi fejedelem Erdélyi Fejedelemség
- erős fejedelmi hatalom, mert a nemesek birtokai kisebbek
- egyházi birtokokat Fráter György már szekularizálta
- tagolt rendi társadalom (székelyek, szászok, magyarok) politikai megosztottság
- az erdélyi országgyűlés nem képez ellensúlyt a központi hatalomra
- felekezeti tagoltság:
- Partium és magyar megyék: kálvinizmus
- szászok: lutheránus
- székelyek: katolikus
- 1568, tordai országgyűlés: katolikus, evangélikus, kálvinista és unitárius szabad vallásgyakorlás (a románok által gyakorolt ortodox csak megtűrt) békés együttélés
Bethlen Gábor fejedelemsége:
- Báthory Gábort félreállítva Bethlen Gábor lesz a fejedelem Erdélyben
- jó viszony a törökkel béke biztosítása
- szilárd kormányzat megteremtése fejedelmi hatalom és gazdaság erősítése (földek visszavétele, adók növelése, bányászok behívása, függetleníti magát a rendektől)
- gazdaságpolitikája merkantilista jellegű vámokkal védi a hazai termelést, de a legjelentősebb termékekre állami monopólium (kizárólagos jog)
- bekapcsolódás a 30 éves háborúba a rendek magyar királlyá választják, de nem fogadja el (török és habsburg elégedetlenség) cserébe a királyi címért 7 kelet-magyarországi vármegyét kap
Katolikus megújulás és reformáció Magyarországon:
- reformáció terjedését lehetővé tette a hívek csalódása az elvilágiasodó egyházban
- lutheri irányzat:
- szász városok és bárói udvarok, később felvidéki városok
- kálvini irányzat:
- magyarság jelentős része közel állt a magyar rendi gondolkodáshoz
- a Hódoltságban is elterjed
- magyar református központ: Debrecen (kálvinista Róma)
- unitárius irányzat:
- Szervét Mihály követői
- Erdélyben szerveződnek egyházzá
- jelmondat: „Egy az isten!”
- mivel a Habsburgok katolikusok, a velük szembeni rendek reformátusok lesznek
- a reformáció kulturális hatásai:
- Károli Gáspár lefordítja a teljes Bibliát (Vizsoly, 1594)
- nyomdák: Sárvár, Debrecen, Sárospatak
- főiskolák: Gyulafehérvár, Kolozsvár, Debrecen, Várad, Sárospatak
- XVI. századra visszaszorul a katolicizmus a rendek szemében: katolikus egyház = Habsburg-abszolutizmus
- katolikus megújulási mozgalom fő alakja: Pázmány Péter; kálvinista családból származik és kiáll a rendi jogokért kibékíti a rendi gondolkodást a katolicizmussal
- nagy szerepet szán az oktatásnak nagyszombati egyetem (ELTE elődje)
Zrínyi Miklós:
- Magyarország egyik legnagyobb birtokosa, a szigetvári hős dédunokája
- szorgalmazza a török kiűzését kezdetben a dinasztiától, majd II. Rákóczi Györgytől várja
- jelentős szerepet szán a rendeknek műveiben: önálló magyar hadsereg szükségességét
- II. Rákóczi György lengyel hadjáratának kudarca bosszúhadjárat Erdély pusztulása Habsburg beavatkozás!
- halála után Apafi Mihály a fejedelem már nincs elég erő a magyar rendek támogatásához
- a Habsburg beavatkozás miatt török támadás Magyarország ellen Érsekújvár török kézen (1663)
- Zrínyi lesz a magyar főparancsnok 1664, téli hadjárat eszéki híd felégetése (török utánpótlás elvágása)
- I. Lipót békét akar Magyarországon nem támogatja Kanizsa ostromát
- Ahmed lerombolja Új-Zrínyivárat, majd Zrínyit lecserélik Montecuccoli olasz hadvezérre
- fényes magyar győzelem Szentgotthárdnál (1664)
- győztes csaták, de (a franciákkal vívott háború miatt) béke a törökkel vasvári béke, 1664 a meghódított várakat török kézen hagyja Zrínyi Habsburg ellenes szervezkedése, de egy vadászat során később meghal (1664. november) a rendek merényletre gyanakodnak
A török kiűzése Magyarországról:
- XI. Ince pápa nyomására küzdelem az ország felszabadításáért (a pápa nyomására XIV. Lajos is felfüggesztette a háborút) törökellenes szövetség: Szent Liga, 1684 (Habs. Bir., Lengyelország, Velence)
- kurucok csatlakozása a császári sereghez (könnyűlovasság)
- politikailag kedvezőtlen helyzet nincs önálló magyar haderő a rendek nem csatlakoztak szervezetten (Zrínyi erre hívta fel a figyelmet)
- a keresztény hadak beveszik Esztergomot (1683), majd visszafoglalták Budát (1686) a császári hadak előretörnek és a mohácsi sík közelében győzelmet aratnak
- XIV. Lajos a Habsburg térnyeréstől félve a Rajnánál hátba támadja a császárt török ellentámadás lehetősége ismét háború Magyarországon
Mária Terézia és II. József
- Mária Terézia nem volt a felvilágosodás híve, de fontosnak vélte a fejlődést és az alattvalókkal való törődést tanácsosai már az új szellem hívei
- a kereskedők kiviszik a haszon nagy részét az országból választás: letelepedés vagy kereskedelmi jogmegvonás
- nagyhatalmi állás biztosítéka az állandó hadsereg Csehországban és az osztrák örökös tartományokban a kiváltságos réteg is adózik
- a magyar rendek visszautasítják a nemesség megadóztatását 1754, vámrendelet (kettős vámhatár)
- bővülő mezőgazdaság nagybirtokok bekapcsolódása majorságaik növelése a jobbágyok rovására robot mennyiségének növelése és teleki állomány csökkenése 1767, úrbéri rendelet (Urbárium): földek arányának és a robotnak a maximalizálása
- 1777. Ratio Educationis: oktatás elősegítése (pl. állami tantervvel); cél: hasznos polgárok
- Mária Terézia fia, II. József magáévá tette a felvilágosodás eszméit: az alattvalók érdekében uralkodik, a nemesi kiváltságok idejétmúltak, károsnak tartja az egyházak politikai befolyását
- jelentősnek tartotta a reformokat, amikhez nem kért támogatást nem koronáztatja magát magyar királynak és nem hívja össze az országgyűlést
- engedélyezi a céhen kívüli iparűzést
- csak egy vékony réteg támogatja: jozefinisták
- 1781, türelmi rendelet: szabad vallásgyakorlat az evangélikusoknak, reformátusoknak és ortodoxoknak (számukra nyitottak a hivatalok); szerzetesrendek feloszlatása (kivéve, ha gyógyítanak vagy tanítanak); plébániák számának növelése
- 1785, jobbágyrendelet: jobbágyság röghöz kötésének megszűntetése+ mesterségek tanulása
- 1784, nyelvrendelet: latin helyett német az államnyelv
- 1887, háború az Oszmán Birodalom ellen kudarcok össznépi elégedetlenség Osztrák Németalföld lázadása elszakadás Belgium megszületése
- francia forradalommal lezárul a felvilágosult abszolutizmus
- halálos ágyán visszavonja rendeleteit, kivéve a türelmi,- és jobbágyrendeletet, valamint az alsópapságot támogató rendeleteket