Magyar történelem 895-1790-ig

Honfoglalás:

• Kárpát-medence a honfoglalás előtt:

• nyugati rész: Keleti Frank Birodalom része
• északnyugati rész: Morva Állam része
• déli és erdélyi részek: Bolgár Birodalom része

• Etelközből induló kalandozások során Kárpát-medence megismerése  tervszerű letelepülés a Vereckei-hágón át, 895-ben, Árpád vezetésével
• először a morvák, majd bajorok kiverése  Pannónia elfoglalása (Dunántúl, Dráva-Száva köze, Bécsi-medence)
• Bajor visszavágás a Duna mentén, de Pozsony közelében vereség  szilárd haza
• további portyák a kárpát-medencéből nyugat felé  cél: zsákmányszerzés
• előny a magyaroknak: nyugati államok széttagoltsága és számukra ismeretlen nomád harcmodor
• I. Henrik szász uralkodó adófizetéssel vásárol békét, amit később megtagad és Merseburgnál páncélos seregével legyőzi a magyarokat 933-ban
• folytatódó rabló hadjáratok, de Henrik fia I. Ottó Augsburgnál győzelmet arat 955-ben  kalandozások befejeződése

Géza fejedelem és I. Szent István:

• Árpád utódai a szeniorátus (nemzetség legidősebb férfi tagja) alapján követik egymást
• Géza (Árpád dédunokája) törzsfők hatalmának fegyveres megtörése
• nyugati támadások kivédése  hittérítők hozatása, I. Ottótól Quedlinburgből
• Fia, Vajk (István) számára Gizella, bajor hercegnő  rokonság az császári uralkodócsaláddal
• Géza halálára már az ország nagy része az Árpádok kezében
• hatalmi ellentét: István (primogenitúra)  Koppány (szeniorátus)
• István győzelme a Gizella által behozott lovagok segítségével
• korona II. Szilveszter pápától 1000 és 1001 fordulóján Esztergomban  Mo. keresztény királyság lesz
• I. Szent István tevékenységei:

• egyházszervezet kialakítása: egyházmegyék (püspökségek) megszervezése
• tized fizetése (termés egytizede az egyházmegyéké)
• minden tíz falu építsen templomot
• törvények a pogányság kiszorítására
• esztergomi püspökséget érsekséggé emeli  magyar egyház függetlenítése a birodalmitól
• magyar egyház élén: esztergomi érsek
• bencés rend (térítés és tanítás) segítése
• területi alapú közigazgatás: a vármegye
• vármegye központja: királyi vár
• vármegyék élén: megyésispán
• királyi várak környéke: varispánság, élükön az ispán
• királyi udvar ispánja: nádorispán (legmagasabb világi méltóság)
• vármegyék területén élő szabad birtokosok: szerviensek (közvetlen a királynak alárendelt)

I. Szent László és Könyves Kálmán:

• évtizedes trónviszályok után I. (Szent) László a trónon
• kihasználta az invesztitúraharcot  István, Imre, Gellért szentté avatása
• szilárd hatalom  Horvátország meghódítása
• keletről betörő nomádok visszaverése
• Zágráb központtal új püspökség
• egykori törzsi vezetők és lovagok leszármazottai: nagybirtokos réteg  növekvő birtokok  szabadfok függőségbe vonása  szabadok lesüllyedése  új alávetett réteg
• a szabadok, akik el akarták kerülni az alávetést a peremterületekre menekültek: kóborlók
• szigorú törvények szükségessége: egyház erősítése és magántulajdon védelme (a kóborlók gyakran loptak)
• László halála után Könyves Kálmán
• hódítások: dalmát városok (Trau, Zára) és Halics
• belső rend megszilárdítása: törvények magántulajdon védelme, de Lászlóhoz képest enyhébben
• kóborlók erőszakos letelepítése (csakúgy, mint Lászlónál)

II. András és az Aranybulla:

• trónharcok után kerül hatalomra
• mértéktelen birtokadományok, már várbirtokokat/várakat is  veszélyben a királyi hatalom
• pénzügyi nehézségek fedezése  regálékból származó bevételek és pénzrontás
• új méltóság: tárnokmester (királyi jövedelmek kezelése)
• birtokállomány hiánya miatt válságban a királyi haderő  főurak bandériumait veszi igénybe  főurak megerősödése  új réteg: bárók
• bárók hatalmuk alá vonják a szervienseket és várjobbágyokat  elégedetlenség
• Székesfehérvár, 1222, Aranybulla:

• tiltja a vármegyék adományozását, méltóságok halmozását, idegenek birtokszerzését
• szerviensek: adómentesség; nem foghatóak el bírói engedély nélkül; engedély nélkül a király sem szállhat meg birtokaikon; szabad végrendelkezés; csak az ország védelmében hadkötelesek, külföldön a király pénzén

IV. Béla és a tatárjárás (1241-1242):

• II. András fia, szembement apja politikájával: királyi birtokok visszavétele  minden vezető réteggel szembe kerül  a tatár veszedelem hírére is ellenségesek az uralkodóval
• kun haderő menekülése a mongolok (tatárok) elől  beengedés az országba  tovább romlik az uralkodó és alattvalói kapcsolata
• nincs segítség a többi keresztény uralkodótól (csak az osztrák őrgróftól)
• 1241-ben Batu kán a Vereckei- hágón 60 000 katonával, Lengyelországon és Erdélyen keresztül további katonákkal tör az országra, eközben Pesten Kötöny kun király merénylete és a kun sereg kivonulása dél felé  az ország kiszolgáltatott
• 1242. április 11-én Pest alatt Muhi közelében teljes magyar vereség  Béla Trau várába menekül
• csak a kővárak álltak ellen, a tatár sereg 1242-ben vonul ki
• 2. honalapítás  a hatalmas emberveszteség miatt külföldi behívás
• IV. Béla politikája változik: adományok, kötelező várépítés
• növekvő bárói befolyás  kisbirtokosok bekebelezése  familiaritás
• királyi vármegye bomlásnak indul  szerviensek nehéz helyzetben  nemesi vármegye megalakulása (ugyanaz a feladata, mint a királyinak)
• szerviensek jogi helyzete megszilárdul: szerviensek  nemesek

Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond

• Árpád-ház kihalása után Anjou-ház  I. Károly a trónon
• tartományúri hatalom felszámolása, de az erőseket nem háborgatja (Csák Máté)
• tartományúri hatalom felszámolásával megnő a királyi birtokállomány
• személyhez hű bárói réteg  méltóságokat és földeket (honorbirtok) kapnak
• erős királyi bandérium
• nemesfémbányászat fejlődése  földesúri birtokokon is, a bányabér (urbura) harmadáért
• legnagyobb haszon: királyi nemesfém-monopólium
• Magyarország Európa fő aranytermelője
• értékálló aranypénz veretése, majd kapuadó a pénzbeváltás pótlására
• árutermelés révén létrejönnek a nagy önállósággal rendelkező szabad királyi városok és bányavárosok, valamint a korlátozott önállósággal bíró mezővárosok
• harmincadvám: távolsági kereskedelem adóztatása
• dinasztikus politika: Lajos a lengyel trónt, András a nápolyi trónt örökli
• Andrást meggyilkolják  Lajos háborút indít a nápolyi trónért
• I. Nagy Lajos rengeteg haburút viselt  hűbéres államok az ország körül
• III. Kázmér halálával Lajosé a lengyel trón  perszonálunió
• harc a bogumil eretnekek ellen  pécsi egyetem
• az eredménytelen hadjáratok és a pestis okozta feszültség levezetésére országgyűlés
• 1351-es törvények:

• Aranybullában megfogalmazott nemesi jogok megújítása
• szabad örökítés jogának elvétele
• királyi földbirtok biztosítása  háramlási jog (ha fiúágon kihal a nemzetség, a birtok a királyé)
• törvényesített ősiség  megóvja a birtokot a báróktól
• kilenced bevezetése (a földesúr szedi be)
• kialakul a jogilag egységes, szabad költözésű jobbágyság

• trónviszályok után Luxemburgi Zsigmond a trónon
• nemességre támaszkodik a bárókkal szemben
• támogatja a városokat
• új ellenség 1390-től: oszmán-törökök  ellentámadás: Nikápolynál magyar vereség
• a vereség után Timur Lenk hadai legyőzik a törököket  idő a védelem megszervezésére
• folyamatos védelem kell  déli végvárvonal és telekkatonaság (33 jobbágytelek után egy katona, de ez nem valósul meg teljesen)
• ütközőzónák: Havasalföld, Moldva, Bosznia, Szerbia  Nándorfehérvár magyar kézre kerül

 

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás

• Hunyadi Jánost Zsigmond emelte fel és I. Ulászlót támogatva került a bárók közé
• címei: szörényi bán, temesi ispán, erdélyi vajda, nándorfehérvári kapitány
• ő rendelkezett az ország haderejének jelentős részével, eredményesen védekezett a török ellen
• 1442, marosszentimrei vereség, de a lakosságot fegyverbe szólítva győzelem
• 1443, támadás Drinápoly felé, de visszavonulás a tél beálltával (hosszú hadjárat)
• 1444, béke a törökkel, de ezt megszegve Hunyadi és Ulászló támadást indítanak  Várnánál magyar vereség
• 1453, Szerbia török kézen
• 1456, Nándorfehérvár ostrom alatt  Hunyadi és Kapisztrán János a vár segítségére indulnak
• a hajózárat áttörve magyar győzelem
• Hunyadi később pestisben hal meg
• a Hunyadi liga és középnemesség támogatásával Hunyadi Mátyás kerül a trónra
• az első időszakban adományok és együttműködés a rendekkel
• újra török támadás a déli végvárrendszer ellen  visszaveszi a töröktől Jajca várát, Boszniát kettéosztják (északi: magyar, déli: török)
• miután kiváltja a koronát III. Frigyestől függetleníti magát a rendektől; egyedül a tőle függő hivatalokat erősíti, a rendi hivatalok szerepe csökken
• kapuadó helyett füstpénz  beérkezett adók növelése
• legnagyobb bevétel: rendkívüli hadiadó
• állandóan fegyverben tartott, zsoldos hadsereg, ami közvetlenül az uralkodó irányítása alatt áll: fekete sereg  hatalmas költségeket emészt fel
• török ellen csak védekezés (végvári rendszer erősítése)
• háború a cseh trónért  a morvaországi és sziléziai rendek cseh királlyá választják, de Csehországgal nem boldogul  kompromisszumos béke Ulászlóval (2 király)
• III. Frigyes nem ismeri el cseh királynak, ezért támadás Ausztria ellen (Mátyás haláláig)
• kísérlet a német-római császári címre, de sikertelen
• felesége: Beatrix  reneszánsz meghonosítása

A mohácsi vész, a 3 részre szakadás, a várháborúk és a berendezkedés:

• Hunyadi Mátyás után fia helyett II. (Jagelló) Ulászló  hatalma feltétele: szakítani Mátyás politikájával (pl. nem szed rendkívüli hadiadót és betartja a rendi jogokat)  királyi hatalom gyengülése anyagilag is  nem erősítik a déli végvárvonalat
• II. Ulászló közeledése a Habsburgokhoz  növekvő Oszmán Birodalom ellenséggé válása
• II. Ulászló fia, II. Lajos uralkodása alatt a királyi hatalom tovább gyengül (belpolitikai zavar)
• Szulejmán szultán támadása  cél: végvárvonal gyengítése  Nándorfehérvár elfoglalása 1521-ben
• magyar kormányzat egyetlen érdemi lépése: Tomori Pál kalocsai érsek Délvidéki kapitánnyá tétele
• Tomori kisebb sikereket arat (Szávaszentdemeter) és hozzálát a végvárak erősítéséhez, de a helyzeten már nem javít
• Szulejmán átkel a Dunán, elfoglalja Péterváradot, majd 1526. augusztus 29-én teljes vereséget mér a magyar seregre (a király is meghal)
• Szulejmán felér Budára  kirabolják, majd októberben kivonulnak  az ország védtelen
• II. Lajos halála után a köznemesség jelöltje, Szapolyai János erdélyi vajda tart igényt a koronára  1526. novemberében I. János néven megkoronázzák Székesfehérváron
• vele szemben a főnemesség decemberben I. Ferdinándot választja királlyá Pozsonyban
• Ferdinánd (a bátyja, V. Károly) segítségével Tokajnál legyőzi Szapolyait  Szapolyai a törökhöz fordul és később hűbérese lesz
• Szulejmán hadjárata Ferdinánd ellen (1529)  Szapolyainak adja a budai várat, majd kivonul
• 1539-ben újabb török támadás  több kisebb vár után Kőszeg ostroma
• az Oszmán Birodalom és a Habsburg Birodalom közt állandósultak a háborúk
• Magyarországon eközben vágy az ország egyesítésére  1538,váradi béke János és Ferdinánd között titokban (János lemond utódai királyi jogáról)
• DE, 1540-ben megszületik János fia, János Zsigmond, akit királlyá választanak  Ferdinánd ostrom alá veszi Budát  Fráter György hívja Szulejmánt, aki megszállja Budát, de átengedi János Zsigmondnak a keleti országrészt  3 részre szakadás
• Fráter György Ferdinándnak akarja adni a keleti részt (gyalui egyezmény); feltétel: Buda visszafoglalása  sikertelen
• György 1551-ben megkezdi a feltétel nélküli átadást  rövid időre Ferdinándé a kelet
• szultáni hadjárat a hűbér visszaállítására 1552-ben  Eger ellenáll, de török kézre kerül Drégely, Temesvár és Szolnok
• 1566, magyarországi török hadjárat Bécsért  Szigetvár ostroma közben meghal Szulejmán
• a hatalmi egyensúly miatt habsburg-török béke: drinápolyi béke, 1568-ban (átmeneti állapot)

Magyar Királyság:

• Adriától Erdélyig húzódik
• megőrizi a magyar államiságot és rendi jogokat; uralkodói a Habsburgok
• új végvárvonal  kisebb (Pápa, Tokaj) és nagyobb (Eger, Győr) várak
• a Hódoltság végvárai elleni harcban új réteg alakul: vitézlő rend  portyázás (megélhetést jelenti)
• a magyar országgyűlés és a uralkodó együtt hoz törvényeket
• államigazgatás tisztségeire magyar nemesek kerülnek (uralkodói kinevezés)
• rendek valódi ereje: nemesi vármegye
• érvényesül a rendi dualizmus
• Ferdinánd új hivatalokat hoz létre

• Magyar Kancellária és Magyar kamara
• az egész birodalomra kiterjedő Udvari Haditanács

Hódoltság:

• Buda elfoglalása után épül ki (1541)
• engedmények és helyi szokások/adóviszonyok figyelembe vétele
• legnagyobb területi egységek: vilajet; élükön a beglerbég (pasa)
• kisebb egységek: szandzsák; élükön a bég
• Hódoltság élén: budai pasa (budai vilajet vezetője)
• Alföld mezővárosai  khász (szultáni) birtokok
• magyar nemesség elűzése  szpáhi birtokok
• török végvárvonal kiépülése
• várak és városok törökké válása  minaretek, dzsámik és fürdők

Erdélyi Fejedelemség és etnikai/vallási helyzet:

• János Zsigmond visszahívása  hűbéres viszony a törökkel
• lemond a királyi címről, helyette erdélyi fejedelem  Erdélyi Fejedelemség
• erős fejedelmi hatalom, mert a nemesek birtokai kisebbek
• egyházi birtokokat Fráter György már szekularizálta
• tagolt rendi társadalom (székelyek, szászok, magyarok)  politikai megosztottság
• az erdélyi országgyűlés nem képez ellensúlyt a központi hatalomra
• felekezeti tagoltság:

• Partium és magyar megyék: kálvinizmus
• szászok: lutheránus
• székelyek: katolikus

• 1568, tordai országgyűlés: katolikus, evangélikus, kálvinista és unitárius szabad vallásgyakorlás (a románok által gyakorolt ortodox csak megtűrt)  békés együttélés

Bethlen Gábor fejedelemsége:

• Báthory Gábort félreállítva Bethlen Gábor lesz a fejedelem Erdélyben
• jó viszony a törökkel  béke biztosítása
• szilárd kormányzat megteremtése  fejedelmi hatalom és gazdaság erősítése (földek visszavétele, adók növelése, bányászok behívása, függetleníti magát a rendektől)
• gazdaságpolitikája merkantilista jellegű  vámokkal védi a hazai termelést, de a legjelentősebb termékekre állami monopólium (kizárólagos jog)
• bekapcsolódás a 30 éves háborúba  a rendek magyar királlyá választják, de nem fogadja el (török és habsburg elégedetlenség) cserébe a királyi címért 7 kelet-magyarországi vármegyét kap

Katolikus megújulás és reformáció Magyarországon:

• reformáció terjedését lehetővé tette a hívek csalódása az elvilágiasodó egyházban
• lutheri irányzat:

• szász városok és bárói udvarok, később felvidéki városok

• kálvini irányzat:

• magyarság jelentős része  közel állt a magyar rendi gondolkodáshoz
• a Hódoltságban is elterjed
• magyar református központ: Debrecen (kálvinista Róma)

• unitárius irányzat:

• Szervét Mihály követői
• Erdélyben szerveződnek egyházzá
• jelmondat: „Egy az isten!”

• mivel a Habsburgok katolikusok, a velük szembeni rendek reformátusok lesznek
• a reformáció kulturális hatásai:

• Károli Gáspár lefordítja a teljes Bibliát (Vizsoly, 1594)
• nyomdák: Sárvár, Debrecen, Sárospatak
• főiskolák: Gyulafehérvár, Kolozsvár, Debrecen, Várad, Sárospatak

• XVI. századra visszaszorul a katolicizmus  a rendek szemében: katolikus egyház = Habsburg-abszolutizmus
• katolikus megújulási mozgalom fő alakja: Pázmány Péter; kálvinista családból származik és kiáll a rendi jogokért  kibékíti a rendi gondolkodást a katolicizmussal
• nagy szerepet szán az oktatásnak  nagyszombati egyetem (ELTE elődje)

Zrínyi Miklós:

• Magyarország egyik legnagyobb birtokosa, a szigetvári hős dédunokája
• szorgalmazza a török kiűzését  kezdetben a dinasztiától, majd II. Rákóczi Györgytől várja
• jelentős szerepet szán a rendeknek  műveiben: önálló magyar hadsereg szükségességét
• II. Rákóczi György lengyel hadjáratának kudarca  bosszúhadjárat  Erdély pusztulása  Habsburg beavatkozás!
• halála után Apafi Mihály a fejedelem  már nincs elég erő a magyar rendek támogatásához
• a Habsburg beavatkozás miatt török támadás Magyarország ellen  Érsekújvár török kézen (1663)
• Zrínyi lesz a magyar főparancsnok  1664, téli hadjárat  eszéki híd felégetése (török utánpótlás elvágása)
• I. Lipót  békét akar Magyarországon  nem támogatja Kanizsa ostromát
• Ahmed lerombolja Új-Zrínyivárat, majd Zrínyit lecserélik Montecuccoli olasz hadvezérre
• fényes magyar győzelem Szentgotthárdnál (1664)
• győztes csaták, de (a franciákkal vívott háború miatt) béke a törökkel  vasvári béke, 1664  a meghódított várakat török kézen hagyja  Zrínyi Habsburg ellenes szervezkedése, de egy vadászat során később meghal (1664. november)  a rendek merényletre gyanakodnak

A török kiűzése Magyarországról:

• XI. Ince pápa nyomására küzdelem az ország felszabadításáért (a pápa nyomására XIV. Lajos is felfüggesztette a háborút)  törökellenes szövetség: Szent Liga, 1684 (Habs. Bir., Lengyelország, Velence)
• kurucok csatlakozása a császári sereghez (könnyűlovasság)
• politikailag kedvezőtlen helyzet  nincs önálló magyar haderő  a rendek nem csatlakoztak szervezetten (Zrínyi erre hívta fel a figyelmet)
• a keresztény hadak beveszik Esztergomot (1683), majd visszafoglalták Budát (1686)  a császári hadak előretörnek és a mohácsi sík közelében győzelmet aratnak
• XIV. Lajos a Habsburg térnyeréstől félve a Rajnánál hátba támadja a császárt  török ellentámadás lehetősége  ismét háború Magyarországon

Mária Terézia és II. József

• Mária Terézia nem volt a felvilágosodás híve, de fontosnak vélte a fejlődést és az alattvalókkal való törődést  tanácsosai már az új szellem hívei
• a kereskedők kiviszik a haszon nagy részét az országból  választás: letelepedés vagy kereskedelmi jogmegvonás
• nagyhatalmi állás biztosítéka az állandó hadsereg  Csehországban és az osztrák örökös tartományokban a kiváltságos réteg is adózik
• a magyar rendek visszautasítják a nemesség megadóztatását  1754, vámrendelet (kettős vámhatár)
• bővülő mezőgazdaság  nagybirtokok bekapcsolódása  majorságaik növelése a jobbágyok rovására  robot mennyiségének növelése és teleki állomány csökkenése  1767, úrbéri rendelet (Urbárium): földek arányának és a robotnak a maximalizálása
• 1777. Ratio Educationis: oktatás elősegítése (pl. állami tantervvel); cél: hasznos polgárok
• Mária Terézia fia, II. József magáévá tette a felvilágosodás eszméit: az alattvalók érdekében uralkodik, a nemesi kiváltságok idejétmúltak, károsnak tartja az egyházak politikai befolyását
• jelentősnek tartotta a reformokat, amikhez nem kért támogatást  nem koronáztatja magát magyar királynak és nem hívja össze az országgyűlést
• engedélyezi a céhen kívüli iparűzést
• csak egy vékony réteg támogatja: jozefinisták
• 1781, türelmi rendelet: szabad vallásgyakorlat az evangélikusoknak, reformátusoknak és ortodoxoknak (számukra nyitottak a hivatalok); szerzetesrendek feloszlatása (kivéve, ha gyógyítanak vagy tanítanak); plébániák számának növelése
• 1785, jobbágyrendelet: jobbágyság röghöz kötésének megszűntetése+ mesterségek tanulása
• 1784, nyelvrendelet: latin helyett német az államnyelv
• 1887, háború az Oszmán Birodalom ellen  kudarcok  össznépi elégedetlenség  Osztrák Németalföld lázadása  elszakadás  Belgium megszületése
• francia forradalommal lezárul a felvilágosult abszolutizmus
• halálos ágyán visszavonja rendeleteit, kivéve a türelmi,- és jobbágyrendeletet, valamint az alsópapságot támogató rendeleteket