Mutasd be az athéni demokrácia működését, elemezd Athén gazdasági, társadalmi viszonyait a klasszikus korban!
A fiatal görög demokrácia nagy próbatétele volt a perzsák elleni háború. A perzsák i.e.490-ben leigázták a kisázsiai ion városokat, s a további céljuk az volt, hogy az Égei-tenger szigeteit és a görög földet is meghódítsák. I.e.490-ben nagy hadsereg hajózott Athén ellen. Az Athéniek a perzsa harcmodort jól ismerő Miltiadész vezetésével Marathon mellett legyőzték a nagy túlerőben lévő perzsákat. I.e.480-ban Dareiosz fia, Xerxész szárazföldön és vízen hatalmas sereget indított Görögország ellen. A görög államok összefogtak és a Thermopülai szorosban szembe szálltak a perzsa seregekkel. A Thermopülai csata után nyitva állt az út a perzsák előtt Athén felé. A város elpusztult, de görög hajóhad a szalamiszi öbölben i.e.480-ban döntő győzelmet aratott a perzsák felett. A győzelem eredményeképpen Athén védelmi szövetséget hozott létre egy esetleges újabb perzsa támadás ellen, a déloszi szövetséget. A vezetés Athén kezében volt, és a déloszi szövetség egyre inkább Athéni birodalommá alakult. A perzsa háborúk utáni évtizedek az athéni fejlődés csúcsát jelentették.
Gazdasági élet. A mezőgazdaság legfontosabb ága a gyümölcstermesztés, a szőlő- és a kertművelés volt. A gabona többségét a gyarmatokról hozták be. Nagyon fejlett volt az ipar. Elsősorban vasszerszámokkal dolgoztak. Egy-egy kisüzemben csak bizonyos cikkek készítésével foglalkoztak, vagyis az ipar erősen szakosodott. A kisüzemek elsősorban nem önellátásra, hanem piacra termeltek. Ez fejlesztőleg hatott a kereskedelemre. A kereskedelem volt az egyik legfontosabb gazdasági ág. Fő behozatali cikkei: fémek, nyersanyagok, gabona. Ennek fejében olajat, gyümölcsöt, iparcikkeket exportáltak. Az árutermeléshez nemcsak nyersanyagra, de munkaerőre is szükség volt. Bár a kisüzemekben elsősorban a szabad athéni polgárok dolgoztak, a terjeszkedés, a piac bővülése maga után vonta, hogy a mesterek mind több és több rabszolgát igyekeztek alkalmazni. Társadalom. Athén lakosságának társadalmi megoszlása: 1. Teljes jogú polgárok: 43000fő 13,9% 2. Családtagjaik: 127000fő 41,5% 3. Metoikoszok: 29000fő 9,3% 4. Rabszolgák: 110000fő 35,6%
Spárta lakosságának társadalmi megoszlása: 1. Teljes jogú polgárok: 5000fő 1,8% 2. Családtagjaik: 10000fő 3,6%3. Perioikoszok: 60000fő 21,8% 4. Helóták: 200000fő 72,7%Athénban tehát a lakosságnak több mint a fele teljes jogú polgár volt. A gazdagok 10-15 rabszolgát is dolgoztattak, a többség azonban legfeljebb 1-2 rabszolgát tartott és maga is dolgozott. Sok betelepedett idegen mesterember is élt a városban. Ők nem rendelkeztek polgárjoggal, de szabad emberek voltak, és vagyonuk is lehetett. A rabszolgák árutermelő mezőgazdasági és ipari kisüzemekben, tehát a termelésben dolgoztak elsősorban. A rabszolgaságnak ezt a formáját klasszikus rabszolgatartásnak nevezzük.
Az államszervezet. Athén i.e. az 5. század közepén politikai téren is a fejlődés csúcspontját érte el. Itt volt a legteljesebb a démosz uralma a demokrácia. A legfőbb törvényhozó hatalom a népgyűlés volt. Ennek minden 18. életévét betöltött athéni polgár a tagja lehetett. A népgyűlés feladata volt a törvényhozás, a tisztviselők választása és ellenőrzése, valamint a döntés az állam legfontosabb kérdéseiben: háború, béke, szerződések ügyében. A népgyűlésen bármely athéni polgár felszólalhatott, és javaslatot tehetett. Nem lehettek tagjai a népgyűlésnek az idegenek, a nők és a rabszolgák. A népgyűlés minden hónapban kétszer ült össze. Az ülések között az ötszázak tanácsa intézte az ügyeket, és gondoskodott a népgyűlés határozatainak végrehajtásáról. A tanács tagjai is, a tisztviselők is napidíjat kaptak. Tehát a legszegényebbek is részt vehettek a politikai életben. A tisztviselőket sorsolás útján jelölték ki, csak a hadvezéreket választották. A nép tartotta kezében az igazságszolgáltatást is. Az esküdt bíróság tagjait is sorsolás útján, az önként jelentkező polgárok közül jelölték ki. Megbizatásuk egy napra szólt és ezért napidíjat kaptak.
Athénban nem volt államfő. A kor leghíresebb államférfija, Periklész, személyes kiváltságának köszönhette irányító szerepét, hadvezéri méltóságát.
A 18. században jelentős zsidó bevándorlás történt Galíciából és Morvaországból. II. József megpróbálta őket asszimilálni, ezért előírta, hogy német neveket vegyenek fel. A magyar nemesség szerint csak egyetlen politikai nemzet lehet, a magyar, ezért az Áprilisi törvényekből kimaradt a zsidóság emancipációja (egyenjogúsítása). Az 1848/49-es szabadságharcban való részvétel miatt 1849-ben elfogadták a zsidó emancipációs törvényt. Politikai…
Előzmények A 2-3. század folyamán a túlnépesedő germán törzsek időről-időre betörtek a Római Birodalom területére, de ezeket a támadásokat még sikerült kivédeni. A 4. század végén a hunok nyugat felé kezdtek hódítani és maguk előtt hajtották a kisebb, gyengébb etnikumokat, megindítva ezzel a népvándorlás folyamatát. A nyugat felé húzódó népek (germánok, gótok) bebocsátást nyertek a…
Az invesztitúra-küzdelem alatt a pápák és a német-római császárok harcát értjük. Az invesztitúra-jog a középkorban a tisztviselôk kinevezésének jogát jelentette, esetünkben a püspökökét. A pápák sérelme az volt, hogy a püspököket a császár nevezte ki arra hivatkozva, hogy ô adományozta az egyháznak a birtokait, ezért ô a pápa hûbérura, ô adta a püspöknek a hûbérbirtokot,…
Kezdetek: 1919-ben megalakul a Német Munkáspárt Anton Dexler vezetésével Bázis: Társadalom perifériáján élő Háborúból hazatérő Baloldali/kapitalistaellenes csoportok 1920. Adolf Hitler csatlakozik Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) Eszköz: Könyvajánló Érettségi Last minute – Történelem Készülsz a Történelem érettségi? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on…
Előzmények: 15 éves háború (1591-1606) magyar é török végvári vonal mentén folytonossá váltak a portyázások 15 éves háború kirobbanása Száva menti Sziszek török lerohanása I.Rudolf (1576-1608) háborúba lép a török ellen 1593: harcok kezdete, Pálffy Miklós vezetésével felszabadították a nógrádi várakat (Fülek, Drégely, Nógrád stb. 1595: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem bekapcsolódik, Bethlen Gáborral…
Előzmények: A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer, mely nagyjából a 18. században hódított Európa szerte. A kapitalista fejlődésben élenjáró Angliában született. Mégis eszmeköre francia földön teljesedett ki, és onnan sugárzott szét a világba, magán viselve a francia szellem jegyeit. És nemcsak azért, mert a francia kultúra nagy korszakát élte, hanem mert a francia…